Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-16 / 11. szám
Thursday, March 16. 1978. óhaza Már Arkhimédész felhasználta Lesz-e naperőmű Lesz-e naperőmű Magyarországon? Folynak-e i- lyen jellegű kutatások? Hazánk éghajlata gazdaságossá teszik-e a napenergia felhasználását? A Villamosipari Kutatóintézetben, ahol fizikusokból es mérnökökből álló kutatocsoport foglalkozik a napsugárzás hasznosításával, elmondtak: az energiaválsággal összefüggésben mindenütt a világon korunk egyik fő tudományos témájává lepett elő a napenergia felhasználása. Ezredfordulóra A napenergiát már az egyiptomiak is alkalmazták az időszámítás előtti IV. században, s egyes feljegyzések szerint Arkhimédész egy egesz hajóhadat semmisített mégoly módon, hogy a fény es harci pajzsok napfenygyüjtő-tükrózó hat'asát kihasználva, rávilágította azokat az ellenséges hajóhad vitorláira. Az eredmeny-.a hajóhad megsemmisült. Több évszázados csend után Hollandiában alkalmazták az üvegházat, mint napenergiacsapdát. Japánban, az USA-ban, Angliában, Franciaországban, Dániában, és Svédországban működnek mar úgynevezett “napházak” ahol lakásfűtésre, vizmelegitesre használják a napsütést. Olyan naperőmű, mely ontaná a villamos energiát, ma még nincs a világon sehol, Magyarországon ? csupán kísérleti jelleggel, a becslések szerint az ezredfordulóra várható az elterjedése. A naperőművek telepitese elsősorban ott gazdaságos, ahol a napfényes órak száma magas. Egyes városokban A hazai kutatásokról szólva azok arra irányulnak, hogy a naperőművek lelkét, a napelemeket minél olcsóbban állíthassuk elő. Az intézet munkatársai nemrég az Iszak-hegyen üzembe állítottak az elsőhazai 240 Watt teljesítményű szilícium alapanyagú fotóvillamos napenergiát felhasználó áramforrást, amely kifogástalanul üzemel. A napelemek gazdaságos előállítása azért Ígérkezik előnyösnek, mert a híradástechnikai termékeinkhez kapcsolódva, a napelemek exportálására nyilik nagy lehetőség. Olyan területeken ugyanis.amelyek nem villamosítottak,napelemekkel működtethetők a hírközlő berendezések. Nálunk az éghajlati viszonyok miatt, s a jelenlegi technikai felkészültség mellett még nem tűnik gazdaságosnak naperőmű építése. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőséget — közölték a Villamosipari Kutatóintézetben — hogy a legtöbb napfényt élvező városainkban, például Kecskeméten, Szegeden és Pécsett az ezredfordulón mar kísérleti naperőmű üzemelhessen. K.E. ÚJSÁG ÁRHSAK Hozzátartoznak a városképhez, a nyüzsgő forgalmú utcasarokhoz, a hömpölygő aradatu aluljárók világához. Alakjuk feltűnik az esti szórakozóhelyeken, a délutáni kocsi oszlopok között, az induló vonatokon, s a korhazak folyosóin, amint nagyzse- bes kötényben, újságokkal megrakott kiskocsit tolnak maguk előtt, vagy karjukon vaskos koteget cipelnek. Idősebbek, fiatalabbak. Nyugdíjasok, vagy zsebpénzszűkében leledző egyetemisták. Foglalkozásuk nem szakma, sehol sem tanítják. Megnyugtató gondolat: holnaptol en is felcsaphatnék. Nono, ez azért nem ilyen egyszerű! Az ujságarusitas nem csupán abból áll, hogy elveszem a pénzt, s odaadom az újságot. De nem am! Ennek a munkának is jo néhány csinja-binja van. Először is: a jo újságárus — egyéniség. Olyan egyéniség, aki ha nincs ott a megszokott helyén, hiányzik nekünk. Egy emlékezetes karakter a pályaudvaron árulta a “sajtot”. Neki mar a megjelenese sem volt akármilyen! Lilaorru Kovácsnak hívták, a télen-nyaron lila orrban még ma is biztos vagyok, a Kovács névben már nem annyira. A hidegek beálltával tett szert egészen impozáns külsőre. A több réteg ujjasra vastag báranybekecset húzott, a fején báránykucsma fulvedóvel, szája előtt vastag sál. Csizmájára óriási posztocsizmat húzott — a felfazás ellen. A gyerekeknek különösen tetszett a száz kilo korüli ember — volt aki megkérdezte — a bácsi a Mikulás? O pedig mindig ráért egyet viccelni, égy jó sztorit elmesélni, esetleg szakszerű kiselőadást tartani a reuma és az izületi bántalmak kortanáról. Mindkettő a leggyakoribb “ujságos”-betegség — mondotta, s ellenük a bekecse zsebéből elökandikáló lapos kisüvegben tartotta az egyedül hatásos “gyógyszert”. Pontosan ismerte a vonatok indulásának, érkezésének, késésének az idejet. Egyszóval rengeteg hasznos dolgot tudott az ujságeladáson kívül. Ha egyszer felmérést készítenek az egyes újságok kelendőségéről, népszerűségéről, először is őket, az árusokat kérdezném meg. Egyrészt, mert egy valamirevaló újságárus nagyjából minden lapba belepillant, amit a standián árul, másrészt, mert a zsebén is érzi a népszerűség hasznát. Az eladói szokások természetesen különbözőek. Van, aki hangos szóval kínaija a portékát, van, aki csendben várja a vevőt, s helyette inkább a szinpom- pásan kirakott standja “csalogat”. Mindenesetre az Örs vezer téri aluljárót, ha a környéken van dolgom, sosem kerülöm el. Egy nagy darab, szakállas fiatalember valóságos műsort produkál uiságeladás közben. Mi pestiek pedig hálásan derülünk iobb kedvre egy-egy szellemes “bekopésen”, találó mondaton. Nem is lehet mellette elmenni vásárlás nélkül. Keresetűkről mendemondák keringenek. Van, aki 8—10 ezer forintra becsüli, van aki még többre, A realitás jóval prózaibb: az alapfizetésük 1300-1500 forint körüli. Ehhez jutalékként, minden eladott lap után,meg 6 fillért kapnak. A többit mi adjuk borravalóként. Állítólag nem vagyunk szűkmarkúak, mert nem fillerezünk, forintokkal fizetünk, 80 fillér helyett egy forintot, egyhusz helyett kettőt adunk. Borravalót Írtam, pedig ez közel sem olyan, mint amit nemegyszer mar-mar “adóként”, kényszerűségből rovunk le. Ezt szívesen, gondolkodásaikul adjuk — mert nehéz körülmények között végzett munkát ismerünk el vele. Alkotja: Szász Endre * Oriásfestmény porcelánon Színváltozás kemencében — Győrnek készül Az uj győri színház a tervek szerint ősszel nyitja meg kapuit. Az impozáns méretű epületet - mely az ország első uj színháza a felszabadulás óta — két világhírű magyar származású képzőművész alkotásai díszítik majd: a külső frontot Victor Vasarely kompozíciói ,az előcsarnokot pedig Szász Endre újszerű, különleges porcelán tablói. A jelenleg Los Angelesben éló Szász Endre a napokban érkezett haza Budapestre, s innen nyomban Hollóházára sietett, az ottani porcelángyárba. Visz- szatérte után beszélgettünk vele. — A színház előcsarnokába, illetve társalgójába két, nagyméretű — egyenként három méter magas, nyolc meter szeles — porcelánfestményem kerül — mondja. — Szeretem a porcelánt, nekem való anyag! Izgalmas meglepetéseket tartogat! A nyers porcelánmasszára festek, majd a táblák az e'getőkemencébe kerülnek. E folyamat közben az eredeti színek — az égetes hőfokától, időtartamától függően — megváltoznak, s ezt a változást nem lehet előre kiszámítani. Kellemes es kellemetlen meglepetések egyaránt érhetik az embert. Ezért is tart majd bizonyára legalább két hónapig a munka. — Tervezett kompozícióm — folytatja Szász Endre — hatásában nem emlékeztet majd a porcelánra, mert matt felületű lesz. Erre azért van szükség, mert szembe kapja a világítást, s a szokásos porcelánfény “becsillogna”, zavarná a látványt. Ha győri munkámmal elkészülök, félszáz táblaképből álló anyagot állítok össze a közeljövőben megrendezésre kerülő amerikai és NSZK-beli kiállításaim számára. q p Tó épül Sopran mellett üdülési és sportcélokat szolgáló mesterséges tó epitesének tervdokumentációját készítette el az E- szakdunántuli Vízügyi Igazgatóság. Egy festői völgyben alakítják ki Soprontól nem messze a tavat, s abban mintegy 70 ezer köbméternyi vizet lehet majd tárolni. A SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE ES A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE HONISMERETI PALYAZATA Fodij:- 2 hetes magyarorszagi tartózkodás,beleértve az útiköltségét is a Magyar Rádió es az MVSZ vendégeként. • TOVÁBBI DI TAK, ILLETVE NYEREMÉNYEK: Ertekes népművészeti tárgyak, könyv és hanglemez csomagok. A pályázók a következő témáról küldjék el korlátozatlan terjedelmű palyamúveiket: Ismertessek országuk, vagy szukebb környezetük bármely magyar vonatkozású történelmi, tudományos, irodalmi vagy művészeti emlékét, lehetőleg saját kutatásuk alapján.. A Honismereti pályamüveket legkésőbb 1978 június 1-ig kell postára adni a következő címre: Szülőföldünk Szerkesztősége, Magyar Rádió, 1800 Budapest. Eredményhirdetés: 1978 julius 16-án. 4 —