Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-09 / 10. szám
Thursday, March 9. 1978. 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓl I Park Avenue “barlangiakéi” A manhattani Park Avenue New York egyik legelőkelőbb utcaja. Pompás épületeiben milliomosok, nagykövetek, olajsejkek, művészek laknak, az utca alatt pedig patkányok és csótányok tanyáznak. De nemcsak ók, hanem — mint most kiderült — csola- kók, alkoholisták, csavargók és koldusok világtól elrugaszkodott csoportja is. A fényűző utca alatt húzódnak a Manhattant ke- resztül-kasul szelő földalatti vasútvonalak, a telefonkábelek és a bűzös csatornahalozat, valamint a távfűtés gőzölgő csövei. Ebben a nyomorúságos környezetben ütötte fel tanvajat néhány olyan ember, aki a szó szoros értelmében alvilági életmódot folytat, kivéve azt a néhány órát, amikor némi kereseti forrás után nézve, a felszínre jón. Egyikűkre- másikukra néhanapján rábukkan egy csatornázó munkás, telefonkábel-javitó, vagy bűnözök után kutató rendőr, nem sejtve, hogy egy föld alatti társadalom tagjaival találkozott. A Park Avenue “barlanglakóinak” menedékhelyet azonban csak nemrégiben fedezte fel a New York Times egyik riportere. Az alvilági település hat emelet mélységben, elsősorban a távfütócsovek mentén nyúlik el a Park Avenue alatt, a Grand Central pályaudvar es a Waldorf Astoria luxusszálloda körzetében. A “barlanglakok” csak férfiakat engednek maguk köze. Valósággal emberi vakondokként élnek az állandó sötétségben es a csövek áltál árasztott fullaszto hőségben. Csak itt-ott villan fel egy-egy pucér izzólámpa, amely halvány fényét papundekli-halmazokra, NUKLEÁRIS áramfejlesztők ellenzői Kalifornia energiafejlesztesi vezetői, az országos véleménnyel szembeszállva, azt mondják, hogy nem a nukleáris áram fejlesztés a legjobb módja az ener- gia-problema megoldásának. Terjedelmes jelentésük, amely heves ellenvetést vált ki az energiafejlesztési ipar részéről, megállapítja, hogy hagyományos fejlesztési módszerek, rendszeres energia-meg- takaritással párosulva, Kalifornia energiasz’úksegle- tet több, mint egy évtizeden át könnyebben, gyorsabban és olcsóbban tudnák kielégíteni, mint a javasolt 3 milliárd dolláros nukleáris áramfejlesztő. A három kötetből álló mélyremenő tanulmány elsősorban Kaliforniára vonatkozik, de alkalmazható más helyeken is, ahol nukleáris aramfejlesz- tesi javaslatok heves vita tárgyát kepezik. bádogdobozokra, üres pálinkás- és borosüvegekre t . szórja. A föld alatti kuckók lakóinak a többsége már évek óta tengeti életét a Park Avenue alatt, de vannak olyanok is, akik csak rövid ideje csatlakoztak hozzájuk. A New York Times riportere 40—60 tagra becsüli a csoport létszámát, de pontos adatokat senki sem tud,maguk a csőlakök sem. Önként választották ezt az életformát, bár New York nyomornegyedében, a Bowery-ben, szociális segélyből, ingyenlevesból, az Üdvhadsereg adományaiból eltengethetnek életüket. De ók — mint egyikük mondotta, — szabadságban akarnak élni, háborítatlanul. Ezt a fajta szabadságot választották. Nevüket, élettörténetüket nem voltak hajlandók el. árulni a fürkésző riporternek sem. A távfűtési hálózat göz'ólg'ó csövein többnyire gyertyavilágnál főzik meg ételeiket, főként krumplit, konzervlevest, kávéport. És a legfőbb cikk az elmaradhatatlan szeszesital. Szétdobalt flaskak százai tanúskodnak az alkohol mértéktelen élvezetéről. Étkezés után hullám papírból vetnek ágyat maguknak, majd újra meg újra előkerül a pálinkásüveg. A New York Times róluk szóló riportjától egyáltalán nem voltak elragadtatva. Attól tartanak, hogy a cikk visszhangja nyomán vége szakadhat eddigi háborítatlan életüknek és talán búcsút kell mondaniuk a milliomosnegyed egyik legfényüzöbb utcája alatt kialakított nyomorúságos menedéküknek. MERTL JÓZSEF HENTESÁRU ÜZLETE, a 1503 Second Ave.-n, egyik legrégibb magyar hentes New Yorkban. Bob Mertl meg mindig családi alapon vezeti az üzletet, melyet édesapja, József 54 évvel ezelőtt nyitott meg. Csupán disznohust és abból készített finomságokat árusítanak, csakis a legjobb anyagból. A régi izeket adja vissza a finom házilag készült hurka, kolbász, főtt sonka es a sok más finomság, ami Mertl üzleteben mindig frissen kapható. Nem csoda hogy a new yorkiak és vidékiek mindig megtöltik a kis barátságos üzletet. A képen: Hruza József az üzlet raktárában a sok finom kolbásszal. MEGINT A C.I.A. 3. No lám, mondhatná valaki, előbb-utobb minden hazugság kiderül, csak ki kell várni! Vajon lesz-e eleg időnk azt kivárni? Továbbá, vajon, az eddigiek szerint, kiderült-e minden hazugság, vagy pedig az egésznek csak egy kis részé? Az eddigi “kider’ü- lesnek” az is lehet a célja, hogy a fenti gondolkodást hívja ki a közönségben. De mindezektől eltekintve, a szomorú es sajnálatos tény az, hogy az Egyesült Államok lakosságát 60 éven át, de különösen a C.I.A. 30 eves működése folytán, félrevezettek es becsaptak hazugságokkal és rágalmakkal. Ezek most már, ennyi idő alatt, annyira begyökereztek az emberek elméjében, hogy nem képesek többe jót es kedvezőt a Szovjetunióról és a többi szocialista országokról sem elhinni, sem elképzelni, még jóhiszemű és jóindulatú, tanult emberek is, teljes tisztelettel es elismeréssel a kivételeknek. És mindez annak ellenére, hogy nap-mint-nap olvasnak a szocialista világban elért eredményekről és sikerekről, úgy a gazdasági, a tudományos, mint a társadalmi téren. Olyan eredményekről olvashatnak az újságokban és folyóiratokban, amelyek országunkban szinte álomképnek látszanak. Nem szólva a Szovjetunió űrkutatásban elért eredményeiről, melyben ma már túlszárnyalták az Egyesült Államokat, de meghaladták azt az acél és energiatermelésben is. Es ne felejtsük el, hogy 60 évéből hányát töltött a Szovjetunió romok eltakarításával és az or- szág újjáépítésével, szinte éhínséggel határos állapotok között, az első világháború után öt évig tartó, külső hatalmak által támogatott polgárháborúban, a négy évig tartó második világháborúban, melyben 20 millió szovjet ember vesztette életét, és amely romokban hagyta az addig iparosított európai részét az országnak. Ilyen körülmények ellenére, ma a Szovjetunió a fejlett nyugati országok elsői közé tartozik gazdasági, tudományos és társadalmi fejlettségben. Es mégis, mindennapos tapasztalat, hogy ha valaki jót és elismerőt mond a Szovjetunióról, vagy a többi szocialista országról, amelyek szorosan követik azt a fejlődésben, az emberek nem adnak neki hitelt, sőt nem hízelgő jelzőkkel illetik. Jtt van ez a hatalmas területű, 250 milliós lakosú Szovjetunió, és itt van ez a mi kis, meseszeru eredményei ellenére még mindig szegény 10 milliós Magyarországunk. Ott nincs munkanélküliség, mindenki részére van ingyenes egészségügyi szolgálat, oktatás, nyugdíj, fizetett szülési szabadság anyáknak, stb. Igaz, nem élnék olyan jólétben, mint nagyon sokan Amerikában, de olyan nyomor sincsen, mint Amerikában. De minderről az emberek Amerikában nem tudnak, a C.I.A. hazugságai es ragalmai miatt, máskülönben bizony nagy bajok lennenek, ha az emberek megtudnak, hogy másképen is lehet: hogy lehet nagyipar, automobil, kereskedelem, tévé és általános jólet Rockefellerek, Fordok nélkül, sőt me^udnák, hogy csak azok nélkül lehet. V.O. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd. & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879r at the P.O. of _____________New York, N.Y. ___________ Előfizetési, árak: New York varosban, az ' Egy es ólt Államokban .és Kanadában egy évre $ 15.. félévre . t 8.— Minden más kfilfőldi országba egy évre $ 18.-félévn: $ 9.50 “Játék a Kastélyban” New Yorkban Február 26.-atoI kezdve került műsorra New Yorkban, a Brooklyn Academy of Music szinpadan Molnár Ferenc vigjátéka: “Játék a Kastélyban ”. Az 1926-ban irt darabot P.G. Wodehouse átdolgozásában adják elő, Kurt Kasznárral, René Auberjo- nois-val és Austin Pendletonnal a főszerepekben. A szellemes, fordulatodban gazdag, “játékon be lüli játék”-darabról, úgyszintén a szereplők játéka ról a kritikusok elismerő véleményt adnak. A játék színhelyét, az olasz Riviérán levő kastélyt ábrázok díszleteket is dicsérik, de különösen Frank Dunlop rendezését.
