Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-02 / 9. szám

Thursday, March 2.1978. íkm Kodály Zoltán emlékezete Vezénylés közben “Amit vállalt, nem kevesebb volt, mint Magyar- ország ujjáteremtése zeneben”. Aligha lehetne tö­mörebben összefoglalni Kodalv Zoltán magara vál­lalt hivatását, mint Szabolcsi Bencének a temetesen elmondott e szavaival. Tizenegv evvel halala után is azt erezzük: tőle indultak el, hozzá futnak mind­azok a szálak, amelyek a magyar zenei élet fellendü­lését erősítették vagy erősítik ma is. A ma zenei hangja már másként szol, mint Kodály életeben. A gyökerek azonban mais felismerhetők. Külföldön a számunkra uj hangvételű magyar zeneműveket jellegzetesen magyarnak ismerik fel es ez sohasem történhetett volna meg Kodály — és természetesen Bartók — zenei reformja nélkül. De nem volna meg a nemzetközi viszonylatban páratlan méretű zene­oktatási hálózat, a kórusmozgalom, a falvakban fel­éledt és már a könnyű zenében is reszt kérő nép­zenei érdeklődés sem, mint ahogyan világszerte meg­becsült zenetudományunk (azon belül népzenetu- domanyunk) sem érte volna el ragyogó eredménye­it Kodály indítása nélkül. Müvei ma is népszerű müsorszámai a világ hangversenyeinek, a valtozo ze­neszerzői irányzatok mit sem ártottak nekik, sót igazan most váltak klasszikus értékekké. Nép es művész egymásra gyakorolt hatasanak csodálatos példája ez az életmű. Kodály zenéje attól lett világhírű, hogy elment ihletésért a legeldugot­tabb magyar falvakba. De meg is hálálta a művész ezt az adományt: olyan zene tanulási elgondolást dolgozott ki, amely lényegesen megkönnyíti a zene Írását és olvasását a legszélesebb rétegeknek és ez az eredetileg sajat népének, a magyar gyermeknek szánt ajándék azóta eljutott a többi kontinensekre is. Japánban csakúgy a Kodalv-módszer szerint tanulnak, mint az USA, Kanada, a Szovjetunió, Ausztrália sok iskolájában, nem beszelve azokról az európai országokról, amelyek a maguk képére alkalmaztak ezt a zseniális koncepciót. Ha Magyarországot ujjáteremtette zeneben es az utána következő generációknak gondolatokat adott a továbbfejlesztéshez, ez magában is rendkívüli teljesítmény. A világra szóló kisugárzása meg job­ban megnöveli alakját. Emberi gerincessége, szöki- mondása, magyarságban és művészetben való meg nem alkuvása valóságos szimbólummá tették öt azok szemeben is, akik zenejet kevésbé ismerik. A szocialista Magyarország három Kossuth-dijjal ismerte el, hogy munkássága szerves részé az uj világot épitö politikának. 1967. március 6-án tett pontot erre az utolso pillanatban is munkás életre a halál. Váratlanul jött, pedig 85. éveben jár már a Mester. E sorok iroja négy héttel halála előtt még úgy találkozott ve­le, hogy rengeteg munkája várt rá s élénkén érdek­lődött a fiatalabbak terveiről, többek közt az akkor Debrecenben is átszervezett zeneoktatás helyzeté­ről. Mert Kodály Zoltánnak gondja volt az egész j ország zenei gondja és ebben Debrecen nem is fog- ! Iáit el utolsó helyet. Hiszen életében egyedül a debreceni szakiskolának engedélyezte — az iskolák ! közül — nevének viselését, mivel “látszott valami biztositéka annak, hogy az egészséges zenekultúrára való törekvés, nevelés itten jó otthonra talal, hiva­tott kezekre bízva”. Az 1957. évi névadást követő­en többször megjelent Debrecenben, hallgatott kó- i rusokat, részt vett szolfézsversenyeken és végren­delkezésében sem feledkezett meg iskolájáról. Deb­recen ezert külön is tisztelettel emlékezik meg Kodály Zoltánról, akinek nevet a szakközépiskolán kívül a nemzetközi rangú Kodály Kórus is viseli és szerte a világban növeli Kodály művészetének meg­becsültségét, egyben a város zenei hirnevet. Strakv Tibor Nálunk is? Külkereskedők klubja Az 1978-as őszi vásár idején már működik Bu­dán, a Mészáros utcában, a Külkereskedők klubja. A szocialista fővárosok csaknem mindegyikeben van már hasonló létesítmény. A klub tagjai lehetnek majd a hazai külkereskedőkön kívül, azoknak a kül­földi vállalatoknak a szakemberei is, melyeknek jelentős magyar exportjuk van. Az INTERAG es a külkereskedelem vezetői remélik, hogy a klub — amelynek tagdiját minden nemzet kereskedői saját valutájukban fizetik — megfelelő lehetőséget te­remt uj üzleti kapcsolatok kialakítására. P —" — " — — — A Magyar Hírek I és a Magyarok Világszövetsége fotópályázata I I . „HAZALÁTOGATTUNK” I • “Az én Magyarországom” fotópályázat I nagy sikerére való tekintettel, hazalátogató | honfitársaink részére uj fotópályázatot hirde- | tünk. Különösen szívesen várjuk azokat a fel- | veteleket, amelyeket saját vagy szüleik,nagyszű- | leik magyarországi szülővárosáról, szülöfalujá- | ról, családjuk szükebb pátriájáról készítenek. | A fekete-fehér vagy színes felvételeket 1979. | március 15-ig várjuk a Magyar Hírek, illetve a | Magyarok Világsz'óvetsege címere. Eredmény- | hirdetés: 1979 augusztus 20. Első dij: tíznapos magyarországi tartózko- | dás a Magyarok Világszovetsege vendégeként, | szállodával, ellátással, útiköltséggel. Második dij: Ötvenkötetes könyvtár, | Harmadik-tizedik dij: értékes könyvek, leme- | zek, népművészeti tárgyak. Magyar Hirek Magyarok Világszövetsége 1905 Budapest P.O.B. 292. Hungary Fontos adatokkal i Birtokkönyv a XVIII. századból Pápán, a Helytörténeti Múzeumban kiállították a város és a környező falvak egyik nagy értékű tör­téneti forrását: az Esterházy-birtokkönyvet. Az 50 centiméter gerincmagasságú díszes album a XVIII. század első feléből származik. Ebben a több kilo­gramm súlyú, rézveretes, díszes bőrkötéses könyv­ben írták össze a csalad birtokait, majorjait, mal­mait és egyéb értékeit. A helytörténet számára különösen fontosak a térképeken magyarul szereplő dűlőnevek, régi utcák nevei, amelyek egy része ma már ismeretlen. A térképek után falvanként, név szerint közli a könyv a helybeli adófizetőket: amely a jobbágyság nemze­tiségedről, a társadalmi rétegeződésről közöl számos adatot. f ü_ u Hi.-.’.r' - , ■■■—------­LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, NeW York, N. Y. 10021 Telefon: BŰ 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK hivatalos képviselete IBUSZ—IKK A—TUZEX rendelések felvétele | BEVÁNDORÍ ÁSI PGYEK —ROKONOK I KIHOZATALA fj Az Iroda július «Is augusztusban siortÜMton Jj .«■írva van . | ^^^^==-5^.==== ...........——T- * 6_____ Magyar őskocsi Hollandiában Sokan látták már a városligeti Közlekedési Mu­zeum előtt felállított és eszpresszóként üzemben tartott ősétkezőkocsit, amely még az egykori Nem­zetközi Hálókocsi Társaság tulajdona volt. A kocsi­ra felfigyeltek a holland Vasúti Muzeum vezetői is. Tárgyalásokat kezdtek a magyar vasúttal, nincs-e birtokában meg egy ilyen tipusu étkezó'kocsi, mert szeretnék megvenni. Hosszas kutatás után végül ta­láltak egy ilyen kocsit, amely 1911-ben készült a Győri Vagongyárban, s amelyet korábban lakóko­csiként hasznosítottak. A Dunakeszi MÁV Főmű­hely visszaalakította a kocsit eredeti állapotába s ma mar az utrechti múzeumban van.

Next

/
Thumbnails
Contents