Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-08-25 / 32. szám
Thursday, Aug. 25. 1977. •Amerikai magyar szóAugusztus 23-an volt az ötvenedik évfordulója az ártatlanul elitéit két olasz bevándorolt radikális munkás, Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti kivégzésének. Az anarchista politikában aktiv két munkás bebörtÖnzesenek és az ellenük folytatott eljárásnak körülményei nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egesz világ munkásságának es haladó körének felháborodását és tiltakozását váltották ki. Szerte az országban es külföldön is, a szervezett munkásság nagy tómegtuntetesekkel próbálta megakadályozni kivégzésükét és ügyük azóta is állandóan foglalkoztatta az igaz ügyekért harcolókat. Az egesz világon ismertté vált, hogy Sacco és Vanzetti ellen a huszas évek “vörös hajsza” légkörében a legnagyobb eloitelettel es igazságtalansággal járták el. Számtalan ismertetés es könyv jelent meg erről. A Sacco-Vanzetti tárgyalásokon a vád tanuvallo- masai ellentmondóak voltak és a vádlottak mellett szóló vallomásokat Webster Thayer biró nem engedte meg. Az ügyész a vádlottak ellen ellenséges érzéseket szito beszedeket tartott. Mindezek ellenére a Massachusetts-i legfelsőbb bíróság megtagadta az uj tárgyalás elrendelését, a kormányzó elutasította a kegyelmi kérvényt es a szövetségi legfelsőbb bíróság sem volt hajlandó elhalasztani kivégzésüket. Ebben az egesz világon ismert ügyben, ótven évvel kivégzésük után, Michael S. Dukakis,Mass, állam kormányzója megtette az első lépést Sacco és Vanzetti emlekenek tisztázásara; a kivégzés évfordulóját, augusztus 23-t “Sacco és Vanzetti Emléknap”-nak nyilvánítottá. Erről szóló proklamáciojaban Dukakis kormányzó kijelentette: “Minden szégyenfoltot es becstelenseget ezennel eltávolítunk Sacco es Vanzetti, valamint utódainak nevéről.” A proklamaciót a Mass, allami székházban ünnepélyes keretek között adta at a kormányzó Spencer Sacco-nak, Nicola Sacco unokájának, aki ennek egy másolatát elvitte Vanzetti nővérének Olaszországba. Dukakis kormányzó a történelemben az első állami vezető, aki az egesz törvényes eljárási folyamatot hivatalosan igazságtalannak es helytelennek nyilvánította. Ezt a kormányzói határozatot a haladó- szellemű mozgalom részéről hosszú évi jogi harcok előztek meg. Domán István i A HIDEGHÁBORÚ EGYIK ÁLDOZATÁNAK TÖRTÉNETE Az Alger Hiss ügy Amikor hatalmi erdekek csapnak össze, mit számit egy ember elete? Ennek a kegyetlen, könyörtelen törvénynek példája Alger Hiss derékba tört karrierje. Ki volt Alger Hiss? A kérdés feltevése azért indokolt, mert 28 év mult el a nagy per óta, es sokan vannak, akik nem emlékeznek már rá es tragédiájaíra. Az elmúlt 3 évtized alatt oly sok esemeny zajlott le a világban: hideg- es meleghaboruk, feszültségek, enyhülések, uj találmányok és felfedezések. Mindezek kapcsán nevek szazai, ezrei kerültek fel az újságok címoldalára, a televíziók képernyőire, a mozik vásznaira. Aki lépést akar tartani az idővel, annak, sajnos, gyakran felejtenie kell, mert szinte lehetetlen észben tartani a rankzűdulo újabb és újabb adatokat, információkat. Alger Hiss nevet mégis érdemes újból felidézni, mert sorsa tanulságos 3 évtized távlatából is. és története lerántja a leplet a hidegháború néhány rn i »I • 1 *m toszerepiojerol. A New Deal-korszakban, Roosevelt elnökségé idején, fiatal ügyvédként indult el Hiss pályájának felfelé ivelŐ szakasza. Alig egy évtized után. a 40 éves férfi már Edward R. Stettinius külügyminiszter egyik fo munkatársa az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Fontos tárgyalásokat szervez és vezet le. Később, a háború után, a Truman adminisztráció is igényt tart szolgálataira. De ő megválik a külügyminisztériumtól, irányítóinak a hidegháborút egyre inkább élező magatartása miatt. Alger Hiss soha nem titkolta, hogy haladó gondolkozásu, de semmi köze nem volt a kommunizmushoz. Ezért inkább a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace) igazgatói posztját fogadta el. Ebben az időben Hissnek a legjobb kapcsolatai voltak az Egyesült Államok vezető politikusaival, igy többek között John Foster Dulles-szal, aki támogatta igazgatói kinevezését. Mint derült egból a villamcsapas erte az egesz amerikai közvéleményt 1948-ban egy bizonyos Whittaker Chambers nevű volt kommunista parttagnak a “vallomása”, aki nem kevesebbet állított, minthogy Hiss az Amerikai kommunista Párt egyik titkos vezetője. O — Chambers — egy sejtben volt vele 1933 es ’37 között. Hiss, aki ekkor mar a külügyminisztériumban dolgozott, számos fontos dokumentumot adott at neki, hogy juttassa ki az országból. A hajmeresztő, fantasztikus vádat Chambers semmivel nem tudta bizonyítani. A House Un-Ame- rican Activities Committee (a Képviselőhaz Ameri- kaellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottsága) kapva-kapott a képtelen állításon. Különösen egy fiatal tagja volt feltűnően aktiv ennek a bizottságnak. Akkor nemrég tűnt csak fel a politikai élet arénájában ez az ambiciózus fiatalember, akit Richard M. Nixon-nak hívtak. Nixon azonnal nekiállt, hogy Chambers “vallomása” alapjan nagy propagandával meghirdetett tárgyalást készítsen elő Alger Hiss ellen. Ebben a törekvésében az sem zavarta, hogy “koronatanúját” mindenki, még a hozzá legközelebb állók is, kétes erkölcsűnek tartották. A cél, nyilvánvaló, a haladó gondolkozásu emberek megfelelemlitése volt. Az akkori külpolitikai helyzet és a nyomában fellépő belső hisztéria segített Nixon-nak abban, hogy a kozvelemenvt meg- ■ tevessze, s elhihetove tegye a közvetlenül fenyegető “vörös veszély” meséjét. Alger Hiss-t 5 évi börtönre Ítélték “árulásért”, amit le is töltött a Lewisburg-i (Pennsylvania) szövetségi fegyintézetben. Azóta sok idő telt el. A normálisabb nemzetközi légkor most lehetóve tette, hogy Jolin Chabot Smith közel három évtizedes kutató munkája nvo- man könyvet adjon ki Alger Hiss életéről és leleplezze az ellene indított hajsza hazugságait. Smith ezt annal inkább meg tudta tenni, mert Ő tudósította annak idején, 1949-‘50-ben. a New York Herald Tribune-t a per fejleményeiről. A közel 500 oldalas könvv újabb adatok feltárásával mutat rá arra, hogy milyen felszínes, könnt en cáfolható “bizonyitekok” alapjan ítélték el törté- ^ netünk hősét. John Chabot Smith egyben Nixon kétes szerepet is az előtérbe állítja. Ezáltal a hivatalából nagy botrányok közepette leváltott elnök (aki minden büntetés nélkül megúszta törvényellenes tetteit' egvik kevésbe ismert tevékenységére is tényt dérit. JOHN Chabot Smith: ALGER HISS, The True Storv Penguin Books. Kiolvasta a lapot? Adja tovább másoknak is! 4—
