Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-08 / 47. szám

I'hursdav, Dec. 8. 1977. óhaza fl KUTYÁNAK JÓL MEGY EBTENYESZTES MAGYARORSZÁGON A kutyatartásnak es az ebtenyesztésnek ezereves múltja van Magyarországon. A Duna-medencebe letelepedő magyarság az azsiai pusztákról feltehető­en magával hozta a kuvaszt, a komondort, a pulit, egy vizsla-, egy kopó- es egy agarfajtat. Ez utóbbi­akat az évszázadok folyamán más fajiakkal keresz­tezték. Magvarorszag erdeivel, füves pusztasagaival, nádas, zsombekos területeivel évszázadokig igen alkalmas, hatalmas vadászterület volt. A csordák, a juhnvájak őrzője es a házőrző is a kuvasz, a ko­mondor es a puli lett. A kutyasport a múlt szazad harmincas eveitől divat Magyarországon. Kezdemenyezoje Széchényi István gróf (1791 — 1860) a reformmozgalom jelen­tős egvenisege, iró es államférfi. Ebben az időben elsősorban agarasz- es vadaszkutya-egyesuletek ala­kultak. 1899-ben alapították az azóta is múkodo Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületet (MEOE); vidéki szervezeteinek szama ma 40. 1.5 MILLIÓ KUTYA., Magyarországon mintegy 1.5 millió kutyát tartanak számon, közülük több, mint 60 ezret -Budapesten. Budapesten 9, vidékén 33 kutvakepzó iskolában oktatják a négylábú ked­venceket. A fővárosban 6 üzlet árul húsfélét ku­tyáknak. A négylábúak szépségéről a kutyakozmeti­kában gondoskodnak. A fővarosban 22 hatósági állatorvos törődik a kutyák egészségvedelmevel (veszettség elleni védőoltások, egyeb védőoltások, gyógykezeles stb.) Emellett az allat-orvosi egvete - men, valamint 2 budapesti allatkorhazban kezelik a beteg állatokat. Vidéken szükség eseten összesen 10 allatkorhazban gyógyítják a kutyákat. Az állat- kórhazak “penziókéban gondozzak a kutyákat, amelyeknek gazdái elutaztak és nem tudjak okét magukkal vinni. KERESETT A MAGYAR KUTYA. Az utóbbi evek­ben egyre nagyobb a külföldi érdeklődés a magyar kutyafajták iránt. A kilenc magyar fajta (komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, rovidszórü vizsla, drot- szórü magyar vizsla, magyar agar es erdélyi kopo) exportjával a MAVAD foglalkozik.(Bp. Úri u.39). NINCS KARANTÉN. Magyarországon fejlett az állategészségügy. Századunk elején magyar tudósok egy csoportja biztos eljárást es módszert dolgozott ki a kutyák veszettség elleni oltására. Az évenkénti kötelező védőoltások segítségével az országban 1933- ra felszámolták a veszettséget és 1941-'ben a Pasteur- intézetet is megszüntették. A kutyabetegségek korszerű és szervezett meg­előzése miatt Magyarországon nincs szükség karan­ténra. Ezért a külföldről Magyarorszagra érkező ku­DOLGA... tyabarátok különösebb rendszabályok nélkül ma­gukkal hozhatják kedvenceiket. A kutya gazdájának mindössze lakóhelye szerinti illetékes állatorvos vagy hatósági állatorvos igazolását kell felmutatnia, hogy a kutya a szükséges védőoltásokban részesült és egészséges. A belépő hatarállomason szolgálatot teljesítő magyar állatorvos percek alatt megvizsgál­ja a kutyát. SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGEK. Jelenleg Buda­pesten négy nagy szálloda — a Duna Interkontinen- tál, a Budapest, a Royal es a Margitszigeti Nagyszálló, valamint a Balaton pártján a tihanyi, a balatonfüre­di, a keszthelyi és a siófoki hotel is örömmel latja a külföldi kutyatulajdonosokat. Természetesen a kutyáért is fizetni kell, a tarifa szállodánként válto­zó. A Margitszigeti Nagyszállóban “kutya etlap”-ot is kínainak. A vendegek a kutyákat elhelyezhetik az alagsorban levő kutyaboxokban, de ha óhajtják a szobában kutyakosár is rendelkezésre áll. 1 i “A KUTYA”. Az Egyesült Államokat leszámítva a világ 127 kutyával foglalkozó szaklapja között — peldanyszámat es igy olvasottságát is tekintve — a magyarországi “A kutya” cimu lap vezető helyen all. Ez a népszerű az országhatárain tül is keresett képes folyóirat jelenleg 47.000 példányban jelenik meg: Megújul a kétszázeves paradi forrás A népszerű paradi gyógyvíz mintegy kétszáz evvel ezelőtt vált ismertté. «A gyomor- és légúti bantalmak természetes gyógyszere többszáz méter mélységből tort fel mindeddig azon a szűk nyilason, amelyet annakidején a kemény kőzetbe vájták. A gyógyvíz fogyasztói táborának növekedése közepette egyre inkább gondot okozott, hogy a viz útjaid szolgáló keskeny furat időnkénti tisztítása rendkívül körülményes volt, es akrobatikus mutat­vánnyal felérő munkával lehetett csak a hegy gyomrában kanyargó földalatti er hordalékait időn­ként kiemelni. A gondok most elhárulták. A Bányászati Akna- melyitö Vallalat egyik brigádja vállalkozott a bravú­ros feladatra és munkája nyomán most már szele­sebb, szabadabb vágaton tör fel a paradi viz. Az aknamelyitök beavatkozásának nemcsak az az ered­ménye, hogy biztonságosabb a kút használata, ha­nem az is, hogy a szabadabb nyilason a viz nagyobb tömegben tőr fel. így remélhető, hogy ezentúl na­ponta több gyógyvizet palackoznak majd Párádon, a két évszázad epiteszeti emlekeit őrző jellegzetes koralaku pavilonban. Keresem... Keresem... Megtalálta a Vöröskereszt Látogatás egy különleges szolgálatnál Nemrégiben . tartotta országos kongresz- szusát a Magyar Vöröskereszt. Ebből az alkalom­ból egyik nagyon fontos csoportjához: kereső szolgálathoz látogattunk el. Évente 1800 kérés érkezik ide és 400—500 eset­ben megy a jóhirrel az üzenet: “Kerésésünk eredmé­nyes volt, hozzátartozóját megtaláltuk, örültünk, hogy segitsegere lehettünk”. Húsz ev alatt hetven- - ezer megkereséssel foglalkoztak: összehoztak gyer­mekeket ismeretlen szüleikkel, időskorú, magányos szülőket, külföldre távozott, magáról hirt nem adó gyermekeikkel, állami gondozottakat., testvéreikkel, rokonaikkal. Ehhez mindenütt igénybe veszik a Vöröskereszt nemzeti szervezeteit, itthon pedig kiterjedt levelezést folytatnak a rendőrségi lakcím­nyilvántartóktól az egyházközségéig, a tanácsoktól az állami gondozottak intézetéig. Néhány eset a legutóbbiak közül. “Körülbelül 1936-ban születtem Zomborban — irta B. Márton. — Apámmal es mostohaanyámmal ekem együtt, az édesanyám nevét viselem, mind a mai napig. Apám bevonult katonának, nem jött vissza. Arra emlékszem, hogy .mostohaanyám a háború felé Németországba vitt, majd amikor onnan hazajöttünk, úgy 6—8 eves korom korül, atszöktem Magyarorszagra. Azóta itt elek, kerem segítségüket megtalálni az édesanyámat!” A Jugoszláv Vöröskereszttől a napokban érkezett hir: B. Marton édesanyja tavaly májusban meghalt, de el anyai ágon négy testvére. ’’Nyolcéves voltam, amikor 1956-ban apam ki­vitt az országból Venezuelába, én itt elek azóta is. Apám már régen elhagyott, utoljára Kanadában lakott, de életjelt évek óta nem ad magáról. Keresem édesanyámat és testvéremet”. Testvérét egy hónap alatt megtaláltak, édesanyja, azonban mar nem el. Egy 70 éves asszony az idén kezdte keresni roko­nait. Gyermekkora menhelyen telt, egy életet élt le magányosan, s most néhány vékony szalon el­indulva, két eló rokonát is megtalálták. Egy fiatal- asszony testvéreit kereste, akik — akarcsak ó — ál­lami gondozottként nőttek fel. Kilenc testvérét és anyai nagyanyját talaltak meg: addig mit sem tudtak egymásról. A kereső szolgálat hagyatékot is továbbit. Nem­rég Del-Afrika egyik aranybányájában bányaszeren­csétlenség következtében meghalt egy magyar férfi: jelentős biztosítási Összeg érkezett a szolgálathoz , Rokonait megtalálták, a hagyatékot hiánytalanul atadtak. Ugyanígy megtalálták azt a pesti hozzá­tartozót is, aki egy Londonban elhunyt rokona után tarthatott igényt a hagyatékra. TERJESSZE LAPUNKAT! .7

Next

/
Thumbnails
Contents