Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-08 / 47. szám

Thursday, Dec. 8. 1977.

.AMERIKAI MAGYAR SZO.

Gyermek prostituáltak New York utcáin

A kongresszus bűnözési külön bizottsága New Yorkban kihallgatást tartott a new yorki utcakon kószáló fiatalkorú prostituáltakról. A West Side-on, a nagyvenes és ötvenes utcákban, a Broadway es Eight Avenue közötti területet detektívek “Minnesota Strip”-nek nevezik, mert nagyon sok prostituáltat a keritok abból az államból verbuválnák. Onnan szedik össze a New Yorkban kedvelt fiatal szőke lányokat.

Marom fiatal lány elmondta. a bizottságnak, hogyan szerezték meg ókét 14—16 eves korukban a ke- ritök és tanítottak be arra, hogy a new yorki utca - kon prostituáltak vagy tolvajok legyenek. Az otthonról megszökött lányok, nagy részét a keritók Minneapolisban találják. Az egyik lány elmondotta, hogy 15 hónap alatt 100.000 dollárt keresett, amit mind a keritönek adott, aki a végen elverte és orrát betörte, mert nem volt hajlandó ezt az üzletet tovább folytatni. A Times Square környékén számos otthonról megszokott fiú vagy lány, sok próbálkozás után, végül prostitúcióból es pornográfiából kénytelen megélni.

Bruce Ritter atya és a fiatalkorúak rehabilitálásával

foglalkozó és adakozásból fenntartott Covenant House vezetője elmondta, hogy intézete naponta mennyi üldözött fiatalt fogad be. Egy odamenekült 14 éves fiút nemrégen egy kerítő törött üveggel próbált agyonütni, ami elöl o az intézetbe menekült. Ritter atya a kihallgatáson elpanaszolta, hogy a gyermekek szabadon kószálhatnak az utcán, kéregetnek és bűnözök kezébe kerülnek. A 15 évnél idősebbekért sem akar senki felelősseget vállalni, mert ezek már mind a családi bíróság, mind a bűnügyi biróság és többnyire még a gyermekjóléti rendszer hatáskörén is kivűl állnak.

A kihallgatásra a fiatal lányokat Minneapolisbol rendőri ldsérettel hozatták repülőn, miután egyikük fenyegető levelet kapott, hogy megölik, ha vallomást tesz. A biztonság okából mindegyik lány fekete álarcban tett vallomást es több detektív is jelen volt a tárgyaláson.

Sokat beszélnek a Times Square és környéké “megtisztításáról”, — különösen a jelöltek a választások előtt, — de évek óta semmit sem tesz a varos a kiszolgáltatott fiuk és lányok védelmére.

Miklós György:

AZ ÜLŐSZTRÁJK 40. ÉVFORDULÓJA

(FOLYTATÁS)

A LEGHOSSZABB SZTR ÁJK ES CSATLAKOZÁS AZ A.F. Gf L.-hez.

Tudósok

és Sun Myung Moon

SAN FRANCISCO, Cal. Tudósok Szimpózionja folyt itt le nemrégen. Eugene P. Wigner, Nobel-di- jas fizikus, dicsérő elismeréssel szólt a konferenciáról és kijelentette,hogy teljesen lényegtelen, hogy a konferencia költségeit a Rév. Sun Myung Moon | áltál alapított Unification Church fedezte. A több, mint 400 résztvevő között négy Nobel-dijas tudós volt, Wigner, a Princeton-i egyetem professzora j ezeknek egyike. A Unification Church $ 500.000-t í fordított a konferencia költségeire. A konferencia A Változó Világ Abszolút Értékeinek Keresése névén folyt le. Több résztvevő aggodalmának adott kifejezést a támogató kiléte miatt; nem jöttek volna el, ha tudtak volna, ki a konferencia támogatója, i

Dániel Lerner, a M.I.T. professzora, kijelentette, hogy Mr. Moon támogatása nem rosszabb, mint a Carnegie, a Ford, vagy a Rockefeller Foundation támogatása. Azok a kalózok azért létesítették ezeket az alapítványokat, hogy nevüket kifényesítsék. Ezeknek csak az az előnyük Rev. Moon felett, hogy ők már halottak. Mr. Moon nem sátánibb, mint ők. Wigner professzor megjegyezte, hogy nem barátja a Unification Church-nek, de egyetért Mr. Moon erősen anti-kommunista nézeteivel. A konferencia jellege a tudományok egysége volt, mondta Wiger.

“Those Golden Years”

Kétórás dokumentáris filmet mutat be december 13.-án, kedden este a new yorki PBS televízió-állomás /Channel 13/ . A fűmet New Yorkban készítette két svéd filmrendező,Lars Ulvenstam es Tomas Dillen.

A film idősebb amerikaiakkal folytatott inteiju- kat tartalmaz es megindító képet nyújt arról, mit jelent a munkásosztály tagjának megöregedni ebben a varosban.

A két filmrendező itt-tartózkodasa alatt interjút adott a Channel 13-nak. Ennek során kifejtettek, hogy az idősek problémája nem kimondottan amerikai probléma, hiszen Svédországban minden 5. ember nyugdíjas korban van es Stockholmban minden negyedik. De az US-ben nagyobbak a társadalmi különbségek. Svédországban az időseknek általában kevés gazdasági gondjuk van . Látni akarták, mit jelent idősnek és szegénynek lenni es erre mutat rá dokumentáris filmjük. Azok az idősek, akiket megszólaltatnak, szívesen beszéltek önmagukról, életükről, de nemcsak időseket kell, hogy a film érdekeljen, hanem fiatalokat és köze'pkoruakat is. Reméli a két filmrendező, hogy a filmből ki fog tűnni, hogy ok az idősek oldalán állnak és ezért senkitől sem kemek bocsánatot.

/A két svéd filmező jelen volt lapunk new yorki jubileumi bankettjén, ahol felvételeket készítettek a programról egy későbbi filmjükhöz./

SiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimmiiiHiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiisfsiiiiiiiiiiigí

| SOBEL OVERSEAS CORP. |

E II#'IfJI rÄÜAVIlÄKDpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 =

e IKRA rOUuinOKoEu - telefon: (2121 - e

1 UTAZÁSI IRODA - "BUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE |

SZÁLLODA FOGLALÁS -— íKKA UTALVÁNY _ V1ZUMSZERZÉS E

LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK =

IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2

U.A.W tagok tüntetnek 1937 júniusban Monroe, Mich.-ben.

A U.A.W. nemcsak az autómunkasokat szervezte meg, hanem több iparág munkásait is, mint a repülőgép, mezőgazdasági gépgyárak, stb.. köztük a fürdőszoba berendezéseket gyártó ipart is.

Elkeseredett harc folyt a Cheboygan, Wisconsin-i Kohler fürdőszoba-berendezést gyártó társaság es munkásai kozott. 1954-ben kezdődött a sztrájk es csak 1962-ben egyeztek meg.

A U.A.W. titkár-pénztárnoka, Emil Mazev vezette a sztrájkot, mely nem végződött a szervezet elismerésével, mert a bíróságok csak 1965-ben döntöttek, hogy a Kohler-gyár köteles a munkásoknak utólagos bért es nyugdijat fizetni 4.500.00 dollar összegben.

Megindultak a tárgyalások a C.I.O. szervezetekben az A.F. of L.-lel való egyesülésről. Többen arra utaltak, hogy egyesitett, nagy létszámú szervezetnek könnyebb a szervezetlen munkásokat megszervezni és a dolgozok részére fontos törvényeket megszavaztatni a kongresszussal. A két nagy munkás- szervezet 1955-ben A.F. of L. — C.I.O. néven egyesült.

Ugyanazon evben a Ford társasaggal sikerült megkötni az első munkanélküli pótsegélv-szerzödést /Supplemental Unemployment Benefit, S.U.B./, mely szerint ha a munkást leteszik a munkáról, az fizet bizonyos százalékot. Ugyanilyen szerződést nyertek el a G.M., Chrysler és a többi gyáraknál.

Mivel az automunkások szervezete az egyenlőségi elv alapjan alakult, harcolt a kisebbségi munkások jogaiért és egyetemesen részt vett a Martin Luther King vezette egyenlósegi harcokban.

A hatvanas evekben lelkiismeretlen országos vezetőink belesodortak országunkat a vietnámi háborúba, mely nemcsak Vietnámnak és a többi indokinai allamnak okozott nagy károkat, de az országban is egyenetlenséget szított. Sajnos a szervezett munkásságot a vezetők félelemtől vezetve, vagy háborús uszításokká! leszerelték. A nagy szervezetek közül nagyon kevés mert fölszólalni a háború ellen. A U.A.W. vezetői közül egyetlen központi vezető. Emil Mazev értette meg a vietnámi háború romboló hatását és övolt az egyedüli, aki bátrán felszólalt es dorgálta vezetőinket a kíméletlen háborúért Ázsiában és az itthoni szigorú lépésekért és atrocitásokért a háború elleni demonstralókkal szemben.

(folytatjuk)

4 _______