Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-17 / 44. szám
Thursday, Nov. 17. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO 3 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Érdemes tanulmányozni a polgári napilapok azon irasait, melyeket Richard Helms, a CIA (USA kémszervezet) volt direktorának úgy evei kapcsolatosan imák. Helms a Szenátus Vizsgáló Bizottság előtt tett tanuvalloma- saban megszegte a törvényt, hamisan esküdött. Nem vallotta be, hogy milyen szerepet játszott a CIA a chilei Allende kormány megbuktatásában, a chilei katonai diktátorok uralomra jutásában. A bíróság előtt bevallotta bűnét és két évi FELFÜGGESZTETT börtönbüntetésre és kétezer dollár pénzbírságra ítélték. Miután a börtönbüntetést felfüggesztettek és a bírságot a CIA volt alkalmazottai által adományozott összegből kifizettek, Helms büntetlen maradt, a törvény megszegése ellenere. Mindamellett a polgári lapok nagy hűhóval hangoztatják, hogy ime, a törvény érvényesült es bebizonyosodott, hogy senki sem sértheti azt meg büntetlenül. Ami a legfelh'abori- tóbb, hogy ezek a polgári lapok egy szóval sem ítélik el a CIA chilei bűncselekményeit. Egy demokratikus választás alapjan megválasztott kormányról volt szó. Az USA kemszervezetenek ejnbéréi milliókat költöttek egyenek megvesztegetesere, hamis, kormányellenes propaganda költségeinek fedezésére, a magan szállító vállalatok “sztrajk”-jának finanszírozására, az ország nemzetgazdaságának megdöntésere, katonai puccs előkészítésére, a kor- manv megdöntésére. * c fi t A CIA “sikeres” akcióját kővetően ezrek vesztettek életüket, tízezrek kerültek börtönbe es a katonai diktátorok milliókat ma is béklyóban tartanak. A chilei demokratikus rendszer aláásasa volt Helms igazi bűne, nem pedig az,hogy tetteit eltakarta, titokban tartotta szenátorok előtt. Ezért a bűnéért még nem került biróság ele sem o, sem azok, akiknek neveben cselekedett. Hány életért felelősek? A szövetségi kormány Consumer Product Safety Commission-ja — a Közszükségleti Cikkek Biztonsági Hivatala — vad ala helyezte az ország 26 aluminiumdrot keszitó vallalatat. A vad szerint ezek a vállalatok tudták, hogy gyártmányuk használata tűzveszélyt jelent minden olyan épületben, melyben azt villanyáram vezetőnek használják. A szövetségi kormány e hivatala nem kéri a lakosságra halálos veszélyt hozok felelősségre vonását, sőt még azt sem, hogy tiltsak be e gyártmányok készítését. Csupán azt kérik a bíróságtól, hogy kötelezze a gyárosokat arra, hogy felhívják a vásárlók figyelmét, az általuk gyártott aluminiumdrot használatának veszélyességé re. ’ Tudott dolog, hogy e drotok" számos esetben tűzet okoztak, melynek következtében többen életüket vesztettek. A szövetségi kormány hivatalos statisztikája szerint jelenleg 1.5 millió magánházban van aluminium drot-vezetek es ezek a hazak ki vannak teve a tűzveszélynek. A kormánykőzeg már évek óta próbálja a hatalmas aluminium vállalatokat biroi döntéssel arra keny- szeriteni, hogy figyelmeztessék a lakosságot erre a veszélyre. De a monopólvalla- latok áltál felbérelt ügyvédeknek sikerült a bíróságot meggyőzni, hogy ne kelljen ilyen figyelmeztetest közzétenni. Kérdezzük: hányán estek már áldozatul az aluminium- drotok használatának? NEW YORK, N.Y. A nagy hírnévnek örvendő Abercom- bie & Fitch vallalat lezárt kilenc boltjából ötöt. Több száz alkalmazott vesztette el munkáját. A meg megtartott négy üzlet léte is veszélyben van és minden jel arra mutat, hogy ez a több, mint száz éve fennálló vállalat csődbe megy. Munkaalkalom vagy sztrájktörés Az ország egyik legrégibb vasércbányáját, Mount Hope N.J.-ben 1959-ben lezárták azzal a magyarázattal, hogy nem képes versenyezni sem a külföldről behozott, sem a Michigan es Minnesota államokban bányászott vastermekkel. A bánya tulajdonosai 18 évvel ezelőtt lezártak a bányát, elbocsátották a bányászokat, mert nem tudtak profittal üzemben tartani. Nem véletlen, hogy Richard es Philip Hale ÁLLAMI ES SZÖVETSÉGI KORMÁNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT 7.5 MILLIÓ DOLLÁROS KÖLCSÖNT KAPOTT A HELYI BANKTOL és ezzel üzembe helyezte a 18 ev óta lezárt bányát. Nem véletlen azért, mert az ország vasércbanya- szai augusztus óta sztrájkban állnak es a banyatulajdonosok szoba sem állnak a szak- szervezettel a sztrájk felszámolására, mivel a sztrájk kezdetén kijelentettek, hogy hat hónapi készletük van. így a- karták leverni a bányászok sztrájkját. Azóta három hónap telt el es a bányászok elszántsága, harci készségé semmivel sem csökkent. Ez a példás magatartás kezdi nyugtalanítani a munkáltatókat, akik most sztrájktörő akcióba kezdtek; szövetségi es allami segítséggel megnyitottak a Mount Hope, N.J.-i 18 éve lezárt banyát. KÉTSÉGBEESETT LÉPÉS A Mount Hope bánya ily módón való megnyitása arra vall, hogy a bányabarók kétségbeesett módszereket keresnek a sztrájk leverésére. Ugyanakkor a Steel Workers szakszervezet vezetőinek elemi kötelessége követelni a banya haladék nélküli lezárását es kényszeríteni az allami es szövetségi hatóságokat sztrájktörő szerepűk beszüntetésére. Ha kell, mozgósítani kell a húsz millió szervezett munkásságot e jogos es méltányos követelés érvényesitesere. Elvégre is a munkások által befizetett szövetségi adót nem szabad sztrájktörő kölcsönök biztosítására felhasználni. A bányabarók e lépése bizonyítja hogy a felhalmozott tartalék csökken, ami a harc továbbvitelére kell, hogy buzdítsa a sztrajkolokat. Az acélipari szakszervezet vezetőinek lenne a feladata mozgósítani a szervezet több, mint egy millió tagját a vasércbányaszok azonnali támogatására. Ha a bányabárök kepesek a harcot hat hónapon át vinni, a munkásoknak is készén kell állniuk a harc folytatására hat hónapig és ha kell tovább és ragaszkodni minden jogos és méltányos követelésük teljesítéséhez. Kilépett a USA. Carter elnök elhatározta, hogy az USA megbízottait kivonja az Egyesült Nemzetek Munkás Szervezetéből /International Labor OfficeI.L.O./ E lépést Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár ‘ ‘visszalépés ”- nek jellemezte. Az európai országok, az USA szövetségesei kivétel nélkül a legnagyobb elegedetlen- seguket fejeztek ki Carter elnök e lépésevei kapcsolatban. A Carter kormány külügyi, munkaügyi miniszterei is ellenezték a nemzetközi szervezetből való kilépést. Mi volt az indító oka az elnök elhatározásának? Min - den jel arra mutat, hogy Carter elnök szinte kétségbeesetten keresi befolyásos egyének tamogatasat a Panama- csatorna-Egyezmeny támogatásara. Ez késztette az elnököt arra, hogy eleget tegyen George Meany, az AFL-CIO elnöke azon kérésének, hogy vonja ki az USA megbízottait az I.L.O.-bol. Érdekes megfigyelni, hogy Carter elnök szerint az I.L.O. túl sokat politizál es e véleménye alatamasztasara felhozta, hogy az I.L.O. elfogadta tagként a palesztinai nép P.L.O. képviselőit es elitélte Izraelt az arabok elleni fajgyűlölő cselekedeteiért. Az USA kivonult az I.L.O.-ból, de Izrael NEM. Ez újabb lépés az elszigeteltség irányában, mely — véleményünk szerint - art nemzetünknek. Elvégre is az I.L.O. feladatai közé tartozik, hogy világszerte emelje a munkások életszínvonalát, de különösen a fejlődő országok munkásaiét. Az AFL-CIO vezetői arról panaszkodnak,hogy ezekből az országokból hozzak be az alacsony bérek mellett termelt árucikkeket, ami egyik oka az itteni munkanélküliségnek. Az AFL-CIO vezetői ahelyett, hogy szorgalmaznák a fejlődő országok munkásainak jogos célkitűzéséit életszínvonaluk emelésére, kivonulnak az I.L.O.-ból,csu- pán azért, mert nem tudják e szervezet irányvonalát befolyásolni.
