Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-10 / 43. szám
Thursday, Nov. 10. 1977. JANINE B0UISS0UN0US5 és LOUIS EE YILLEF OSSE Tavasz a Dunán Franciából joráitotta DR. POGÁNY BÉLA Illusztrálta GELLÉRT HUGÓ HUNGARIAN WORD. INC. 130 East íeth Street, New York 3, N. Y. 1956 Kiadtuk Rev. Gross A. László ragyogd irasainak több gyűjteményét. Kiadtuk Dr. Racz László nagyszerű önéletrajzát “Porszem a viharban” címen. Kiadtuk Kovács Erzsi rovatgyüjteményet “Apróságok cim alatt. Kiadtuk 5000 példányban nagyi művészünk, Gellert Hugó válogatott grafikáit. McCarthyism-150 years ago 'MAY 1954 Twenty cents Reader VOL. L NO. 2. IN THIS ISSUE: Life nn the. IV nr Id's Loneliest* Lsland ................................... 3 What You Should Know About Indofhina .:........................ 6 Would You Like to Gel $ 0,600,[ for Nothing? ............... ...... 7 There is No Shortage of Coffee........................................... 8 Babies by the ‘Donor" System ........................................... 10 AMERICA SPEAKS UP ON THE H-BOMB!........................ 11 Killer at Loose — Breast Cancer ........................................ 15 Reviving the Labor Spy Racket .......................................... 16 The Law that Breaks Up American Homes ........................ 19 The Amazing Waters of Matsesta ....................................... 21 Let’s Clean Up Our Own Back Yards First ............................. 2U- GEMS FROM THE TREASURE CHEST OF PROGRESS — 1 — ■ i_____________ READER— Published monthly at 130 East 16th Street New York, 3, N.Y. (Algonquin 40397) by the READER ASSOCIATES. Editorial Board; Mike Gold, Hugo Gellert, Zoltán Deák. Business Manager, Alex Rosner Single issue 20 cents, subscription, $2. a year. (Outside U.S. $3. AMERIKAI MAGYAR SZO Lefordittattuk (Dr. Pogány Bélával) franciából magyarra es angolra Janine Bouissounouse es Louis de Villefosse annakidején nagy feltűnést keltó könyvét az uj Magyarországról “Tavasz a Dunán” ( Springtime on the Danuble) cim alatt és kiadtuk azokat 5.500 példányban. Meg angolnyelvü irodalmi havilapot is indítottunk Michael Gold, Gellert Hugo és jómagam szerkesztéseben. A folyóirat cime “Reader” volt. Öt világrészből kaptunk rá előfizetéseket, de az egyetemes mozgalom részéről nem kaptuk meg a remélt támogatást és e sok reményre jogositó kiadvány az elsó két szám után megszűnt. Ilyen irodalmi aktivitásra meg lapunk hőskorában, 1920—45 között sem mertek az akkori munkatársak vállalkozni. Es mindezt az egeszl országra lidércnyomásként nehezedő mccarthysra politikai terror időszakában! Nem töltöttük be erőnk végső megfeszítésével a Magyar Jövő megszűnése után ránk váró szerepet? Nem hanyagoltuk el az irodalmi és kulturaktivi- tásokat sem. Társaskörünk minden alkalmat megragadott a magyar kultúra értékeinek megtisztelé- sére. 1968-ban széleskörű ünnepélyt rendeztünk Kiss József születése 100. évfordulója alkalmából. 1973-ban 500 főnyi közönség részvételével emlékeztünk meg Petőfi Sándor születése 150. évfordulójáról. Lelkes közönség részvételével tartotta meg körünkben Czine Mihály emlékezetes irodalmi előadását. Sajtónk nagy múltját szem előtt tartva, igyekeztünk a dicső hagyatékot méltó módon képviselni, szerepünket betölteni. Senki sem volna boldogabb nálunk, ha a lathatáron feltűnne egy uj csoport, amely e szerepet friss, fiatalos erővel, lelkesedéssel töltene be. Tálán ennek lehetőséget lebegtette meg előttünk Kovács József a következő megallapitással: “A második világháborút követó évek uj korszakot nyitottak a kivándorlás és az amerikai magyarság történetében... meggyorsult a régi emigráció szervezeteinek elöregedése... Ilyen körülmények közepette erkezett meg az “ötvenhatosok” mintegy 100.000 fos csoportja Amerikába... helyzetük a hatvanas évek elejétől kezdve fokozatosan rendeződött... rendeződtek a szülőfölddel való kapcsolataik is. Napjainkban elsősorban kulturális tekintetben, ők alkotják a fő összekötő kapcsot a szülőföld és az amerikai magyarság között. ( 11.old.)r Ha ez igy van es nincs okunk e megállapitas ténylegességében kételkedni (bar az igazat megvallva, mi eddigelé kevés jelét.látjuk) ezer örömmel vennénk fel itt Amerikában a kapcsolatot azokkal, akik ma a fo összekötő kapcsaivá váltak a szülőföld es Amerika magyarságának. Örömmel nyújtanánk at a haladas 75 év óta nemesen magasan tartott lobogóját nekik, hogy azután, ha fáradtan is, de boldogan menetelhessünk az ifjú kezekben lengő lobogo alatt utunk vegezeteig. 75 GÖRÖNGYÖS ÉV Ha nézeteink sajtónk történetének egyes részleteit illetőleg elternek is Kovács Józsefétől, e tény alapjában véve nem von el semmit müve szinte felbecsülhetetlen történelmi és irodalmi értékéből! Sajtónknak es mozgalmunknak mindent meg kell tennie, hogy Kovács József könyve lapunk minden olvasójának féltett kincsként őrzött tulajdonává, fiatalító, üdítő forrásává váljon. Es emellett eljusson minden amerikai magyarlakta egyetemi és városi könyvtárba. Amikor az amerikai magyar munkássajtó megszületett, 4 éves voltam. Ki hitte volna, hogy ez a magyar munkássajto fog belőlem dedikált, a szocializmusért harcoló egyent nevelni? Igaz, a jó es a szép iránti érzés még az apai háznál alakult ki bennem, amelyhez hozzásegített apám terjedelmes könyvtara es anyam határtalan josaga es igazsagossaga. Az I. Világháború es az azt kővető események szintén felszínre hozták és éreztették, hogy valami baj van ezzel az elettel. De, hogy hol van a hiba, azt meg nem tudtam. Mivel ti IV I a gogos úri osztály mindig ellenszenves volt nekem, az orosz forradalomban akkor csak azt láttám, hogy elsepertek a gyidólt osztályt, cárostól együtt es valami franciaországi köztársaság-féléről elmélkedtem. Az 1919-es Kolozsváron, (amely akkor mar Romániához tartozott),en is részese voltam a vasúti javitomúhelyi sztrájknak, amelynek fasiszta módra való leverese után, jobbnak láttám kivándorolni, mert elhelyezkedni már úgy sem tudtam. Az amerikai “greenhorn” idők kenyerkereset, angol nyelvtanulási idők voltak és csak némelykor mentem el a perth amboyi gyűlésekre. Adományomti t mai segítettem az ügyet, amelyet meg nem ismertem teljesen, csak a jó szándékot láttám benne. 1928 az az év, amikor rájöttem arra, hogy nem eleg csak aggódni, az emberiség jövőjéért, azért tenni is kell valamit. Amikor a kezembe került az amerikai magyar sajtó, azt hiszem az Uj Előre, éreztem, hogy megtaláltam azt az utat, amelyen haladnom kell, ha azt akarom, hogy vagyaim valaha is beteljesfdjenek: a munkásosztály felszabadulasa, a szocialista társadalom keretein belül. Gyetvai Nagy Janos írásai segítettek túl a kezdeti nehézségeken, majd az angol nyelv némi elsajatitasa után mindkét nyelv munkasujságja es irodalma mutatta a helyes iutat. amely a kezdettől fogva a mai napig göröngyös volt. A mindenkori szerkesztői vezetögardanak, olvasótábornak nagy önfeláldozásra, öntudatra es hazaszeretetre volt szükségé, ahhoz, hogy a magyar munkássajtó, jelenleg az Amerikai Magyar Szó, ma meg eljen és reménnyel tekinthessen a jövő ele. Mindennapi életünkön keresztül érezhetjük, hogy nekünk, magyar-amerikaiaknak, két hazat adott a végzetünk, ami azt is jelenti, hogy személyesen is és a Magyar Szón keresztül is, mindkét haza népeinek erdekeben síkra kell szállnunk. Ez történelmi hivatásunk. A nemzetközi eletben is uj szelek fújnak. Kezd az ertelem felülkerekedni az elfogultságon. A beke- vágy hatja at a világ népéit. Ez alól nem kivétel a magyar sem, bárhol lakjon ezen a földön. Ez az uj helyzet uj feladatot, jobban mondva régi kötelességet ró a haladó tábor mindenegyes tagjára, különösen az olvasótábor tagjaira, mert ők jelentik azt a baráti kezet, mely megfoghatja egy másik magyar kezet es rávezetheti arra az útra, melyen megtalálja a munkásosztály sajtótermekéinek, irodalmának olvasásán keresztül, hogy csak a szocialista társadalom az, amelyben a dolgozo ember boldogulhat. A califomiai lapolvasok, akik között most mar 14 éve élek, minden tóluk telhetői megtesznek, hogy ezen feladatoknak helyt alljanak a lapterjesztés, a lap anyagi támogatása térén, valamint az egységfront építésében. Göröngyös a felvilagosito munka útja? Göröngyös, de nem járhatatlan. Ennek a nehez munkának a dicsőséget ünnepeljük most, a munkassajto 75.születésnapja alkalmával. ^ , 1 Linear Gyula
