Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-11-03 / 42. szám

Thursday, November 3. 1977. AMERIKAI MAGYAR $ZO 5 Kivonatok Púja Frigyes a Magyar Népköztársaság külügyminisztere felszólalásából AZ EGYESELT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK XXXJL ÜLÉSSZAKÁN 1977 OKTÓRER 7-ÉN A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékeny­sége továbbra is a tartós béke megvalositásat, a biztonság megszilárdítását szolgaija. Örömmel tóit el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szocialista orientációjú orszá­gok, valamint más haladó tórekvesii kormányok. Jelentős mértekben ennek köszönhető a békés egymás mellett élés és az enyhülés térnyerése. Az envhules körülményéi nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a különböző társadalmi rend­szerű országok egyuttmuködese, végső fazisaba le­pett a dekolonizáciös folyamat, letűntek örökké­valónak hitt diktatórikus rendszerek, s rendezést nyertek egyes akut válsággócok. Az envhules lég­köre megkÖnnviti az elorehaladast a leszerelés ne­héz problémakörében es mas kerdesekben is. Talán eppen ezt sokallják az enyhülés ellenfelei. Nyíltan ezt természetesen nem vallhatják be, ezert ködösítéshez folyamodnak. Megsem nehez kihámoz­ni az enyhülés ellenfeleinek igazi törekvéseit; az eropolitika elavult és kudarcot vallott koncepcióját rángatják ismét elő, katonai túlsúlyra akarnak szert tenni, hogy azutan megkíséreljek politikai engedmé­nyekre szorítani a szocialista és más haladó orszá­gokat. Törekvéseik szolgálatában olyan úgynevezett uj elemeket kívánnak meghonosítani a nemzetközi kapcsolatokban, amelyek a valóságban gátoljak az enyhülesi folyamatot. Céljaik érdekeben leplezet­lenül beleavatkoznak más országok, különösen a szocialista országok belső ügyeibe. Mindezek a jelenségek jogos nyugtalanságot es aggodalmat valtanak ki azokban, akik őszintén érdekeltek az enyhülés es a nemzetközi együtt­működés elmélyítésében. Kormányom megelégedés­sel nyugtázza, hogy az enyhülést veszelyeztetö tö­rekvések ellen az államok szeles köre mellett mind hatarozottabban fellépnek a dolgozók százmilliói, munkások es értelmiségiek. Ez is szerepet játszik abban, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya — a nem kielégítő helyzet ellenére — optimizmussal tekint a jövőbe. Az enyhülés ellenfeleinek próbálkozásaival szem­ben az Egyesült Nemzetek Szervezete sem lehet kb­l| /) f / zombos. Mi nagyon időszerűnek tartjuk es melegen üdvözöljük, hogy a Szovjetunió küldöttségének kezdeményezésére a Közgyűlés XXXII. ülésszaká­nak napirendjére tűzte a nemzetközi enyhülés el­mélyítésének es megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdését. A béke es a biztonság megszilárdításában, az enyhülés kiterjesztésében minden országnak meg­van a felelösségef. Nem lehet vitás, hogy a nagy­>• ,, i| | » '~J0. hatalmakra különleges felelősség hárul. Mindannyi­an tudjuk, milyen kiemelkedő szerepet játszott az enyhülési folyamat megindításában a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak javula- sa. A béke es a biztonság erositeseben nagy jelentő­ségű a többi szocialista és tókesorszag kétoldalú kapcsolatainak szélesítése is. Magas szintű találko­zók, eredményes tárgyalások jelzik, hogy kormá­nyom tudatában van ennek. Kiemelkedik e vonat­kozásban Kadar fanosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanacsa tagjának igen ered­ményes látogatása Ausztriában, Olaszországban es a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezt a gyakorla­tot kívánjuk folytatni a jövőben is. Az utóbbi években különösen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye. Kormá­nyom megkülönböztetett figyelmet szentel az euró­pai biztonság megerősítésének, az európai együtt­működés elmélyítésének s a helsinki értekezlet zá­róokmányában összegezett elvek es ajánlások ma­radéktalan valóraváltasa érdekében egész sor gya­korlati lépést tett. Ebben a folyamatban fontos állomásnak tekintjük a pár nappal ezelőtt megkez­dődött belgrádi találkozót. Kormányom arra törek­szik, hogy a találkozón megfelelő körülmények alakuljanak ki ahhoz, hogy a résztvevő államok képviselői konstruktiv szellemben áttekintsek a záróokmány megvalósításának eredményeit, szám­ba vegyék a tapasztalatokat és a további teendőket. A Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra, hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezesi verseny megfékezését, újabb leszere­lési intézkedések kidolgozását. Meggyőződésünk, hogy a politikai enyhülést pozitív intézkedések­nek kell követniük katonai téren is. Éneikül alig­ha képzelhető el tartós enyhülés. Kormányom aggodalommal szemléli a fejlett tőkés országok egyes köreinek próbálkozásait, amelynek célja a fegyverkezesi hajsza uibóli fel­szitása. A NATO-országok fegyverkezesi kiadásai­nak szüntelen növelése, az uj fegyverek gyártásával kapcsolatos tervek károsan befolyásolják a leszere­lés egyes problémáiról folyó tárgyalásokat s általá­ban a nemzetközi légkort. Varakoza3sal tekintünk a Közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkivuli ülésszakára. Úgy véljük, hogy ez a forum a világ közvéleményére gyakorolt hatasa révén kedvezően befolyásolhatja azokat az államo­kat, amelyek különféle megfontolások miatt jelen­leg távol tartják magukat a leszereléssel kapcsolatos erőfeszítésektől. Nem szolgálná a közös ügyet, ha olyan törekvések kapnának lábra ezen az üléssza­kon, amelyek a leszerelés egyes problémainak a megoldása érdekében eddig alkalmazott és bevált módszerek kellően at nem gondolt megváltoztatását tűznék ki célul. A rendkívüli ülésszaktól azt is vár­juk, hogy határozott intézkedésekkel elősegítse a leszerelési vilagértekezlet mielőbbi összehívását és eredményes munkáját. Kormányom változatlanul azon a véleményen van, hogy a közel-keleti válság átfogó rendezésére megfelelő fórum a genfi békeértekezlet, ha azon minden erdekelt fél — köztük a Palesztinái Fel- szabaditási Szervezet — részt vesz. Olyan megálla­podásokat kell kidolgozni, amelyek eredményeként Izrael kivonja a csapatait valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, elismerik és biztosítják a palesztinai arab nép nemzeti jogait, beleertve az önálló állam létrehozásának jogát es garantálják a térségben lévő összes népek es államok biztonságát. Ilyen megallapodas eléréséhez szükség van az arab országok es a szocialista országok hatékonyabb együttműködésére es arra, hogy a “kis lepesek’’ zsákutcába jutott politikájának a szószólói végre a realitások talajara helyezkedjenek. A dél-afrikai fajüldöző rezsimeket övező imperia­lista “védogyurű” széthullásával minőségileg uj helyzet alakult ki Afrika deli részén. Közvetlen feladatként es lehetőségként jelentkezik a többségi kormány létrehozása Zimbabwéban, a fuggetlenseg kivívása Namíbiában es visszavonhatatlanul napi­rendre került a Del-afrikai Köztársaság népelnyomó rendszerének kérdésé is. A nagy lehetőségek azon­ban nagy veszélyekkel párosulnak, mivel az imperia­lizmus gazdasági es stratégiai pozícióinak megőrzé­se erdekeben, látszatmegoldásokat akar rakenyszeri- teni az érdekelt felekre. A magyar kormány fontos jelentőseget tulajdonit az emberi jogok széleskörű ervenyesülésének. Tör­ténelmi tapasztalatok igazoljak, hogy a gyakorlatban a szocialista társadalmi rendszer biztosítja a legin­kább az emberhez méltó eletet, az emberi jogok igazi érvényesülését. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jo­gokat enyhén szólva sajátosan kezelik. Mélységesen hallgatnak például olyan alapvető emberi jogokrol, mint a munkához, az egeszsegügyi ellátáshoz való jog, hallgatnak a faji megkülönböztetésről, az embe­rek, például a nők egyenjogúságáról, s az olyan elsőrendű jelentőségű emberi jogról, mint a béké­hez, a biztonsághoz, az élethez való jog;sem sokat beszélnek. >, Az ENSZ tagállamai akkor tesznek eleget az emberi jogok kérdésében vállalt kötelezettségüknek, ha közös erőfeszítéssel véget vetnek az emberi jogok tömeges és durva megsértésének, ha felszá­molják a gyarmati rendszer maradványait, a faji megkülönböztetést, ha segítenek az emberi jogok helyreallitásaban Chilében, Del-Koreaban, Del-Afri- kában és az Izrael áltál megszállt arab területeken. Kormányom az ENSZ emberi jogokkal foglalko­zó jelenlegi intézményrendszerét elégségesnek es megfelelőnek tartja arra, hogy elősegítse az emberi jogok tényleges érvényesülését az egész világon. A nemzetközi életben mind fontosabb szerepet kapnak az államok gazdasági kapcsolatainak fej­lesztését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok de­mokratikus es igazságos alapra történő helyezését szolgáló erőfeszítések. A Magyar Népköztársaság kormánya megkülönböztetett figyelmet szentel e kérdéskörnek. Kormányom a jövőben is nagy figyelmet fordít a fejlődő országok gazdasági problémáira. Lehető­ségeinkhez képest a jövőben is hozzájárulunk ezen országok gazdasági fejlődésének előmozdításához. Semmiképp sem tekinthetünk el azonban egyes fejlett tókesorszagok történelmi es jelenlegi felelős­ségétől a fejlődő országok gazdasági elmaradottsá­gáért. Az olyan próbálkozások, amelyek a fejlett tókés és a szocialista országokat egyformán el­marasztaljak ebben a kérdésben, igazságtalanok es tudománytalanok. Bar nem lebecsülendők azok az eredmények, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete az Alapokmányban lefektetett célok es alapelvek va- lóraváltasára törekedve elért, a magyar küldöttség egye tért azokkal, akik sürgetik, hogy a világszer­vezet nagyobb aktivitással járuljon hozza e célok valoraváltásához, mindenekelőtt a béke megóvásá­hoz, a nemzetközi biztonság erősítéséhez, a nemzet­közi kapcsolatok fejlesztesehez, a népek felemelke- deséhez. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az Alapokmány számos, még kellően ki nem aknazott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy ezeket — az Alapokmány szelleméhez és betűjéhez híven — gyumölcsöztessűk. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is sikraszallolyan intézkedések kidolgozá­sáért, amelyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják az Alapokmány módosítása nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents