Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-11-03 / 42. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXXJ. No. 42. Thursday, Nov. 3. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 ÜDVÖZLET A SZOVJET NEPNEK FORRADALMUK 60. ÉVFORDULÓJÁN Hatvan evvel ezelőtt más volt a világ. Akkor nem létezett, csak a szó, Marx és Engels szava. És a Lenin vezette orosz proletariátus és parasztság megteremtet­te a világ első győzedelmes szocialista államformáját. A háború áltál kifosztott ország, a gazdasági össze­omlás küszöbén, három évi polgárháború es külföldi katonai beavatkozás után, ehinseggel es járvánnyal megküzdve, minden nehéz­ségen felülkerekedett, annak ellenére, hogy népének 90 százaléka írástudatlan volt. Ilyen a szocializmus mindenható ereje! Húsz evvel később, a Hitler fenevad elleni küzde­f i lemnek az oroszlánrészé a Szovjetunióra hárult es an­nak 20 millió legjobb fia es leanya életét áldozta fel, hogy a szörnyeteg elpusztul­jon. És ez tette lehetove a szocialista államok soroza­tának létrejöttét, melyek ma négy világrész földjére teijednek ki. S igy a világ arculata megváltozott. Örömmel és büszkeséggel latjuk szülőhazánkat azon szocialista országok között, ahol a jelentóseges es kielé­gítő életre mar megvan az általános lehetőség. Azért erős a hitünk, hogy a nem is olyan távoli jövőben a modem ember megerkezeset 1917. november 7.-tol, a forradalom idejétől fogják szamitani. 1976. október 6.-án Jim­my Carter, egy hónappal megválasztása előtt,mondta: “Olyan lesz-e kormányza­tunk, hogy eltitkol mindent és távol tartja Amerika népét alapvető határozatok részvé­telétől? Vagy lesz-e, minden atomfenyegetéstől mentes, békés világkereskedelemmel teljes, népünk munkával el­foglaltan, az inflációt kor­látozva, őszinte nyíltság, a kormányzatban, a nép újra büszkeséggel telt, a kong­resszus, az elnök, az állam­titkár egyetértésben dolgo­zik-e egy közős jövő felé? Leszűnk-e a világ kenyér­kosara a fegyverkereskedő helyett? Azt hiszem, lehe­tünk és kell, hogy legyünk.” Azóta egy egész esztendő múlt el, de minden a régi­ben maradt. A jó, becsületes Lincoln Abrahám azt mondta: “Né­ha sikerül mindenkit meg­csalni es a nép egy hányadát John Reed 1887-ben szü­letett és 1920-ban a Szovjet­unióban halt meg. Ez évben lett volna 90 esztendős. John Reed-et a Kremlin falába temették el, közel Lenin Mauzóleumához.- Gellert Hugó mindig meg lehet csalni, de mindenkit mindig megcsal­ni — lehetetlenség”. A természet örök törvé­nye a változás és a világ változik. Ki hitte volna, hogy a kis Vietnam meg tudja állni helyet a hatalmas Egyesült Államok urjaival szemben? De ez megtörtént. Ki hitte volna, hogy Afrika nepe megállja a sarat a nagy gyarmati országok monopo­lista óriásainak kétségbe­esett próbálkozásai ellenére? De ez történik. Mert létezik egy Szovjet­unió és létezik a szocialista államok csoportja es mi is létezünk minden kapitalista országban. Ünnepeljük a Szovjetunió 60. születésnapját. Üdvözöl­jük Lenin népét és idézzük nagy vezérük tanát: “Min­den generációnak köteles­sége, hogy úgy hagyja el e földet, hogy jobb legyen mint jöttén találta azt, azok javara, akik azután jönnek. Élnünk úgy kell, hogy visz- szatekintve, ne fájjon, hogy életünk haszontalan volt, ha­nem, hogy azt mondhassuk, hogy a legnagyobb celt szol­gáltuk, az emberiség felsza­badításáért küzdöttünk”, Elkerülhetetlen, hogy ne tisztelegjünk John Reednek is, a kiváló amerikai újságíró és poétának, akinek alakja már életeben legendás volt. Lenin oly nagyra becsülte öt és írását annyira értékelte, hogy a könyvéhez “Tiz nap mely megrengette a világot” o maga irta az előszót. «553%;

Next

/
Thumbnails
Contents