Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-20 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR . SZÓ Thursday, October 20. 1977. A Vándormunkások Helyzetéről A 14 éve fennálló vandormunkás védelmi tör­vények újabb szigorításai ellenere, a déli vándor- munkások igen gyakran rabszolgaságnak beillő kö­rülmények között élnek. Felderítő cikket irt erről Wavne King, a N.Y. Times augusztus 29.-i szamaban. A cikkből a kővetkező^részleteket közöljük: A mezőgazdasági vándormunkásokat még mindig a társadalom kivetettjeiből verbuválják- az utcán felszedett alkoholistákból, hontalan öregeidből, jog­talanul itt tartózkodó idegenekből, akik a deportá­lástól felve nem mernek panaszkodni, sőt még a szellemileg visszamaradottakat és elmebajosokat is elcsalogatjak az intézetek parkjaiból. Sokat a szó szoros értelmében rabszolgasorban tartanak, megfelemlitéssel, testi fenyítéssel vagy pedig azért, mert hosszú hónapi munka után adósságban találják magukat a munkavezetőnek eleiemért, lakásért, vagy cigarettáért es borért. “Ez valóságos rabszolgaság”, mondotta George Carr, a kongresszusi alapokkal működő Florida Rural Legal Services,Inc. fiatal ügyvedje. “A törvény általabán megfelelő — mondotta — de senki sem hajtja végre; akár nem is lennének törvények. A vándormunkasok tehetetlenek, nem szavaznak, nincs pénzűk, szervezetűk es túlságosan tudatlanok vagy félénkek, hogy bárkinek panasz­kodjanak”. A helyiségek zsúfoltak és szennyezettek. Több esetben 40 munkásnak csak két kinti latrina áll rendelkezésére, egy férfiaknak és egy nőknek. Ma­gányos férfiakat, gyakran iszákosokat, más csalá­dokkal együtt helyeznek el. Hat tagú vagy még nagyobb csaladoknak egy parányi, kétágyas szobát adnak. Nyitott szemetkannák es üvegek hevernek szerte­szét, legyek özönlenek be a háló nélküli ablakokon. A lepedő1 nélküli agyak matracai izzadtsággal és vizelettel vannak ataztatva. Legrosszabbak a lyukas falu és padlóju cement-bunkerek és a rozoga fa vityillok... Ritkán látogatnak ide az egészségi fel­ügyelők es még a legrosszabb kihágásokat sem hoztak helyre. Habar szövetségi törvények megkívánják a ván­dormunkás csoportvezetők nyilvantartasat es ellen­őrzését, a törvényeket soha sem hajtják végre. A South Carolina-i Benson területen két csoportveze­tőt mar előzőleg elitéltek a polgárháború utáni rabszolga törvények megsértéséért. Egyes csoport- vezetők rokonaik neve alatt műkődnek, vagy egy­általán nem jegyeztetik be nevüket. Sok vándormunkás állandó adósságban van. Ha­bar a törvény tiltja, sok csoportvezető 75 centet számit egy pakli cigarettáért, ami North Carolina­ban 30 centbe kerül es $ 2.50-et egy 80 cent áru borért. Sok írástudatlan munkásnak fogalma sincs, hogy mennyi jár neki es a mun kasszezont soltszaz dollár adóssággal fejezik be. így aztán a kővetkező munkát is el kell vállalniok. Fenyegetésekkel tart­ják kordában őket, nem engedik ki a telepről es az idegeneket “tilos a bejárat” táblákkal tartják távol. ' legkizsákmanyoltabbak a torvenytelenül itt levők. A termelőtől kapott pénzt a csoportvezető kap­ja meg, amiből levonja a bizományi dijat, sokszor a teljes összeg felét. De ami megmarad, meg az sem jut a munkások kezébe, mert a vezető számlája az adott élelemért, szállásért és egyebekért többet tesz ki, mint amit a munkás keres. A csoportvezetők igy rengeteget keresnek. Egyi­kük, Wardell Williams Floridában azzal hencegett, hogy több idény munkájából 450.000 dollár jö­vedelemre tett szert. A szövetségi kormány újabban eljárást indít munkásait rabszolgasorban tartó több csoportve­zető ellen. REKORD ALMATERMES A kedvező időjárás következtében New York államban az idén rekord almatermés van. A Hudson völgyében korán kezdődött az almaszüret, ami úgy mennyiségben, mint minőségben kitűnő hozamot Ígér. A McIntosh New York állam legkedveltebb al- maja, amiből az idén 315 millió font termést vár­nak. Washington állam után New York az ország legjobb almatermeló' állama. A két államban terem az ország évi almatermesének fele, a többit Califor- niából, Pennsylvaniából és Virginiából szállítják a nagyvárosokba. A jó minőségű termes az arakban is mutatkozik; a boltokban 3—4 font Mclntosh-t árulnak egy dollárért. A vidéki útszéli árusoknál $ 3.95 egy fel bushel, $ 7.90 egy egész bushel ára, de akik maguk szedik, azok bushelenként $ 4.—ért, vagy $ 4.50-ert vihetik haza az almát. ! KEVESEBB VONAT, DRÁGÁBB V1TELDIJJAL A Washingtonból haza-utazó képviselők es sze­nátorok panaszkodnak az Amtrak rossz szolgálata miatt. A vonatok késnek, sok kocsi kenyelmetlen és hütetlen a nyári nagy hőség alatt. A közönség is csalódottan veszi tudomásul, hogy az Amtrak-nak jobb szolgálatokról tett Ígéretei nem valósulnak meg. Kevesebb vonatot járatnak, de a viteldijat fölemelték. Az Amtrak vezetői tagadjak, hogy a megrövidített szolgálatoknak az a célja, hogy több kormány szubvenciót erőszakoljanak ki. Panasz­kodnak, hogy nagy deficittel dolgoznak és kény­telenek megtakarításokat bevezetni. A képviselőház forgalmi albizottsága kihallgatá­sokat tart az Amtrak ügyvezetéséiről. A képviselők nek az a véleményük, hogy a vezetők rosszul keze­lik az Amtrak ügyeit: tűi sokat költenek a távlati vonatokra, amiken kevesen utaznak és nem eleget költenek a sűrűn utazott észak-keleti vonalakra. A szolgálatok csökkenése a legrosszabb módja a deficit megszűntetésenek: minél rosszabb a szolgá­lat, annal kevesebben utaznak a vonatokon, ami meg nagyobb veszteségre vezet. Az Amtrak bejelentette, hogy október 30-ától kezdve a keleti vonalon a napi 120 vonatból 22 já­ratot megszűntet. Ezek többnyire rövid utón köz­lekedő, hétvégi vonatok. Ezen kivul más államokban is kevesebb vonatot fognak járatni és az útiköltsé­gét mindenütt még további 2.5 százalékkal emelik. AZ ALLAM 1. Mindennapi beszédünkben nagyon gyakran hasz­náljuk ezt a kifejezést, hogy “az állam”. Mégis, ha megkérdezzük magunktól,mi is az “az állam”, sok fejtörésre van szükségünk, amig eljutunk a szó kielégítő' jelentésének meghatározására. Talán a legegyszerűbb módja ennek a fejtörésnek, ha azt keressük, mit is tesz az állam? Először is meg kell különböztetni az államot a kormánytól. Az állam sokkal több,mint a kormány. Itt közbe kell meg * vetni, hogy bár, szerintem, a következő elmefutta­tások vonatkoznak általánosságban minden ország­ra, az egyes országok között vannak részletbeli és szervezeti különbségek, tehát nem csak az Egye­sült Államokról fogok szólani. Egy ország kormá­nya a nép által — állítólag — megválasztott egyé­nekből áll, felettük áll az államfő, kevés kivétellel a király, vagy elnök. Ezeknek a kormányt alakító egyének mindegyikének élesen meghatározott fel­adatuk es körülírt hatáskörűk van, egészében a kormány, a szükséges függelékekkel együtt, egy végrehajtó közeg, az országnak legfelsőbb végrehajtó közege. A kormány mellett az országnak van az egy, vagy két Haz-ból álló, törvényhozó testületé, amelynek jóváhagyott határozatainak végrehajtása a kormány feladata. Az országnak van a kormányon kívül álló jogszolgáltatási szerve, amelynek feladata a polgárok jogainak védelme, illetve a jogok meg­sértőinek korlátozása; ez a sokszintu bírósági egysé­gekből tevődik Össze, ezeknek a végrehajtó eszköze a különbözően elnevezett rendőrség. A kormány tehát az ország életét érintő különböző ügyeket intéző miniszterekből all (az USA-ban nem minisz­ter a címük) és hivataluk neve minisztérium. A kormány mellett van az országokban számos, a kor­mány által felállított, felügyelt és ellenőrzött, és pénzügyileg fenntartott, vagy támogatott szerv, amelyek a végrehajtás segédeszközei. Mindezeknek es meg néhány másnak, amelyeket nem említettem, az összessége az állam. De ha most a dolgok melye­re tekintünk, felmerül a kérdés, kik azok a szemé­lyek, milyen körökből kerülnek ki azok, akik ezeket a nagyon fontos tisztségeket betöltik? Két­ségtelen, hogy minden hivatalt az ahhoz szükséges szakképzettséggel és gyakorlattal bíró személlyel kell betölteni. Ez egy helyes és minden kérdésén felül álló alapelv, tekintet nélkül az illető személy társa­dalmi, származási, hitvallási, stb. körülményeire. De minden józan, higgadt és angyali ártatlanságtól ment ember tudja, hogy ez nem igy történik, min­den országban, és kiváltkép az Egyesült Államok­ban, amit az utolso nehány év szomorű tapasztala­tai is sajnálatosan bizonyítanak. Politikai álláspont, társadalmi kapcsolatok, de elsősorban egyeni es kapcsolt anyagi erdekek az irányelv a hivatalok betöltésénél, és csak utolsó sorban a fentemlitett alapelvek, ha egyáltalán, kerülnek megfontolásra. Ezt nap, mint nap latjuk az újságok első oldalain. V. O. folytatjuk ■■■■■■■ ■ TAKÁCS LAJOS: !! ARANYBETÜK tí. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába g g| érkezett magyarok életébe nyújt regény for- ■ *g májában bepillantást. -J ■ Rendelje meg ezt á nagyon érdekes könyvet! v* fS ÁRA: $ 3.- ■ 5 Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában f ■lg" 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 g iiuiiiiiiiiimiiitiiiiimM 2 _ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ it**************"* j Published weekly, except 3rd - & 4th week | in Julv by Hungarian Word, Inc. 130 Eaat 16th Street, New York, N.Y.10003I Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of ______________New York, N.Y._______________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre -* is,, félévre . t 8.— Minden más külföldi r országba egy évre $ l8.-félévre $ 9.50 5

Next

/
Thumbnails
Contents