Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-06 / 38. szám

Thursday, October 6. 1977. ohm , Mostan érik babám, a fekete szőlő... Szüret Villányban CJéL eziink Október 6. Az "Ordogszantotta-hegy” tövében a história kezdődik. Aki ide belépsz, hatalmas birodalomba tetted a lábad, amely előtt a királyok es koltok egy­aránt hódoltak. A borok történelmében nem akár­milyen fejezet jut Villánynak, s nem akármilyen szerep az Oportónak. Kadarkának, Burgundinak. Medoc Noir-nak. Krónikások ludtolla tiszteleg imigy: “Vörös boraink kozott a villanyi úgy tűnik elő. mint százados agg tolgy a bokrok fölött". Masok. borszakértők, ugv vélik, hogy ami fehér borban a tokaji aszú. ugyanaz vörösben a villanyi. Vagyis a vörösborok fejedelme. Kellő tisztelettel lépkedek hát az embernél ma­gasabb szolosorok között, melyekről tudom, hogy negyven kilometer hosszúságban borítják a villányi­siklósi hegyvonulatot, s nem titkolom a várako­zást sem. hiszen jelentős esemény köszöntött be ebbe a nagy birodalomba. Ünnep van: szüretelnek. Verssorokat morzsolgatok magamban, mert a szep­temberi szüreti hegyoldalra csak a költőt szabad sétáló társul magunkkal vinni. “Sötétzöld színű cs tömött a to /Egy-egy vörös levéllel néha tarka/ éde­sen lankad, érve csüggedő /kekes fürtjével a nemes kadarka." Néhánv lépes nuilva lánctalpas géppel találkozom. Aztán vontatókkal. Dübörögnek a motorok, rázkó­dik bele a hegy. amelyet a legenda szerint az ördög szántott fel nehéz vase ke jé vei. Több esztendeje nem jártam már szüreten, s most uj a meglepetés: a dal. a tréfa, a vidám Szüreti hangulat a múlté. Nagy üzem a szóló, — a villanyi gazdaságé több mint ezer hektár —. nagyüzemi módszereket kivan. Vala­mikor szüret idején kedves szokás volt. hogy az utak menten nagy kosárba tettek ki a szólót, hadd kos­tolja kedvére a vándor, most mar arra sincs idő. figyelmesség, hogy egy fürttel megkínálják az ide­gent. A kisharsánvi (üliska néni — Kozma Petémé - is megáll a szőlőben, s néz ram. hogy milyen kérdés jutott az eszembe: Szüreti bal, szüreti ünnepség? Hogy mikor volt utoljára? Húsz éve lehet, vagy annál is több. Lánvok voltunk még, beöltöztünk népviseletbe, szekérre ültünk, hajtottunk körben a faluban... A gazdaság nem rendez bált, nem is tudom, miért, a nagy sürgés-forgasban nem jut eszébe senkinek. DIÁK SZEDŐK Emberkézre azért szükség van a szőlőben. A Villanyi—Sikl ősi Gazdaságnak van helikoptere, van­nak traktorai, sőt mar szuretelökombajnjai is: a gépekre sok-sok munkát ra lehet bízni, de a szii- retelést mégsem győznék efnber nélkül. Munka­erőt pedig, férfit, aki vállára venné a puttonyt egyre nehezebb találni ezen a vidékén is. Ugv segítettek magukon, hogy szerződést kötöttek ne­hány gimnáziummá! - most éppen a pécsi Széchenyi hétszáz diakja forgolódik a szó lobén. A gyerekek tiz nap alatt megkeresnek ezer forintot — mondja Gvurki ludit, a középiskola igazgatóhelyettese. - Egy-egy osztály felretchct magának 30-40 ezer forintot... Meg az. elsősök is megszedik itt a napi 35 Iádat. Naponta negyven vagon szóló ömlik be a gazda­ság feldolgozójába. Bar a Nagyharsanv oldalában Kulcs Sándor telepvezető az égre néz: “Ha az idő meg tiz napig kitart...” —, s clharapja a monda­tot: a gazdasag központjában nem titkoljak, hogy rekordtermesre szamitanak: háromszorosán meg­haladja az országos termésátlagot. . Mivel sajat - feldolgozóüzemük.bortarolojuk, palackozójuk van: a Kékfrankos, a Burgundi, az Oporto egyenesen Villanyból utazik majd a hazai üzletekbe és Ausztriába, Csehszlovákiába, NSZK-ba, Svájcba. Meg méhek döngenck a szőlővel púpozott von - ' tatok felett, a kádakban forr a must. de mire megtel­nek az óriás hordók, megjelennek Villányban az üz­letkötők is. Viszik szerte Európába a “vörös aszút”. Mar csak az kell: “Aki megissza ura is legyen annak” — Csizmaszar hangra szedtem. Édes lesz, mint a maré! A dinnyét ugyan­is hangra szedjük. Az erett nveli a hangot, mint a csizmaszár. A tol- dinnye pedig visszaveri. Ha pengő hangot hallat, már tudjuk a gyümölcs nem kásás, inkább túlteng benne a nedvesség — avat a dinnyés mesterség mű­helytitkaiba Horváth lá- nos, a hires-nevezetes csánvi dinnyésdinasztiak egvike, aki maga es ba- rátja családjavai együtt erre az idényre a jasz- dozsai tsz-be szegődött el. A két csalad tiz hektá­ron termel görögdinnyét. Csánv takaros házai közül sok jelenleg is kihalt. A tavasszal mintegy kétszáz csalad fogta a sátorfáját, vették a csemetéiket az iskolából, hogy a tudomá­nyokat a csanyi iskola helyett valahol, az Állóidon, a Dunántúlon ismerjek meg. Nem valami idilli kö­rülmények között, mert a dinnyefóldek gyakorta istenhátamogotti helyen vannak, a kis nebulóknak kerékpárral kell megtenni az utat az iskoláig. A la­kás? — faház, elhagyott tanya, s ha a sors úgy hozza, földkunyhó. Ősszel ismét hazavandorol a csánvi nép. A dinnyetermesztes errefele szenvedély és hivatás. Az ajtófélfába beveri fejel az ember. A tető rogyadozik. Az aprócska ablakok nem engedik be a fényt. Odébb béna gémeskul ágaskodik. Két láncravert kutya csahol. Amerre a szem ellát, a homokon dinnyék lapulnak. — Itt elünk mi es a Szabóéi — mondja Horváth Janos. — A földet bekerítettük dróthálóval. Jól megvédenék a nyulak ellen. Mert a nyuszik nagy puszlitásl végezhetnek a dinnyeioldön. De meg igv is minden hajnalban járom a területet. Az 1848—49 szabadsagharc leverésé, a világosi fegvverlctetel után a Habsburgok ellenforradalmi diktatúrája szakadt az országra. Az osztrák kormány Havnau tábornokra — az olaszországi forradalom kegyetlen verbefojtojara, a “bresciai hiénára” — bizta a megtorlást, a császárral egyetértésben “sza­badkezet” adva neki. Haynau igy irt saját működé­séről: “Száz esztendeig nem lesz többé Magyaror­szágon forradalom, erről fejemmel kezeskedem.” 1849. október 6-an Aradon kivégezték a szabad­sagharc tizenhárom hős honvédtábornokát. Ugyan­ezen a napon Pesten főbe lőtték gróf Battvanv La­jost, az első felelős magyar kormány miniszterelnö­két. A kivégzések október 8-a után tovább folyta­tódtak, a mártírok szama rövidesen több százra emelkedett. A szabadságharc vezető politikusai tiszt­jei, volt honvedek, munkások, parasztok és írók estek áldozatul a rémuralom dühöngésének. Nem csoda a féltés, törődés mert sok munkát ólt bele a gazda. Gyakorta még havas a táj február végén, amikor az apró gyepkockákat kivágják a ter­mesztők, amelyek közepébe egy-egy csírázott diny- uyemag került. így teszik be a melegágy ba. Lehet bíbelődni a palántákkal — a két család az idén pél­dául több,mint 150 ezret nevelt. Ezeket ültettek ki a földre május elején. Aztán ott a kapálás, amelyet szüretig három ízben végeznek el. Az ekézést a tsz gépei csinálják, de az indák össze és kirakása a gazdálkodók dolga. — Mindezt könnyedén csinálja az ember, ha jo a termelés — mondja Horvathné. — Eddig 7000 má­zsát adtunk le. Az idén jó közepes szezonra számí­tunk: hektáronként 100 — 120 mázsára. A teljes bevétel 37.5 százaléka minket illet a tsz-tol. Volt olyan gyatra év, amikor meg 20 ezer forinttal sem zártunk, de akadt, amikor több, mint 200 ezret vittünk haza. Horváth József 24 éves kora óta “dinnyezik” ön­állóan. — Aló egyszer belekóstolt, nem tud megszaba­dulni a dinnyétől — mondja. — Pedig örökös ván­dorlás a miénk. Mai summások vagyunk. A csánvi dinnvésmestertól távozóban azon tű­nődtem: ugyancsak megnő a dinnye ára, amig a fővárosba ér! A termelőtől 4 forintért veszik at, lludapesten pedig 9 forintért juthatunk hozza. Mécs G. László NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. MERTL PORK STORE. INC. 1508 Second A ve., New York, NY. 10021 ■ 79. 4« 79. utcák kUftf. — Telefon: RH: 4-9292 FRISS HÚS, HURKA tS FELVÁGOTTAK Kosa Csaba Hangra szedik a dinnyét... Modern summások ■r 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents