Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-09-29 / 37. szám

to AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 29. 1977. A mellkas táján jelentkező fájdalmak Izgalmak, szorongások, félelmek. Ki ne hallott vol­* na az infarktusról? A televízió, rádió, sajtó mind több adatot közöl erről a járványról. Igaz ugyan, hogy tetemes százalékarányban fordul elő még fiata­lok között is, de az is igaz: nem minden mellkasi fájdalom az infarktus tünete. Fájdalom a szív táján, a hasban, garatban, jobb vagy bal vállbán. Sokan már kék fényt, mentőautót, kórházat, ravatalt látnak. Nem is kicsinyíteni akar­juk a jelenséget, tompítani az érdeklődést, éberséget és gondosságot. Arra terelnénk olvasóink figyelmét, amiről az infarktus „népszerűsége” miatt más ösvé­nyekre kalandozott. Ezért ez az összefoglaló a mellkas táján jelentkező fájdalmakról. Eredetét tekintve a mellkas táján jelentkező fáj­dalom a mellhártyából indulhat ki. Ezt a fájdalmat mellhártyagyulladás, összenövés, tuberkulózis, tüdő­gyulladás, légmell vagy a tüdő ereinek elzáródása okozhatja. A kóros folyamat kiterjedésétől függően a fájdalom jól meghatározható helyen, körülírtan érez­hető. A kóros oldalon a vállba, hasba sugárzik. Mély légzés megerősíti, de a mozgás nem. A mellkas belsejében van az a tér, amelyet két oldalról a tüdőszárnyak, hátulról a gerincoszlop, elöl a mellcsont határol el. Az innen kiinduló fájdalmakat a légcső, nyelőcső, a szívből kiinduló nagy ütőér, a benne foglalt kötőszövetek és nyirokcsomók megbe­tegedése okozhatja. Az ebben a térben előforduló fáj­dalom egyik, másik vagy mindkét oldalra kiterjed, ritkábban függ össze a légzés mélységével, de a nye­lés, a köhögés fokozza. Ha a mellkas csontjai, ízületei, izmai a fájdalom kiindulási helyei, a fájdalmat sérülés, a csontok, ízü­letek, izmok kóros elváltozásai okozzák. Ide sorol­hatók a mellkas területén megjelenő reumás fájdal­mak is. A fájdalom a sérült, kóros szövetek helyén jelentkezik, a légzés fokozhatja, a mozgás is. Ezek a részek nyomásra, mélyebb tapintásra érzékenyeb­bek. A mellkas idegrostjaiból eredő fájdalmakat ideg- gyulladás, egyéb idegbántalom, a gerincvelőből kilépő idegrostkötegek bántalmai, övsömör okozhatja. A szív fájdalmait oxigén hiánya, működési zavara, vérnyomás-emelkedés, veleszületett vagy szerzett szív­hibák, szívizom- és szívburokgyulladás, neurózisok, a vegetatív beidegződést biztosító pályák bántalmai, infarktusok okozzák. A fájdalom helye a szívtájék és a mellcsont mögött van. Innen főleg a bal karba, váll­ba, a nyak bal oldali részébe, a garatba, a gyomor­szájba sugárzik. Sokszor a jobb oldalra is kiterjed. A mellkas táján olyan fájdalmak is jelentkeznek, amelyeknek kiindulása a mellkason kívüli szerv. Epe­hólyag- és májmegbetegedésben a fájdalom a jobb vállba és jobb lapocka alá terjed. A hasnyálmirigy­ből és a lépből a bal vállba és a bal lapocka alá terjed. A gyomorból bélgörcsök folyamán, felfújódás esetén a gerincoszlop és a bordák alkotta szögbe sugárzik, vagy a mellcsont mögé terjed. A beteg a megjelenő fájdalmak hátterében ne sejtsen ilyen vagy olyan megbetegedést. Higgadtan figyelje meg a fájdalom kiindulási helyét, terjedé­sét, jellegzetességeit (szúró, csavaró, állandó, időle­ges, görcsös fájdalom), légzéssel vagy mozgással való összefüggését és azt, hogy bizpnyos testtartás könnyít-e vagy fokozza a fájdalmat. Az alábbi eset bizonyítja, mennyire hasznos, ha a beteg ezt megteszi, de nehézségeket támaszt, ha fájdalmait saját sejtései szerint igyekszik megmagya­rázni. ötvenéves férfibeteg. Szívtáji fájdalommal jelent­kezik a rendelésen. A fájdalom szorító, markoló, a bal vállba sugárzik. A vizsgálat és az elektrokar- diogram koszorúér-elégtelenséget mutat ki. A megfe­lelő koszorúér-tágítószer adagolására panasza megszű­nik. Napokig panaszmentes. Közben ismét rohamsze­rű fájdalom kínozza a szívtájon és bal vállában. Hosz- szabb kórházi ápolás után otthonában két nap panasz- mentes. Harmadnap panaszai fellobbannak. A vizs­gálat során alapos gyanú merül fel: a bal váll ízüle­tei körüli megbetegedésről van szó, amely a szív­tájék felé sugárzik. Egyenes rákérdezés után is el­hárítja a fájdalom összefüggését a vállöv mozgatá­sával. Ismételt műszeres vizsgálatok a gyanút meg­erősítik. A betegnek kitartóan „mégis csak a szíve fáj”. Az elektrokardiogram sem mutat a szíven kóros elváltozást. Reumaellenes szerek felírása a faldalmakat oldja a koszorúér-tágítók kiiktatása mellett is. Tanulság: A beteg nem állott el „szívtáji fájdalmai­tól”. Késleltette a kórismézést újabb vizsgálatokat igényelve. Ez elkerülhetővé válik, ha elismeri, hogy a vállöv mozgatása idézi elő és fokozza a fájdalmát. Ha a beteg jó adatközlő, orvosának segíthet. Rö- videbb az út a diagnózisig. Sejtések ne vezéreljék, le­gyen őszinte. Javára válik. Dr. NAGY Sándor Baleset és vérnyomás Cgyre több ember lesz meteoropata. Ha hideg, *- derült napok után esős, viharos és ködös idő köszönt be, sőt „állandó jellegűvé" fejlődik, minden rendű és korú emberek különböző bajokról, főként fejfájásról, keringési és szívritmuszavarokról pa­naszkodnak. Időjárásra érzékenynek, vagy — egyértelműbben és találóbban kifejezve — meteoropatának lenni sem­miképpen csak idős emberek panasza. Fiataloknak is meg kell küzdeniük ezzel, s még az edzett kon­dícióban levők sem védettek az időjárás szélsőséges ingadozásával szemben. Általában azonban azok, akik bármely időjárás esetén sokszor vannak szabadban, kevésbé fogékonyak erre, mint az ülő életmódot foly­tató emberek. .4 szobában iicsörgés következtében az időjárás szeszélyeihez való alkalmazkodás képes­sége idővel olyannyira megromlik, hogy már apróbb ingadozások is zavarokhoz vezethetnek. Hozzájárul még ehhez a megfázástól való félelem, s akkor bíz­vást mondhatjuk: a következő nátha biztosan elkap. Tudományos kísérletekből kiderült, hogy főként a jó időről rossz időre való átváltásnak van bioló­giai Hatása. A hőmérséklet a légnyomás és a levegő nedvességtartalma igen erősen befolyásolja az álta­lános közérzetet. Bécsi tudósok szerint a közlekedés résztvevőinek reakcióképességét főként a légnyomás befolyásolja. Ha a légnyomás 740 millibár alá siily- lycd, több a baleset. Az ember lényegesen nagyobb mértékben reagál a legkülönbözőbb környezeti behatásokra, mint so­kan feltételezik. E hatások közé tartozik a hőség és a nedvesség, a napfény és a levegő mérgezőanyag­tartalma, a levegő elektromossága és a frontátvonu­lások, amelyek veszélyes hatásúak. A hőmegterhe­lés különösett káros a gépkocsivezető számára. Ha a járművön belül 40 foknál melegebb van, az a benn ülők számára sokszor már kritikussá válhat. A köz­vetlen napsugárzás is elfáraszt, és ezzel csökkenti a reakciósebességet. A vizsgálatoknak nem az a célja, hogy az amúgy is ideges és félős embereket még inkább megrémít­se, hanem hogy felhívja a figyelmüket arra, nem kell semmi különösre gyanakodniuk, ha bizonyos időjárások idején fáradtnak és elesettnek érzik ma­gukat, sőt ez. nem is igen lehet másként. Lényege­sen jobban érezzük magukat, ha ezt tudjuk. (DPA—BRIEF) I SOBEL OVERSEAS CORP. É 11/1/ ■ rXiiAVftIXIfCrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 1 fXKA FOÜGYNOKSÉG - telefon. (2121 sas^o ­UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — UTALVÁNY _ VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK • IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába A régiségboltban a vevő fontoskodó tekintettel nézegeti a kiállított műtárgyakat. Az eladó egy érté­kes okori görög vázát kin'al eladasra. — Tudja uram, hogy ez a vaza ketezer eves?, mon- ja az eladó, hogy érdeklődést keltsen a portéka iránt . — Ne csináljon belőlem bohócot! — méltatlanko­dik a vevő. — Hiszen meg csak 1977-et írunk. • A kaszarnyaudvaron találkozik a parancsnokával az újonc. Lelkesen szalutál, habar a fején nincs sap­ka. — Miért nincs a fejen sapka? — kérdi a parancsnok. — Főhadnagy elvtars, jelentem, azért,mert nem fá­zik a fejem! — feleli a katona. ■ — Amikor megismertem Magdát, azt hittem, hogy valóságos angyal. — Es aztán? — Később rájöttem, hogy a libának is van szamya. • f ff* f — Szeretnek száz évig élni! — sóhajt fel az asszony. — Ez teljesen lehetetlen — feleli a félj • — Miért? — Mert mar tizenkét eve egyfolytában negyven vagy. • — Drágám,igazan nem jártál előttem senkivel? — Esküszöm! Mindegyiknek autója volt. — Mit csináljunk,professzor ur? Minden elő van keszitve az operációhoz, csak még a páciens nem ér­kezett meg. Mire a professzor: — Nem fogjuk vesztegetni az időt. Megkezdjük nelkule. ♦ Egy turista krétával a falra irta: “Itt voltam a feleségemmel. Gyönyörű volt.” Később jött egy másik turista, es a felirat alá irta: “Itt voltam a feleségem nélkül, es még gyönyó- nlbb volt!” ♦ — Az ember nem hiheti el mindazt, amit itt-ott hall. — Azt nem. De továbbadhatja! — Önök rendeltek keleti szőnyeget?

Next

/
Thumbnails
Contents