Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-09-15 / 35. szám

Thursday, September 15. 1977. to AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­Szívtáji fájdalmak A szívtáji panaszok legtöbb esetben nem az infarktus, sem az angina pectoris kö­vetkezményei. Határozatlan tartós, szúró-szo- rító szívtáji fájdalmak nemegyszer órák hosz- száig eltartanak, mozgásra inkább javulnak, olykor kisugároznak a karokba. Kiváltó oka sokrétű, főként azonban a fokozott ingerlé­kenység, érzékenység eredménye. A nyaki és mellkasi csigolyák, illetve a gerincoszlop meg­betegedése, ideggyulladás is kiválthatja a szívtáji fájdalmakat. Sok esetben ezeket a panaszokat a szél­lel telt gyomor, vagy a vastagbél okozza, amely a szívre nyomást gyakorol. Léghólyag kelet­kezik a gyomorban kapkodó, gyors étkezés­kor, ideges beszéd idején, valamint szénsavas üdítőitalok, kávé fogyasztása következtében, amikor a gyomor ürítése akadályozott. A vas­tagbélben összegyűlik a levegő, ha nem moz­gunk eleget, ha hüvelyes főzelékféléket, ká­posztát, friss meleg kenyeret, hagymát eszünk. Mindezt az általános idegesség csak fokozza. Mivel a vastagbél a szív alatt éles kanyaru­latot tesz lefelé, még könnyebb a gázok fel­gyülemlése. Az ember nem annyira a feszülő gyomrot, vagy a beleket érzi, hanem inkább a szívet, amit a gázhólyag szorít, olyannyira, hogy a szívverést erős dobogásnak érzi, bal oldalára képtelen feküdni. Ha a szívkoszorú­erek szükebbek, ez az állapot valódi oxigén­hiányt idéz elő, az orvos segítségére is szük­ség van. Az éjszaka jelentkező szívtáji pana­szok sok esetben a bőséges vacsora és italo­zás következménye. Vannak, akiknek érzékeny gyomruk miatt le kell mondaniuk a fekete­kávé fogyasztásáról. Lelki zavarok is kiválthatnak szívpanaszo­kat. A gyengébb idegzetű emberek napi él­ményanyagaikat nehezen tudják feldolgozni. Szív körüli panaszaikat arra használják fel, hogy a környezetükben élők iránt támasztott követeléseiket érvényesíthessék, azok együtt­érzését kieszközöljék. A búskomorságra hajló egyének különösen gyakran helyezik előtérbe a szívműködéssel kapcsolatos, kórosnak vélt észrevételeiket. Ezek a betegek nem lelki nehézségeikről, nyugtalanító érzéseikről, áthidalhatatlan szo­morúságérzésről beszélnek, s ezáltal téves út­ra terelik az orvost is. Félelem, gond, kiáb­rándulás, izgalom mind-mind hathat az em­ber szívére és alkalmat nyújt a szívtáji pana­szok megjelenésére. Vannak olyan betegek is, akiknél nem deríthető ki, milyen lelki ok áll a szívpanaszok mögött. Ilyenkor az alapos or­vosi vizsgálat semmilyen szervi elváltozást nem tud felfedni, s azt mondjuk, hogy a pa­nasz a szív müködésbcli zavarának következ­ménye. Célul tűzzük ki a rendszeres testedzést, amellyel párhuzamosan lelki egyensúlyunk helyreállása is várható. A táplálék könnyen emészthető élelmiszerekből álljon. A gyógyszerekre csak átmenetileg, a gyó­gyítás kezdetén van szükség. Egyedül az en­zimeket, sósavat, pepszint tartalmazó prepará­tumokat kell hosszabb ideig szednie a beteg­nek. Ugyanígy vonatkozik ez a nyugtatok sze­désére, amennyiben a bajt — a szívtáji fáj­dalmat — a búskomorság okozza. Az öregség pszichológiája / dősebb korban lényeges lelki elváltozá­sok állnak be. Ezek az öregedés normá­lis következményei, s az agyban végbemenő változások okozzák őket. Az utóbbi változások ugyanolyanok, mint amilyenek a többi belső szervben, a szívben, a vesékben, májban, tü­dőben, képben végbemennek. A nagyagy kér­gének sejtjei fokozatosan elhalnak, akárcsak más sejtek. Helyettük kötőszövetek fejlődnek ki. Ezért az öregember agya kisebb, de kemé­nyebb. Ennek következménye, hogy a friss esemé­nyeket nehezebben vési agyába. Ezzel szem­ben az elmúlt évekre jól emlékszik. Ezért van az, hogy előszeretettel emlékszik vissza a „ré­gi jó időkre”, s hogy minden, ami elmúlt, „szép volt”. Ugyanakkor az, ami most tör­ténik, nehezen érthető számára, képtelen ész­revenni jelentőségét, fölismerni lényegét. Érthe­tő tehát, hogy érdeklődése a múlt iránt foko­zódik és szívesen beszél gyermekkoráról. Az idős ember tartózkodóbb, hidegebben viselkedik mások iránt, nehezebben lehet ki­zökkenteni kerékvágásából és „tűzbe hozni”. Bármi történjék is, megőrzi higgadtságát, min­dent nyugodtan fogad, sokáig elgondolkodik rajta és csak bizonyos idő elmúltával vonja le a szükséges következtetést. Ezért megbízha­tóbb, hiszen nem befolyásolják felületes és ingadozó érzelmek. Nagy előnyt jelent ez szá­mára, hiszen a fiatalok rendszerint hevesek, s idővel megbánják, hogy hirtelen és meggon­dolatlanul reagáltak valamire. A harag — mint ismeretes — nem jó tanácsadó. Az idős ember megfontoltan dönt, alaposan mérlegeli a. dol­got, mielőtt határoz, alszik rá egyet, nehogy később megbánja tettét. Az idős emberek rendszerint borúlátóak, a fiatalok viszont optimisták. Ki ne figyelt vol­na már föl arra, hogy az öregemberek mo­rognak, akadékoskodnak, haragosak és önzőek? Különösen akkor, ha betegek és betegségük fájdalommal jár. Ez csakugyan így van, de ezt nem az öregség váltja ki. Nincsenek kelle­metlen öregemberek. Nincsenek önzőek sem, akik minduntalan panaszkodnak különböző zavarokra és állandóan elégedetlenek. Nincse­nek olyanok, akik — amint azt egy szólás­mondás tartja — délig önmagukra, délután pedig önmagukra is, de az egész világra is ha­ragszanak. Csakis olyan öregemberek vannak, akiknek nehéz ifjúságuk volt, s most idős ko­rukban bűnhődnek fiatalkori bűneikért. Olya­nok, akik fiatalkorukban elégedetlenek voltak önmagukkal, s most öregségükre összegezik el­hibázott életük tanulságait. Mindig is voltak és lesznek ideges emberek, akik egész életük­ben elégedetlenek voltak önmagukkal és min­dig kitaláltak valamit, s elégedetlenségük most öregkorukban éri el tetőfokát. Az ilyeneket nem kell sajnálni. Hagyni kell őket, hadd fe­jezzék be az életüket ugyanúgy, ahogyan el­kezdték. Mi pedig vonjuk le életük tanulságát, s tanítsuk meg a fiatalokat arra, hogy olyan lesz az öregségük, amilyen a fiatalságuk volt. 'Az öregség ugyanis az ifjúságra épül. Ha tehát idősebb korban rosszul élünk, akkor ez azt jelenti, hogy fiatalkorunkban nem alapoztuk meg kellőképpen utolsó éveinket, évtizedeinket. Dr. Vojislav NIKOLlC docens MAOm TABS1SKÖB 130 East 16th Street, New York, N/Y. 10003 »• Összejöveteleit tartja: William Sloan House, YMCA 356 W. 34. St. (a 9. Ave.-näl.) NEW YORK N.Y. ÍSEMENYEK NAPTARA • r **­Okt. 16. vasamap delben 75. eves jubileumi bankett Nov. 20. vasamap sajtobazar NAGYSIKERŰ ADY-DELUTAN Az elmúlt vasamap nagysikerű Ady-délutánt tar­tottunk, melyről részletesen kővetkező számunkban adunk jelentést. Addig is halás köszönet a részve­vőknek es mindenkinek, aki segített azt sikerre vinni. 9 75. évi Jubileumi Bankett 1977 október 16-an vasárnap 12:30 kezdettel a STUYVESANT PARK - YMCA nagytermében 207 E 16 Street New York, N.Y. ( a Harmadik Ave.-nál) PROGRAM: Beköszöntő: Gellert Hugó,a Magyar Szó elnöke Programvezető: Deák Zoltán,a MSZ külmunkatársa Szónokok: Lusztig Imre,a Magyar Szó szerkesztője Albert J. Fitzgerald, az UE elnöke Esztergályos Ferenc a Magyar Nép­köztársaság Washingtoni nagykövete Morton S. Stavis jogtanácsos Dr. Szabó Zoltán a Magyarok Világ­szövetségének főtitkára (Budapest) Fellep az ENSZ kórusa, Farkas Sándor zongora­művész es Szalai Erzsi nepdalénekesno. Részvételi dij ebéddel S 7.50 v Rezervációért hívja: 254-0397 MAS AKTIVITÁSAINK KOZOTT Utazás Budapestre i 400-alul Csoport alakulóban. Garantalt előzetes rezerváció Hívja: Gallo Julia-t (212) 533-3333 számon. HÁZVEZETŐNŐT keresünk családhoz New Yorkban East 18. utcában. 12—15 órára hetenként $ 3.— órabér Angol nyelvtudás szükséges Telefon: 674-1672 *>* * 4 444*4»4*4 4 V V 4'4'l4'4*4~4'*4*4-4 4 * ASZTALOS FAMEGMUNKALO * * KÉZISZERSZÁMOK ELADOK * * * * Flushing, N.Y.-ban » * Telefon: (212) 353- 7176 * 5- 4*4-44=44444444444 *4 4444444 4*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents