Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-09-15 / 35. szám

Thursday, September 15. 1977. óhaza-7 .Vpí/i/ /ö/r/fri.vs .‘W nrsaátja Jön az idegen, uiazilí a magyar 1 ilifinl liiilföltliin — . I ivntfvrpart a Ivtfnépszerűbb HUSI -ssal Xfpútbu — hfitffsm ón tfvk ntfttff*1 ig«st>knaIt Legnagyobb utazási irodánk, az IBUSZ szervezé­sében tavaly 700 ezren látogattak Magyarországra, s tolunk 190 ezren utaztak külföldre. Az országjáró túrákon is egyre többen vesznek reszt: 1976-ban 300 ezren ismerkedtek a történelmi nevezetessegü városokkal, hazánk legszebb tájaival. A 75 éves jubileumát ünneplő IBUSZ — mint Macht Alajos főosztályvezető sajtótájékoztatóján elmondotta — minden eddiginél nagyobb forgalom­ra számit. Az első hónapok tapasztalatai alapjan joggal. A szocialista országok közül a legtöbben a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból látogatnak el hozzánk, de több vendége van az IBUSZ-nak Jugoszláviából is, mint tavaly. A nyugati államok közül az NSZK-ból fo­gadják a legtöbb turistát, de a belga, holland és finn forgalom is jelentősen növekedett. Érdekesség: négy­szer annyi japant fogadtak az idén, mint az előző evben. Növekedett a külföldi utazások iránti érdeklődés is. Az eddigi szerződéskötések szerint négy világrész 33 országába 160 útvonalon szerveznek az idén kül­földi tarsas es egyeni utazásokat. A legnagyobb ér­deklődés Fekete-tengeri hajoutak iránt van. Az őszi programfüzet mar elkészült. Továbbra is biztosíta­nak kedvezmenyes utazási lehetőségeket a nyugdí­jasok számara. Bar a nyugati országokban állandóan emelkednek a szállodai árak, közlekedési költségek, a programot úgy állították össze, hogy a néhány na­pos olcso utaktol a draga indiai kirándulásokig bő­séges legyen a választék. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Szov­jetunióba minden eddiginél több tarsasutazási lehe­tőséget biztosítanak. A csoportok döntő többségé. Moszkvát, Leningrádot, Kijevet, Tallinnt, Rigát ke­resi fel. A Moszkva— Tallin—Moszkva kirándulás ára 3.300 forint, a moszkvai vonatos ut részvételi dija 2.300 forint. A korábbi kedvező tapasztalatok alapján néhány napos hétvégi turakat indítanak Athénba, Londonba, Madridba, Párizsba es Romá­ba is. Van szófiai—isztambuli, roman—jugoszláv, úgy­nevezett kombinált túra is. A távolabbi országok közül Kubát, Nepált, Ja­pant es az Egyesült Államokat keresik fel magyar turisták. Az amerikai repülőgépes utazásoknál ked­vezményt adnak az őszi-téli időszakban. Bejelentet­ték, hogy kulönvonatot inditanak majd a lipcsei va­sárra. Karácsonykor és Szilveszterkor a többi között Prágában, Drezdában, Pozsonyban, Zakopanéban, Krakkóban fogadják turistáinkat. Az egyénileg uta­zókról fokozottan gondoskodnak, igy Csehszlová­kiába, Lengyelországba, Törokországba/az NOK-ba, a Szovjetunióba foglalnak számukra szállást es szer­veznek részükre — kérésre — programot. Az autós turisták balkáni körúton vehetnek reszt. Szovjet—lengyel —csehszlovák körutazást hirdetnek és isztambuli kirándulást is szerveznek. A télen mó­dot adnak ausztriai sítúrákra is. Gazdag a belföldi programajánlat is, csak Budapestről 169 útvonalon inditanak autóbusz-külonjaratokat, szerveznek rend­szeres kirándulásokat. .. c T Millió fakanál — Kinek kell ennyi fakanál? — Az Erdei Termék Vállalatnak. Illetve az ango­loknak, nemeteknek, na meg a magyar háziasszor nyoknak. Kenyesek, válogatósak a nyugati megrendelők, ha csak egyetlen barna pöttyöt vagy eret találnak a faanyagon, mar visszadobjak. A felső faluvegen lakó Király Jeno es felesége az Erdei Termék VaÓalat bedolgozója es segít nekik az édesapjuk, édesanyjuk is. Kérésünkre szívesen bemutatják, hogyan is lesz fakanal az udvaron tornyosuló hatalmas rönkökből. Mintákat rajzolnak a kettéhasitott fára, s kiszabják motorfűrésszel. Felszeletelik,satuba fogják, marat­ják, formázzák, homoritják, nyelét gömbölyűik, csiszoljak, szárítják. — Mindig csak fakanalat készítenek? — Mindig. Már erre álltunk be a gepekkel.'Mások meg tésztaszaggatot, vagy reggeliző deszkát csinál­— A negyvenes években majdnem az egész falu ebből élt (Erdélyi István) Jól tudja forgatni a fakanalat! A főzés tudományá­ban jártás asszonyságokat szoktak igy jellemezni. Nezem ezt az idős embert, Erdélyi Istvánt, amint ott ul tunderszep botanikus kertjében, fejen kopot­tas szűrkes-zold vadaszkalappal, orrán drótkeretes okuláréval — es forgatja a fakanalat. Forgatja, farag­ja egy kis gepezet segitsegevel, amely olyan, mint eg)' ősrégi fafeju madar. Meg a nagyapja szerkesztet­te h&jdanan. Hetven-nyolcvan fakanalat is ki lehet faragni segítségével naponta. S ez megfelel 70 forint napi keresetnek. Itt Erdélyi bácsi falujában Mátra- kereszteseu rnegfaragnak évente egy milliót is. nak. Mint például szomszédjuk Holtner Vince. — Igen, mi a deszkákhoz fabrikáltunk gépeket»Van villanyfureszűnk, csiszolónk, nem volt olcsó, dehát hosszú évekig igy akarjuk megkeresni a kenyériün­ket, megeri a beruházás. Feleségével, vejével dolgoznak együtt. — Biztos kereset? — Most igen. Bedolgozó munkásai vagyunk a vál­lalatnak betegsegélyzövel, nyugdíjalappal. — Hány éve végzi ezt a munkát? — Pontosan ezt, 6 éve. Villany csak 1963-tól van a faluban, azóta lehetett gépesíteni. De en a famun­kába beleszülettem. Ezzel foglalkozott az apám, nagyapam; hat testvérem közül öten most is ebből élűnk. Sokan eljárnak dolgozni az iparba Pásztora, Gyöngyösre, de én szívesebben maradok itt. Baran­goltam eleget az országban, amig muszáj volt. Matrakeresztes lakói főleg erdei munkások vol­tak. Körös-kórul az erdők fenyvesek, bükkösök, sű­rű szépséges rengetege es egy keveske sovány termő­föld. A felszabadulás előtt minden nyáron utrakel- tek a summas csapatok az Alföldre aratni, hogy ke­nyérnek valót hozzanak a családnak. Télen még a Dunántúlra is eljutottak, hajtotta őket a nincs — cserfakerget hántani. Mivel a fanak bóviben voltak, a hazkoruli használati tárgyakat maguk eszkábált'ak össze. Fakanálért, nyujtodeszkaért szegyen lett vol - na pénzt kiadni. Erdélyi István mesélte: — Apám ügyes ember volt^szépen faragott. Mán­gorlókkal, tésztaszedő lukaskanalakkal vásározni is járt Gyöngyösre, Hatvanba. Megállt egyszer mögöt­te egy Lackner nevű pesti nagykereskedő'. “Nem dolgoznának nekem?” Lehet róla szó, mondta apam de van a faluban vagy öt család, akik mind jönnének, “Ha az egesz falu fakanalat csinál, azt is mind meg­veszem!” — mondta a Lackner. Mi aztán csinaltuk/ o meg szállította külföldre. Aztán jött a háború — s abba maradt a fakanal készítése is. Az Erdei Termek Vállalat újította fel a regi expor­tot, adott munkát ismét a fakanalasoknak. Matrakeresztes girbe-gÖrbe festői utcácskáin te,- nyemyi udvarain megint ott tornyosulnak a bükkfa, cserfa, gyertyanfa rönkök. Készülnék a fakanalak, galuskaszaggato deszkák — es épülnék az uj házak. Szebelko Erzsébet I--—--­f AJÁNDÉKNAK | Lutheran István I j verseskötete É V 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv Í szép kötésben kapható A Ara: $ 4.­k Lutheran István versei visszaiuivi^.jik A gyermekkorát, ifjúságát, hazaszerete- f tét, életének küzdelmeit. A I Nem hiányozhat egyetlen magyar család f a könyvtárából sem ! á I Megrendelő szelvény: * »•»*##*«*#-5***«.««*-»*#*«*»***a*«*-s*if®*íH> A I Amerikai Magyar Szó f 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 Í Megrendelem Lutheran István verseskötetét NÉV:................................................. A C,M: . A ■ Varos:.......................Allaiu:................... j ’ Zipcode:...............

Next

/
Thumbnails
Contents