Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-24 / 8. szám
Thursday, Feb. 24. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Moyoiban szenátor és a lakbérrögzités Mind a new yorki lakáshiányt, mind az építkezés stagnálását Daniel Patrick Moynihan, New York demokrata szenátora arra vezeti vissza, hogy körülbelül egy és fel millió lakos rögzített, vagy korlátozott házbért fizet. Javasolja, hogy a lakbéreket rogzitő, vagy korlátozó törvényt és annak következményeit egy állami bizottság vizsgálja felül, azzal a célkitűzéssé!, hogy a törvényt helyezzek hatályon kívül. Ha Moynihan szenátor javaslatai elfogadjak, több százezer new yorki lakos keresetenek még nagyobb részét fizeti majdlakberre.es azok részere, akik közjóléti segélyen élnek, emelni fogjak a közjóléti hozzájárulást, ami egyik fontos tétele a város óriási a- dossaganak. A házbérrögzitő törvény megváltoztatását, vagy annak hatályon kiv'úl helyezését még az ultra-reakciós James Buckley sem merte javasolni. A demokrata Moynihannak azonban van mersze ezt megtenni. JO PÉLDÁT MUTATNAK “om min Milliók nézték megdöbbenéssel a televizión, amikor a Hitler-imádó, feketéket, zsidókat es bevándoroltakat gyűlölő Fred Cowan fómeggyilkossagot' követett el New Rochelle, N.Y.-ban. Bennünket is ilyen érzés hatott at a tömeggyilkosság hirere, de még sokkal mélyebben érintett a szomszédok nyilatkozata, akik arra a kerdesre, hogy “milyen ember volt Cowan?”, igy válaszoltak; “Igen, tudtuk, hogy gyűlöli a feketéket, a zsidókat, de nagyon jó,derék, szelíd és rendes ember volt.” Amint ezt mondtak, a vadukat vonogatták. Jo, derek, rendes jelzőkkel illették azt a szomszédjukat akiről tudták, hogy bizonyos vallasu, vagy színű, vagy nemzetiségű embereket GYŰLÖLT. Teszik ezt akkor, miután ez a “jó, derék és rendes” ember öt ártatlan embertársát meggyilkolta, akik soha semmi okot nem adtak neki erre. Milyen légkor hozhat létre ilyen gondolkodású szomszédokat??? Súlyosabb ítéletekre van szükség ? Számtalan azok száma, akik úgy vélik, hogy az egyre emelkedő bünhullámot visszafele lehet fordítani, ha a bűnt elkövetőket súlyosabban büntetik. Nagyrésze azoknak, akik ebben a tévhitben élnek, nem latja meg, hogy a bűnözök száma főleg és elsősorban azért emelkedik olyan rohamosan, mert a lakosság több rétegéhez tartozók nyomorban élnék és a legjobb akarat ellenére sem tudnak ebből a helyzetből kikerülni. Mások, akik elismerik a nyomor es bűnözés közti kapcsolatot, semmit sem tesznek a nyomor megszüntetésére. Ezen utóbbi csoportba tartozik David L. Bázelon, a washingtoni Fellebbezesi Bíróság tagja. Bázelon fobiro cikket irt a New York Times február 15.-Í számában erről a kérdésről. Rámutat Országos törvényhozóink, képviselők és szenátorok’ e hó 20.-an lényeges — 30 százalékos — fizetésemelést kaptak. A “szegény” képviselőknek eddig évi 37.800 dolláros fizetésből kellett ele tűket eltengetni. A képvislöház elnöke, Tip O’Neil évi 65.600 dollárból volt kénytelen kiadásait fedezni, de szükséghelyzete most megjavult, mert fizetését 75.000 dollárra emelték. Hasonló fizetésemelést kapnak a szövetségi bírók, szenátorok, miniszterek, miniszterhelyettesek, összesen kb. 2.500 magas tisztséget betöltő szövetségi alkalmazott. A fizetésemelés évente kb. 110 millió dollárral csökkenti a nemzet pénztárát, de ha beszámítjuk a betegsegelyt es nyugdíjalapot is, akkor közel 200 millió dollárral emelkedik a szövetségi költségvetés. A fizetésemelést a republikánus Ford elnök javasolta. De a demokrata képviselők és szenátorok, akik többségben vannak, megakadályozhattál: volna, ha éltek volna e jogukkal. Vannak, akik méltányosnak tartják e fizetésemelést, azzal a magyarázattal, hogy a törvényhozók fizetése csak 5 %-al emelkedett 1969 óta. Azok, akiknek ez a véleménye, elfelejtik megemlíteni, hogy 1969-ben a törvényhozók 40 SZÁZALÉKOS FIZETÉSEMELÉST KAPTAK. Ok megkapták ELŐRE az emelkedő megélhetési költségeket. Ezzel a mostani 30 %-os fizetésemeléssel, az utolsó kilenc evben a törvényhozók 92 százalékos fizetésemelést kaptak, holott a megélhetési költségek csak 65 %-al emelkedtek. ' * l arra, hogy a börtönök zsúfoltak és a nagy költséggel építendő uj fogházak sem tudják majd az elítélteket befogadni, hogy a 18—34 eves fekete fiatalok három százaléka börtönben volt 1970-ben, ami 6 %-al több volt, mint a bebörtönzött fehérek száma. ’ ; l A fobiro azonban egyetlen javaslatot sem tesz arra, hogy miként lehetne megszüntetni a fekete fiatalok közti 34—57 %-os munkanélküliségét. E problémává! kapcsolatban erdemes megjegyezni, hogy Carter elnök az ország gazdasági válságának megoldására teljesen elegtelen összeget iavasol, hogy a munkanelkulieket munkába állítsak es a fiatalokat kiképezzek szakmakra. Holott enélkül nem lehet a bünhullámot felszámolni. MI OKOZZA AZ INFLÁCIÓT? Az acélipari munkások és az acélbárók között tárgyalások folynak egy uj kollektív szerződés létrehozására. A munkások lenyeges béremelést követelnek. Az acelbárók szószólója már a tárgyalások kezdetén kijelentette, hogy egy jelentős béremelés az aceltermekek árának emelését vonja maga után. Azt nem mondotta, hogy az acelv’allalatok az elmúlt hónapban felemelték gyártmányaik nagy részének árat — noha a munkások nem kaptak béremelést. Nem csak az acélbarók, de az ország minden nagy vállalatának képviselői, az ország törvényhozói, bankarjai és közgazdászai, mind azt akarjak elhitetni az ország népével, hogy a munkások béremelése okozza az inflációt. íme, itt közlünk egy ábra-sorozatot, mely visszatükrözi a termeléshez szükséges alapanyagoknak, az ipari termékeknek, a munkások bérének, az élelmiszerek és a közszolgálatok árának emelkedését. Ezek a tényék azt mutatják, hogy a munkabéréi emelkedtek a legkevésbé. E statisztikai adatok nem tükrözik vissza a monopol-vállalatok rekord profitját. Az I.T. & T. három, az Exxon 2ká, a G.M. 2.9 ezer millió — (milliárd) — dollár profitot vallott be. A Ford kormány 110 milliard dollárt költött a múlt évben hadikiadásokra. Carter elnök énnél a hatalmas összegnél is többet akar költeni, a választási kampány alkalmával tett igerete ellenére. A nagyvállalatok korlátlan profitja és a hatalmas hadikiadások a mozgató ereje az inflációnak. A másik lenyeges tényezője az inflációnak a szövetségi kormány felhalmozott adóssága, mely 650 milliárd dollárra emelkedett. A szövetségi kormány egyik lenyeges kiadása a hatalmas kölcsönre fizetendő kamat. Carter elnök ígérte a szövetségi költségvetés egyensúlyba hozását, de a jelek szerint az 1977-78- as év 60 milliárd dollár deficittel végződik. Most, miután az ország törvényhozói megkapták a 30 százalékos fizetésemelést, meglátjuk, hogyan cselekszenek majd, amikor a minimum bér $ 2.35- röl való emeléséről, az adótörvény módosításáról, a népjóléti rendszer átszervezéséről, a munkanélküli milliók munkához jutását célzó összeg előirányzásáról döntenek? ...g ...e ___3
