Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-10 / 6. szám
6 óhaza Thursday, Feb. 10.4977. A hírős város hírei ...Alig van szebb város az Alföldön. A varosháza Lechner Ódon legszebb alkotása. Előtte negyvenöt méter széles sugárút metszi kette a girbe-g’órbe utcák tömkelegét, s európai szépségűvé teszi a varost. Kétfelol nagyszerűen megepitett,s úgynevezett magyar stílusban tervezett paloták szegélyezik: mindenesetre egyéni jellege van a varosnak... Móricz Zsigmond, a magyar vidék, nagy iróvando- ra irta ezeket a sorokat a “futohomok fővárosáról”, Kecskemétről 1932 januarjaban. Azokban az egyébként nagyon nehéz napokban, amikor a város kis- és nagygazdái nem birták az adójukat befizetni, es a város sem tudott a tisztviselőinek fizetést adni. Az idézett riportreszlet — amely negyvenöt evvel ezelőtt inkább csak a gyönyörű városközpont s a benne élők súlyos helyzete közötti ellentmondást erzekeltette — a társadalomkritikai Írásból kiméivé, ma is helytálló. Sót, Katona József, Kodály Zoltán es Mathiász János nagy múltú varosa napjainkban még szebb, harmonikusabban fejlődik a környezetevei, mint korábban barmikor. Ez a sablonosán hangzó megallapitas persze a világért sem szeretné elhalványítani vagy beárnyékolni a 608 eves kecskeméti várostó'rténet olyan hatalmas sorsfordulóit, melyeket például Lestar Peter vagy Kada Elek polgármester munkássága fe'mjelez. Ellenkezőleg, éppen azt akarja hangsúlyozni, hogy az épitészeti emlékeit, s a gazdag szellemi örökségét hűségesen ápolo mai Kecskemét megérdemelten kapta meg a közelmúltban a Magyar Urbanisztikai Társaság rangos elismereset: a Hild János emlékérmet... Kecskemét viharos múltjából, szorgalmas népének újra meg újra elszánt küzdelméről e helyütt is oldalakat lehetne — erőt adó példa- és tanulságképpen — idézni. A varost, noha a letűnt századok alatt tengernyi veszedelem érte, sohasem Őriztek erős falak. Mégis mindig megvédte magat, töröktől, földre, hatalomra éhes birtokos uraktól. Ujabbkori fejlődését az az 1834-ben megkezdett harc indította el, amelynek során 1870-ben törvényhatósági jogot nyert, és amikor a modos parasztpolgar lakossága egyszer s mindenkorra megállapította a földesúri terheket. Ekkor kezdett kibontakozni a Kecskemétre es környékére mindmáig oly jellemző homokvidéki kertészkedes és szÖlökultura. És a küzdelmes munkával termőre fordított futóhomokon a szellem is virágba szökött. Ha eine Móricz Zsigmond, most vehetné csak számba igazán, mit is változott, s mekkora fejlődést ért el negyvenöt esztendő alatt, ama nevezetes látogatása óta Kecskemet. Kecskemét,. Bacs-Kiskun megye központja, ma már 95 ezer lelket számlaló mezőgazdasági, ipari és kultúfcentrum. Harminc esztendeje még itt, a hires és párját ritkító történelmi városmag körül állt az országban egy csomóba számítva a legtöbb vályogház. Jelenleg 30 ezer lakása van Kecskemétnek, s ebből tízezer az utóbbi tizenöt ev alatt épült... Fölsorolni mit sem ér, látni kell a történelmi városrésszel harmonikus egységben emelt uj, nagy középületeket s a modern lakótelepeket. A varost féltő, jobbító szándékú lokálpatrióták még természetesen vitáznak, vélemények és ellenérvek csapnak össze a jövő elképzeléseiről. Am amit a hirös város a településfejlesztésben, a regi értékek rekonstrukciójában es a környezetvédelemben eddig elért — ahhoz a kecskeméti változásokon gyakorta gyönyörködő kívülálló is őszintén gratulálhat. S.P. korszerű víztisztító ét ország emberei figyelik a vizet A Fertő tó — a Balaton es a Bodeni tó után — Kózép-Európa harmadik legnagyobb tava. Hossza 36, szelessége 7—15 kilométer. Mélysége változó, de a legnagyobb vízállás esetén sem haladja meg átlagosan a 160 centimétert. Mindkét ország —Ausztria és Magyarország — tudósai környezetvédelmi szakemberei féltő gonddal ügyelnek a Fertő tó vizének tisztaságára, állat- és növényvilágának megóvására. A tóból évente nagy tömegű, több mint százmillió köbméter viz párolog el. Ez mintegy 40 centimeteres vizállas-csokkenés- nek felel meg. Miután azonban a tóra csapadék is hull, azonkívül vízfolyások is táplálják természetesen nem csökken ennyivel a vizszint. Sót mióta a tó vizének megcsapolását nemzetközi egyezmény szabályozza, azóta kiegyensúlyozottabbá vált a vizház- tartasa. Elkészült és megkezdte a próbaüzemelést Debrecen uj felszíni víztisztító műve. A varos ivóviz-ellátá- sat megoldó létesítmény Balmazújváros határában — Debrecentől mintegy 20 kilométerre a Keleti-főcsatorna pártján épült fel. Az osztrák es a magyar vízügyi szervek mintegy 50 vizi- es parti megfigyeloállomáson vizsgálják a tó vizhaztartásaval összefüggő jelenségeket;a párolgást, a csapadékviszony okát,.a tóba befolyó vizek minőseget, a vízállás változásait. Ezeket az adatokat azután rendszeresen értékelik és időközönként kiese"KÖNYVSZEMLE Svéd László: Lékai János politikai pályája Alig van a magyar forradalmi munkásmozgalomnak hányatottabb sorsú alakja Lékai Jánosnál, akinek eseményekben gazdag élete alig harminc esztendőre korlátozódott. írásaiban önmagát “jelentéktelen embernek” mondta, a róla szóló most megjelent kötet szerzője viszont — helyes Ítélettel — “Egy jelentékeny ember az írások tükrében” alcímet adta róla szóló könyvének. Lékai mozgalmi tevékenysége az első világháború idején a forradalmak viharos hónapjaiban zajlott, s külföldön — tengerentúlon — folytatódott 1925- ben bekövetkezett haláláig. Svéd László végigvezeti az olvasót Lékai gyermekéveinek eseményein, nyomon követi politikai eszmelkedesenek szakaszait, megmutatja, hogyan vált az oroszországi forradalom es az európai munkásmozgalmak tanulmanyo- zasa során szerzett tapasztalatok hatasara a magyar proletáriátus valóban rettenthetetlen harcosává. A szerző sok, eddig ismeretlen adatot tárt fel békáinak a Galilei-korhoz fűződő kapcsolatairól, együttműködéséről Korvin Ottóval és az antimilitarista mozgalom többi részvevőjével. Ez a sokoldalú fiatal forradalmár faradhatatlan szervező és agitator, költő es ujsagiro volt egy személyben, 1918 őszén pisztolyt rántott, hogy le- teritse gróf Tisza István volt miniszterelnököt, akit a háborúért felelős uralkodó osztály bűnei legfőbb megtestesítőjének tartottak. A merényletkiserletert börtönbe került, a forradalmi tömeg szabadította ki rabságából. “O lett az ifjak hose es balvanya — irta róla Lengyel József Visegrádi utca cimű könyveben —, csak az o szavaira hallgattak.” Egyik alapitója lett az Ifjúmunkások Országos Szövetségének, szerkesztője az első kommunista ifjúsági lapnak, az Tfju Proletárnak. A Tanácsköztársaság idején elnökölt a fiatalok országos kongresszusán. Az összeomlás után, novemberben ó képviselte a magyar fiatalokat a Kommunista Tfju- munkas Tnternacionálé kongresszusán. Bécsből az Amerikai Egyesült Államokba jött, hogy az ott élő tóbb százezernyi magyar koreben dolgozzék, s egyidejűleg alkalma legyen gyógyittatni mind súlyosabbá váló tűdőbaját. John Lassen névén élt és dolgozott az USA-ban, átvette az Új Előre cimú magyar nyelvű harcos baloldali lap vezetését. A hazátlan- ságv az anyagi gondok es a betegség sem tudtak lelohasztani tettrekészségét, harcosságat. TBC cimü megrendítő versében, néhány sorban mindent elmondott az életéről: a börtönről, az éhségről, a nagy forradalmi mámor ragyogásáról és a bizako-. dásról, hogy a bukást uj győzelmek követik. “Mégiscsak szép volt — irta —, az egész emberiség benne volt parányi életemben.” , Vadasz Ferenc TAKÁCS LAJOS: ARANYBETÜK c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába erkezett magyarok eletebe nyújt regény formájában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! Ára három dollar *9 / f t Megrendelhető a Magyar Szó Kiadohivatalaban 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Cs. I.
