Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-03 / 5. szám
Thursday, Feb. 3. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO fr r •• ATLANTA FUHOKARCOLO! ALLNAH 4. “LABOR’S UNTOLD STORY.” Az amerikai munkásmozgalom el nem mondott története. Az USA történetet sokan megírtak már. Különböző fokon es szinten ismertettek az ország honalapító őseinek a természettel vívott nehez küzdelmeit, a gyarmati idők elfojtott indulatait, a függetlenségi háború önfeláldozó hősiességet, a polgárháború borzalmait, majd utana a mezógazdasag, bányászat es ipar szédületes, szinte egyedülálló fejlődései. Beszámoltak a világhatalommá fejlődött birodalom gazdasági, politikai, katonai térhóditásai- ról. Büszkén hirdethettek, hogy a világ legmonu- mentálisabb ipari gepczete es technikai hatalma épült ki azon a helyen, ahol évtizedekkel korábban még a fagyos északi es a perzselő deli szelek felváltva söpörtek végig a lakatlan, kietlen prériken. Ezek a történelemkönyvek tényékét, pontos adatokat, statisztikákat közöltek, csak épp azokról a milliókról hallgattak, akik mindezt létrehozták, és keserves, verejtéke? munkával kiépítették. A fold talán legjelentősebb munkásosztályával foglalkoztak a legkevesebbet. Az amerikai törtenetirasnak ezt a nagy hiányát pótolta Richard O. Boyer es Herbert M. Morais 1955-ben irt könyve, amelynek cime: LABOR’S UNTOLD STORY (a munkásság el nem mondott története). Munkájuknak most jelent meg a harmadik kiadása. Lapjain megelevenednek az elmúlt egy es negyed szazad veres küzdelmei az emberséges életért az Egyesült Államok hatarai között. Pontos adatokkal támasztják ala es ecsetelik az amerikai dolgozo nép elkeseredett harcai a jobb életkörülmény ékért, a szervezkedés lehetőségéért, a demokratikus szabadságjogokért. Kibontakoznak előttünk az 1861-65-ös polgár - haborutol kezdve egesz korunk hidegháborújáig a bér- es politikai küzdelmek. Kimutatják, hogy a valóságos rabszolgasag elleni élet-halál harc befejezése után sem tűnt el az amerikai közéletből a rabszolgasag intézményé. Csak az a különbség, hogy a 19. század harmadik harmadától kezdve már a berrabszolgasag fojtogató szorításával szemben kell ellenerőt kifejteni. Ez a háború sem jelentett kevesebb veszélyt harcosaira, mint a fegyveres konfliktusok. A szabad szervezkedés jogáért, a megélhetésért, a magasabb bérekért felsorakozo munkastömegeknek is- megvoltak a maguk áldozatai, h'ósei. Nevüket nem jegyezte fel a hivatalos történelem, róluk nem emlékeznek meg az iskolák tantermeiben. Nem is világhírűek, tálán még szülővárosukban és mártiriumuk helyen sem gondolnak rájuk, emléktábla nem jelzi tetteiket. Ezeket a hiányokat pótolja ez a könyv, amikor például, szobornál, ércnél maradandóbb emleket állít annak a 19 delkelet-pennsylvaniai bányásznák, akiket a múlt század hetvenes éveinek második felében akasztottak fel Pottsville-ben es Mauch Chunk-on gyilkosság vádjavai, holott mar a tárgyalás alatt bebizonyosodott, hogy teljesen ártatlanok. De mindenki tudta, hogy azért kellett akasztofan végezniük fiatal eletuket, mert kiálltak szakszervezetükért es próbálták emberséges bért, munkakörülményeket kiharcolni a szénbányászoknak. Ugyancsak megrendítő az a kép, amit az .első Atlanta, Ga. fejlődése és hanyatlása saját példájával fejezi ki az Egyesült Államok gazdasági rendszerének válságát. Ennek a hosszú eveken at virágzó déli nagyvárosnak az üzletemberei úgy érzik, a konjunktúra kihasználásában túl messzire mentek, túl sokat épitkeznek es most, mint a varos egyik vezetője mondja, már “mindent kifacsartak a citromból”. Hasonló a helyzet egész Georgiában es óf inas déli államban: North Carolinaban, Floridában, Louisianábali, Tennesseeben es Virginiában. A hires uvegburas hotel, vendéglő, bevásárlási és szórakozási komplexum, az Omni International, amit tavaly szenzációs keretek között nyitottak meg, már csődöt mondott és becsukott. Ä másfel eves építkezési láz után, Atlantának most szükségtelenül sok iroda-epulete van. A városban a kereskedelmi helyiségek negyedrésze, a városkörnyékén 29 százaléka üresen áll. Lakóhazakat is nehéz eladni, 12.000 újonnan épült condominium tarsas- lakás közül egyharmadot nem tudnak eladni. A vaktában történő, nagy profitra számitó, fék- „ világháború veteránjainak, rokkantainak a sorsáról kapunk, akiket 1918 végen virágesövel, üdvrivalgással fogadtak, amikor visszatértek az európai hadszínterekről. De 1932-ben, a nagy gazdasági válság mélypontján, mar az ehhalal szélén álltak, mert a kormány nem volt hajlandó odaadni nekik azt az Összeget, amelyet a kongresszus meg 1923-ban megszavazott részükre, csak éppen több, mint két évtizeddel eltolta a kifizetés időpontját... A veteránok családjukkal együtt vonultak az ország minden részéből Washington, D.C.-be, hogy rádöbbentsek Hoover elnököt kétsegbeesett helyzetükre. A kormány katonákat vonultatott fel ellenük, akik Mac Arthur tábornok irányításával könny- gazboínbakat vetettek közéjük, megölve egy 11 hetes csecsemőt. Gyalogosok és lovasság legázolta, szetkergette a fegyvertelen, hajdani hősöket, asz- szonyaikkal, gyermekeikkel együtt, sokat meg is sebesitve közülük. A háború hajdani vitézei rádöbbentek, hogy ez a fizetség. szolgálataikért és alkotmányos jogaik megkísérelt gyakorlásáért! A LABOR’S UNTOLD STORY tehát emberi közelségbe tudja hozni a történelmet es egyszerű, de megkapó helyzetismertetésével világit rá az események valódi mozgató rugóira. Mindkét szerző, az amerikai történelem kiváló ismerője. Herbert M. Mörais 1970-ben eltávozott az élők sorából. Nem csak a kutatás területén szerzett hírnevet magának, hanem mint egyetemi oktató is igen közel állt tanítványai szivéhez. Az amerikai munkásmozgalom múltjáról szóló könyv nem csak tanulságos mindenki számára, hanem élvezetes, erdekes olvasmány is, amit nehezen tud letenni, aki egyszer kézbe veszi. Doman István felen építkezési láz után, az építkezés és ingatlan- üzlet most hirtelen összeesett, ami az egész város gazdaságai nagyon súlyosan érinti. Gazdasági szakértők szerint nincs kilátás a helyzet gyors javulasa- ra. A következő tíz evben nem lehet számítani újabb epitkezesi konjunktúrára. Japán,Európa konkurrense A nyugateurópai országoknak Japánnal kötött kereskedelme az elmúlt évben 4.2 milliárd dollar deficitet mutat. Ezek az országok veszélyeztetve érzik magukat a japan konkurrencia által, amely amúgy is rossz gazdasági helyzetüket kedvezőtlenül befolyásolja. A japán áruk behozatala növeli a belföldi munkanélküliséget es gyengiti az országok gazdasagai. A konkurrencia jelenleg különösen a hajóépítő iparban erezhető. Az utóbbi evekben az egész világ kapitalista országaiban nagy hanyatlás állt be hajóépitesben. A kilenc-tagu Európai Közösség most azt ajánlja, hogy a jövőbeli rendeléseket saját országaik es Japan 50—50 százalékban osszák meg. Japan nem mutatkozik hajlandónak ezt az ajánlatot elfogadni. A japán gyárosok azt mondjak, ők mindenkinél olcsóbban tudnak hajókat gyártani, mivel üzemeiket állandóan modernizálják, s igy eljárásuk gázdasagdsabb. Az európai országok viszonya Japannal abban különbözik az U.S.A.-tól, hogy Japán tőlük nem vásárol óriási mennyiségű szenet és élelmiszert, amivel kereskedelmi mérlegüket kiegyenlíthetnek. Ezért számukra Japan csupán konkurrenciat jelent. Tapan és európai üzletemberek konferenciákon es kisebb, nagyobb megbeszéléseken próbálnak megoldást találni a felmerült gazdasági problémáikra.
