Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-23 / 25. szám

Thursday, Tune 23. 1977. óhazi i Fodor Erna > A magyar építőipar fejlődéséről Ha a ma Budapestre erkez'ó körülnéz a város peremkerületein, csodálattal szemlélheti a hatalmas meretu uj városnegyedeket. De nem csupán Buda­pesten látható a rendkívül sokrétű építkezés, de úgy­szólván az ország minden részében. A Központi Bizottság 1964-ben meghozott határozata szabta meg az építésügyi tárca feladatait. Azóta Magyar- ország épületvagyona megketszerezödó’tt. 1961- 1975 között 8 millió m2-t meghaladó alapterületű üzem és gyárépület épült fel. Több, mint egymillió lakás létesült. A lakásépítés terén Magyarország az európai államok élvonalába került. 1960 ota91 ezer óvodai, 18 ezer bölcsődei, 20 ezer gyógyintézeti férőhely, több mint tizezer iskolai tanterem épült. Az építőipar technikai és korszerű fejlesztésere népgazdasági beruházások 2.2 %-át fordították. Be­vezették a nagyelemes építési modot, házgyárakat e- pitettek, amit lehetett, gépesítettek. Megkezdődött széles körben az elöregyártas, a vasbeton szerkeze­tek alkalmazasa. A kivitelezett összes épületek fal­szerkezetének közel fele, fódémszerkezetenek há­romnegyede beton és vasbetonelemekkel készül. A KÖNNYŰSZERKEZETES ÉPÍTÉSI MOD bevezetése központi fejlesztési program szerint alakult. Ennek alkalmazása 1975. év végéig megkö­zelítette az évi egymillió m2 megépítéséhez szüksé­ges alapterületet. Emellett külföldi technológiai rendszerek alkalmazásával, kísérleti céllal számos iskola, óvoda, irodaépület, ABC-aruház (szuper­market) épült. Eredeti célkitűzései azonban még nem valósultak meg. A 15 EVES LAKÁSÉPÍTÉSI TERV Ez teljes egészében megvalósult és az Öteves tervek szerint létesült. A tervperiódus első szakaban 116 ezer, az utolsó harmadában 224 ezer lakast építettek. A falusi településeken még többet, mint a varosokban. Mindezt a paneles építési mod beve­zetése és elterjesztése tette lehetővé. A házgyári lakásépítés 10 év alatt úgy elterjedt, hogy ez ma lehetővé teszi évi 30—32 ezer lakas megepiteset. A nagyelemes szerelő-épitesi modok mellett a korszerű öntött építési technológiák is működnek. Mindennek eredményeként az állami építőiparban a téglából készült falszerkezetek aránya az 1960, évi 86.4 %-ról 1975-re 22.2 %-ra csökkent. A fenntartási igények kielégítése, az ilyencelu pénzforrások esetenkénti szűkösségé és az e célra létrehozott termelő kapacitás más célokra való igénybevétele miatt, néha folyamatosan elmarad. Egyes megyei tanácsi építőipari vállalatok úgyszól­ván teljesen abbahagyták a fenntartási munkák ki­vitelezését. Ennek következtében jelentős kielegi- tetlen igények halmozódtak fel. Különösen jelentős ez a főváros régi negyedeiben. A tervezett ütem megvalósítását akadályozzak a fenntartási munkák magas élőmunka s főleg kvalifált szakmunka igényei. A munkáshiany itt érződik meg leginkább. IAVULT AZ ANYAGELLÁTÁS Az építőipar az elmúlt 15 évben termelését 2—3-szeresére növelte. Javult az epitöanyagelláta's. A kiemelt építési anyagok tőkés importja jelenté­keny mértékre csökkent. Ezt a cement- és azbeszt­cementipar, a síküveg es az epitesi kerámiák gyártá­sának gyors fejlődése tette lehetőve. Ugyanakkor — a szükséges pénzügyi erőforrások hiányában — nem fejlődött kielégítő mértékben a korszerű építés céljait szolgáló szigetelőanyagok,gázbetontermékek, valamint a tűzálló anyagok termelése. A beremendi és heiőcsabai cementgyárak terme­lésbe lépesével a cementipar termelőképessége 5 millió tonnára emelkedik. Ezek elérték a részleges automatizáltsági fokot. A téglaiparban 20 %-ról 65 %-ra nőtt az üreges termékek termelésének részaranya. Itt alagutkemenceket alkalmaznak. Az üveg es finomkerámiaipar nemcsak hazai ellátását oldotta meg, de jelentős az exportja is, mióta az orosházi síküveggyár elkészült. Az építőipar ipari hátterét képező ágazatok (kohászat, gépipar, vegyipar, faipar) fejlesztésének eredményeként sok termekben javult az ellátás. Azépitómunka termelékenysége 15 év alatt több, mint kétszeresére nőtt, különösen az állami iparnál, a fokozottabb műszaki, technikai fejlesztés hatása­ra. Különösen felgyorsult a IV. ötéves terv idősza­kában. Az utóbbi ót evben a termeles nóvekedese- nek 90 %-át a termelékenység emelkedese eredmé­nyezte. Igaz a házilagos építőipar az államinak felét sem éri el. az Építőipar munkásairól A munkások szakmai struktúrája — az iparosítás hatására — jelentősen átalakult. Javult a szakmai színvonal. A munkások fele szakmunkás. Viszont évről -évre csökken az építőipari szakmunkástanu­lók száma. A kivitelező építőiparban a bérszínvonal a második ötéves tervidőszakban mérsékelten, mig a harmadik ötéves tervben dinamikusan javult. Javult a bérrendszerek ösztönző hatása. Az ösztönzési rendszerek elősegítették a kiemelt termelési célki­tűzések megvalósítását. A teljesítménybérben fog­lalkoztatottak aránya 80 %-ot ért. Az építőiparban a szociális ellátás javitasa kiemelt fontosságú, mert a munkásoknak több, mint a fele lakóhelyétől rend­szeresen távol dolgozik, jelentős része naponta ingá­zik. Elet és munkakörülményei az átlagnál kedve­zőtlenebbek. Budapesten munkásszállások vannak, melyek korszerűek, de túlzsúfoltak. Az építőipari munkások letelepítése lassan, de halad előre. Bondor József épitesipari miniszter szerint 5 év alatt nagyobb város épült Budapesten, mint Miskolc. A lakosság egyharmada uj lakásba költözött, de mindez kevés. Meg tudnának foglalkoztatni az építő­iparban legalább 25 ezerrel több munkást, mint ami van, de honnan vegyék? Munkanélküli nincs. Ma mar 30 %-os szanálással dolgoznak, hogy a regi épületek helyébe korszerű lakásokat adhassanak a lakosság nagyobb részének, mert meg mindig nagyon sokan laknak régi, egeszségtelen lakásokban. Hiszen tud­valevő, hogy Budapesten 80 %-ban egyszoba-kony- hás lakásokban laktak az emberek, csak a gazdagok­nak volt szép, tágas, levegős lakásuk. Ma ezt szeret­nénk juttatni mindenkinek, ami el is fog jönni. Ma mar meg is követeli ezt a lakosság egyre emelke- do igényé. Eddig főképpen kisebb lakásokat epitettek, hogy minél többet adhassanak át a lakoknak. Ma mar szóba kerül nemcsak a szebb loggias, erkelyes laká­sok epitése, de a nagyobb területű több szobások i . i építésé is. lí SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ VI. Nagymező ii 17. Telefon: 120-535 1977,julius 12-tól 21-ig minden este 7 óratol EGY KIS HAZAI A Magyarok Vilagszóvetsegenek. vidám, zenés ' fi táncos műsora Konferál: ANTAL IMRE FELLEPNEK: Pónaj Márta érdemes atlváss Berkes János Bodsa Klári Békés Itala Benkóczy Zoltán Bilical Mária Csákányi László Cs&ngrádl Kata Dévai Nagy Kaailla Bilical Tivadar kiváló Bűvész Farkas Bálint Harsányt Gábor Kertász Péter Németh Sándor Oszvald Marika Prlbojszky Mátyás GdVarlas Katalin Zsadon Andrea Közreműködik a Fővárosi Operettszinház tánekara tánckara és kamarazenekara Vezényel: Bird Attila Koreográfust A rendező munkatársai Géczy Éva Ormai Miklós Rendeztei Vámos László Kossuth-diJas, érdemes művész Félmillió adag magyar oltóanyag Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint a fejlődő országokban évente 80 millió gyermek születik, de tiz százaléka sem kapja meg a különbö­ző védőoltásokat. Ennek a következménye, hogy e területeken évente 5 millió gyermek hal meg fertőző betegségekben. (Csupán Nyugat-Afrikában, kanya­róban tobb(mint 500 ezer!) Az Egészségügyi Minisztériumban elmondtak: a himlő teljes felszámolásának programjához évi 500 ezer adag oltóanyagot ad Magyarország a világszer­vezeteknek. Ezenkívül a WHO megbízásából, a ma­gyar egészségügyi hálózat laboratóriumai is végzik a világszerte alkalmazott himlő és BCG elleni oltó­anyagok ellenőrzését is. A JNepiiget latvanyossaga lesz a mar elkészült, ae csak a nyár végén nyitó Magyar Planetárium. A 23 méter átméróju, 850 négyzetméter felületű óriás félgömb alatt egyszerre 400 személy figyelheti az égbolt különféle jelenségeit. Jelenleg az optikai berendezések összeállítása folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents