Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-23 / 25. szám

Thursday, June 23. 1977. 2 AMERIKAI MAGYAR SZO Minden 12 személyből egy Percent of State’s Population Receiving Welfare Aid (Upper graph) Percent of State’s Personal Income Spent on Relief (Lower graph) 1936 1946 1956 Source: New York State Department of Social Services 1966 1976 A polgári lapok pénzügyi rovatá­ban azt olvassuk, hogy emelkedik az ipari termeles, csökken az infláció, emelkedik az uj gyárak építésébe be­fektetett összeg es uj gépekre adott rendelés, csökken a munkanélküli­ség ,stb. A felületes szemlélő arra a követ­keztetésre juthat, hogy minden rend­ben van a US nemzetgazdaságában és nincs ok aggodalomra. A helyzet valódi mivoltat tárja azonban élénk a New York Times junius 8-i számának B2 oldalán meg­jelent hir, mely arról számol be, hogy New York államban minden 12 sze­mély közül egy népjóléti segelyen van, 1.484.144, közel másfel millió ferr; fi, nő es gyermek, az Összlakosság 8 százaléka tengődik az ötven állam­ból csupán New Yorkban kőzsegély­ból. 1977-ben többen szorultak közsegelyre, mint bár­mely más évben 1946 óta. józan ésszel elvárható, hogy egy ország lakosai­nak helyzete lepe'sról-lépésre, évröl-e'vre javuljon, amint a technológia előrehaladásával többet es töb­bet tudunk termelni. A józan esz es a magántulaj­donon alapuló rendszer között semmi, de semmi kapcsolat, összefüggés nincs. Miután a termelés célja nem a lakosság szükségle­teinek kielégítése, hanem a profit, érthető, hogy bár 1946 óta hatalmas lépésekkel halad előre a ter­melés, a technológja, ezzel egyidoben emelkedett azoknak a szama, akik közsegélyre szorulnak. Dicsérik és bírálják az elnök Carter elnök nyilatkozatát a környezetvédelem­ről sokan nagy jelentőségű előrehaladásnak tekintik. Charles H. Warren, a Fehér Ház komyezetvedelmi szakértője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány uj környezetvédelmi politikáját mutatja Carter elnök kihangsúlyozott állaspontja, hogy a környezetvedelem összhangban áll a józan gazdál­kodással es energia-fejlesztéssel. A közegészség is megkívánja az ország ekologiai alapjainak megóvá­sát. Az elnök üzenetet úgy a kongresszusban, mint komyezetvedelmi körökben nagy megelégedéssel fogadták. Különösen dicsérték az elnök kijelenté­sét, hogy nincs szükség megalkuvásra a tiszta, egészséges környezet és a jo gazdálkodás kozott. Többen azonban kifogásolták, hogy a jöhangzasu uzenetsemmilyenui programot nem ajánlott és nem nevezett meg lépéseket, melyeket a kormánynak fofitos kérdésekben tennie kellene. Bichard L. Ottinger, Westchester demokrata kep­környezetvédelmi javaslatát viselője például úgy nyilatkozott, hogy “nagyszerű, hogy olyan elnökünk van, aki ilyen messzemenő kijelentéseket tesz. Nagy javulás ez ahhoz kepest, amit a múltban tapasztaltunk. De legfőbb ellen­vetésem az, hogy semmit sem szögez le. Egyes területeken bizonytalan, amit mond. Nem világos például, hogy támogatni fogja-e a betétes italüve­geket (hogy azokat ne dobáljak el-Szerk.) es a sz’űksegtelen agyoncsomagolasokat.” Gary Hart. Colorado demokrata szenátora azt mondta, hogy az elnök hatarozottabban hangsúlyozhatta volna a levegő tisztaságara vonatkozó kérdéseket. Sokan dicsérik Carter elnök pozitív javaslatait, többek kozott, hogy egy uj, erősebb bányatörvényt kért es a környezet okozta rákbetegség további kutatását sürgette. A nagy vállalatok es szószóló­juk, a U.S. Chamber of Commerce, dicsérik az elnök “nemes célkitűzéseit”, de azokat “ellentmondók­nak” es * ‘megvalosithatatlannak” tartják. Fasiszták támogatására siet a Legfelsőbb Bíróság WASHINGTON, D.C. A Legfelsőbb Birosag 5:4 sza­vazattal elvetetté Illihois Állam Legfelsőbb Bíró­ságának azon döntését, mely megtiltotta ä Nationa­list Socialist Party- a fasiszták szervezeté - röplap - jainak terjesztését, az utcai demonstrációk tartását. A Legfelsőbb Bíróság e'döntése szabad kezet ad az amerikai Náci Párt részére, hogy fajgyűlölő pro­pagandájukat szabadon terjesszék. E döntésükét az alkotmány szólas-es gyülekezési szabadságot biztosító cikkelyere alapozzák. Tekintettel árra, hogy a Cärter kormány az “em­beri jogok” védelmének leple alatt szovjetellenes hajszát folytat, itt jegyezzük meg, hogy a Szovjet­unióban, vagy bármely más szocialista államban tör­vényellenes a fajgyűlölet propagálása. Ez, — a sok közül egy, — a különbség a polgári szólásszabadság és a szocialista szólásszabadság kb- zö'tt. • JERUZSÁLEM, A Begin kormány első lépése: menedéket ad 66 vietnámi menekült részére. felvilágosítás Barátom, Mr. Amerikai Polgar, reggelijét elfo­gyasztva, leült kényelmes karosszekebe, hogy a NY. Times mai /1977. május 31.) számát elolvassa, és már a második oldalra lapozva, visszahökolt: ilyen felvilágosító hirt idáig még nem hallott. Yerevánbol, Szovjet Örményország fovarosabol írja David K. Shipler, a NY Times tudósítója, hogy virágzik az örmény kultúra, “ellentmondásként” a Szovjetunió­ban. Mr. Amerikai Polgár, a NY Times hűséges ol­vasója, mindeddig úgy tudta, hogy az amerikai nép a “szabad” sajtó réven es különösen a NY. Times olvasói, a világ legjobban tájékozott emberei. így mindeddig úgy tudta, hogy a Szovjetunióban a la­kosság túlnyomó többségét képező orosz nép a szá­mos kisebbségi népét kegyetlenül elnyomja és ki­zsákmányolja, és azokat el-oroszositja. Most jón ez a Shipler es kizökkenti ebből a kellemes tudatból. Ilyeneket mond: a Szovjetunió egy csomó kis ország, melyeket csak a mindenütt látható Lenin- szobrok tartanak össze. /Nem a lenini eszmek?/ Óri­ásiak a különbségek a különböző tájékok kozott, a nyelvek és az ábécék különbözők, népi származá­suk és nemzeti történelmi büszkeségük kútfője. Világosan látható ez Örményországban. Az “oro- szositás” jelentéktelen, örmény nyelvűek az utcai feliratok. A szülök szabadon választhatnak, hogy gyermekeik örmény, vagy orosz nyelvű iskolába jár­janak; a többség az előzőt választja, de ezekben az orosz kötelező, mint második nyelv. Nagy országos ünnepeken, mint például május 9.-en, a nácik fölötti győzelem napján, a főutak az Örmény Szovjet Köz­társaság zászlóivá! vannak feldíszítve, koztuk a Szov­jetunió zászlója is látható. Az örmény nép nem fe­lejti el, hogy a torók uralom másfél millió örményt mészárolt le 1915-ben, és népűk egy részé még ma is torok elnyomatás alatt él, másik része a cári elnyo­más alatt élt 1917'ig, Mint Shipler mondja: “egy nemzet újra éledt.” Ha Mr. Shipler igy az igazat mondja, és nincs o- kunk ebben kételkedni, akkor, ha a Szovjet hatalom nem jelenti a mintegy két milliónyi örmény nép el­nyomását, miért legyen ez másképpen a többi nem­zeti kisebbséggel szemben, az észt, lett, litván es a sok többi kisebbségi neppel szemben? Es a Szov­jetunió születésének hatvanadik évében lebben fel a hazafiság fátyla az igazságról. Hatvan évig táplál - tak az amerikai közönséget ilyen es sok egyéb ha­zugsággal, nehogy barati jobbot óhajtson nyújtani a Szovjetunió es a többi szocialista ország népeinek. Most vegre Shipler ur és a NY Times megmondta az igazságnak egy részét, de még mindig nem a teljes igazat. V.O. §AMERIKAI ~ MAGYAR SZO g Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. ■130 East 16th ^Street, New York, N.Y. 10003 I Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under I the Act of March 21, 1879, at the P.0, of I ____________New York, N.Y._____________ I Előfizetési, árak: New York varosban, az fl Egyesült Államokban és Kanadában egy évre fl S 15.- félévre . 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18,-félévre $ 9.50

Next

/
Thumbnails
Contents