Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-16 / 24. szám

Thursday, June 16. 1977. KADAR JANOS VT. PAL PÁPÁNÁL folytatás 1. oldalról. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az egyórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a magyar állam es a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköz­társaság es a Vatikan kapcso­latairól folytattak eszmecse­rét. VI. Pál pápa beszedet mon­dott a jelenlevő magyar sze­mélyiségek előtt: “Az ón mai latogatasa minden kétségét kizáróan egyedülálló es különlegesen fontos esemeny, amely szin­te befejező mozzanatát je­lenti egy lassú és szakadat­lan folyamatnak. E folyamat során a legutóbbi 14 eszten­dőben a Szentszék es a Ma­gyar Népköztársaság lépés­ről lépesre közeledett egy­máshoz, magamogótt hagy­va a feszültségek és elkülö­nülés korszakát, amelynek visszhangja még ma sem halt el teljesen.” “Hisszük — folytatta VI. Pál pápa —, hogy az eddigi tapasztalatok igazolják a meg­tett utat: azt, hogy párbeszé­det folytatunk a közös prob­lémákról, ügyelve arra, hogy tiszteletben tartsuk az egy­ház es a hívok jogait, jogos erdekeit, ugyanakkor ügyel­ve arra is, hogy nyitottak es kellően megertőek legyünk az állam sajátos gondjai es tevékenysége iránt.” “Mindez azt jelenti, hogy a Szentszék es magyar kato­likus egyház őszintén es be­csületesen hajlandó tovább haladni ezen az utón.” “Tudjuk — fordult a papa Kadar Jánoshoz, — hogy on is több Ízben kifejezésre jut­tatta erre irányuló készségét. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy látogatását, amelyet az eddig megtett ut bizonyos értelmű végsó igazolasanak tekintünk, egyúttal Ígéret­nek is lássuk: hogy uj ered­ményeket erünk el kapcso­latunkban, a kölcsönös meg­értésben es olyan nemes u­gyek szolgálatában, amelyek pozitív együttműködéssel szolgálják a magyar nép ér­dekeit, de ezen tülmenóen, más népek, az egész emberi­ség érdekeit is, a béke vé­delmet az egyes népek társa­dalmi, gazdasági, kulturális és erkölcsi haladását. A Szentszék ismeri és nagy ra ertekeli mindazt, amit eb­ben a tekintetben Magyaror­szág tehet. Ezt az országot történelme es földrajzi hely­zete Europa szivében szinte törvényszerűen a beke szeré­té téré es óhaj ara ösztönzi. A magyar kormány a maga ré­széről ugyancsak értékelte a Szentszéknek azt a készséget, hogy hozzájáruljon egy olyan erőfeszítéshez, amely tulaj­donkeppen közös érdekből fakadó kötelesség. Nem fe­ledhetjük, többek között, hogy a Szentszék 1969-ben eppen Budapestről kapta e- lőször a felhívást, hogy tá­mogassa az európai bizton­ság es együttműködés erősí­tését célzó kezdeményezést, amely később a helsinki ér­tekezletben oltott testet. A Szentszék számára megtisz­telő volt, hogy reszt vehetett ezen az értekezleten, annak tudatában: ezzel is komoly erkölcsi es politikai alapot teremthet földrészünk népei­nek jobb együttéléséhez. Hon kívánjuk, hogy a kon­ferencia záróokmányát, ame­lyet az európai államok leg­főbb vezetői írtak ala, min­den részletevei, minden alá­író ország maradéktalanul végrehajtsa.” A papa végezetül ezeket mondta: Ezzel a kívánsággal együtt I üdvözletünket es jokivánsá- j gainkat is tolmácsoljuk ön­nek, felesegenek és kíséreté­nek, valamint a szamunkra oly becses, emlékünkben és ' imáinkban mindig jelenlévő magyar népnek. Szálljon le rá a Mindenható áldása — zárta szavait. Világháborút óhajt provokálni Smith” mondja Zambia elnöke Kaunda, Zambia elnöke, aki resztvesz az angol Commonwealth Konferen­cián, sajtónyilatkozatban azon véleményét nyilvání­tottá, hogy a fajgyűlölő lan D. Smith, Zimbabwe — Rhodesia — miniszterelnöke világháborút akar provokál­ni a Mozambique-ba való behatolással. “Ez a magyarazata — mondta Kaunda elnök — annak az akciónak, hogy a fajgyűlölő rezsim repülő­gépekkel, napalm-bombák­kal, gépfegyverekkel, raké­tákkal megtámadta Mozam­bique területen a menedek- taborokat, kórhazakat, is­kolákat, lakótelepeket.” “Smith miniszterelnök el­képzelése szerint — folytatta Kaunda elnök — ilyen es ehhez hasonló támadások arra késztetik majd a Mozambique-i kormányt, hogy külső segítséget kérjen f , í , f , es miután e segítség a szocia­lista országoktól jöhet csu­pán, az igy előállt helyzetet az imperialista országok fel­használnák arra, hogy a faj­gyűlölő Smith kormány se- gitségere siessenek. A bur­kolt támogatás nyílt egység­fronttá alakulna, beláthatat­lan következményekkel.” Közben a nyugati államok felsorakoztak Vorster del- afrikai kormánya áltál ki­dolgozott terv támogatására, mely szerint a fajgyűlölő kormány áltál kinevezett egyen vezetésével kidolgoz­nák Namibia — Dél-Nyugat Afrika — uj alkotmányát. E tervet jóváhagyta Anglia, Franciaország es az Egyesült Államok, csupán az ország népet képviselő Namibia Nép Part utasította azt el. Oél-Afrika térségében a helyzet továbbra is egyre jobban elmérgesedik, amint a nyugati ipari államok szabotálják a hatalom át­adását az ország bennszülött fekete lakosai részére. Megketsze rezodött a szovjet olajkivitel a nyugati államokba Soviet Union Oil Output and Exports In millions ol barrels a day----­Total Production Where Soviet Oil Exports Go In millions of barrels a day .Communist Nations _______Western Europe ~f 70 71 72 73 74 75 76 Source: Soviet foreign trade statistics Other - Nations 70 71 72 73 74 75 Source: Soviet foreign trade statistics 76 TV \SHINGTON, D.C. A képviselőhöz Költscgvete'si Bizottsága elvetette Carter elnök azon javaslatát, hogy emeljek fel a ben­zin után fizetendő szövetségi adót, mely hivatva lett volna a benzinfogyasztást korlátozni. DETROIT, Mich. A Ford Autó Vallalat két üzemet, a G.M. Vállalat egy üzemét zárja le. A három üzem lezárása 6.525 munkástól vonja meg a munkalehetőséget. A vállalatok szó­szólójának magyarázata az, hogy túl sok autó van leraktározva MOSZKVA, A Szovjetunió kétszer annyi olajat szállí­tott a nyugati államoknak 1976-ban, mint 1975-ben. A Szovjetunió a világ leg­nagyobb olajtermelő orszá­ga. Minden évben 600.000 tonnával emelkedik terme­l | , lese. Napi 10.4 milliohordot tesz ki. A termelt olaj két­harmadat külföldre szállít­ják. Az össztermelés 30 szá­zalékai, 3 millió bordó ola­jat, finomított minőségben adjak el. A Szovjetunió több olajat visz külföldre, mint Venezu­ela, Irak, Kuwait, Nigéria és Libya. Csupán Szaud Arabia és Irán előzi meg a szovjet olaj ki vitelt. Nyugati szakértők áltál Összeállított adatok megcá­folják. az amerikai Cl A azon jelentését, hogy a Szovjet­unió par even belül energia­válsággal néz szembe. A CT A ugyanis azt jelentette, hogy ót éven belül a Szov­jetunió eléri az olajtermelés csúcspontját és £>zt követően energia-problémái lesznek. Carter elnök a CIA jelen­teset elfogadta és arra ala­pozta energia-programját, ami nem nagyon közkedvelt a washingtoni képviselők es szenátorok részéről. Vasily I. Klochek, a szovjet kül­kereskedelmi minisztérium szószólója szerint, naponta 2.22 millió hordo olajat visznek külföldre, amiből 960.000 hordo ment a nyu­gat-európai országokba. 3

Next

/
Thumbnails
Contents