Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-09 / 23. szám

Thursday, June 9. 1977. . AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magas vérnyomás 'oviink betegsége, jelenleg a közvélemény gyújtópontjában áll. A szív és az ér­veiül szer okozta megbetegedés. Az általa ki­váltat i elhalálozások lassan az ossz halálese­tek jelét képezik, ezért ma fokozottabban kell foglalkoznunk vele. A magas vérnyomás vagy hipertenzió nem mindig önálló megbetegedés; lehet egy másik betegség 1 iinetegyiitlesének a része. Magas vér­nyomást okozhatnak a vesebetegségek, a bel­ső elválasztásit mirigyek megbetegedései, a nagy veröér szűkülete, a vér alakelemeinek a megszaporodása, agyi folyamatok következmé­nye vagy nehéz, fémek, pl. ólom által okozott mérgezés. A vérnyomás függ a nagy erek ru­galmasságától, a s;jv munkájától, a vér sű­rűségéiül, a keringő vér mennyiségétől, a kis c re k el lei iái lásd tói. Ha a fenti okokat ki tudjuk zárni, azaz ha a vérnyomást nem valami szervi megbete­gedés okozza, akkor esszenciális hipertenzió- ról beszélhetünk. Az ilyen, önálló betegség­nek felfogott magas vérnyomás különböző erősségű, fokozatú lehet. Az enyhén emelke­dett vérnyomásérték kikapcsolódásra, pihenés­re megnyugszik, normalizálódik. Ennél súlyo­sabb formájú a valamivel régibb keletű vér­nyomás, amely egyes szerveken már enyhe tüneteket, elváltozásokat okozott. További fo­kozata, ha a vérnyomás már súlyosabb elvál­tozásokat okoz a szíven, a szeinfenéken, az. agyon, a vesén. E szervekben ilyenkor már működési zavarok jelentkeznek, amelyek a leg­több esetben maradandó jellegűek. Tekintettel arra, hogy egyes betegek ma­guk ellenőrzik vérnyomásukat, számokkal is kifejezzük, mit is értünk magas vérnyomás alatt. Nagy általánosságban a 150;90 hgmm-t te­kintik a normális vérnyomásérték felső határá­nak. Két értékel mérünk. Az egyiket a szív ősz- szehúzódásakor; ez a szisztolés vérnyomás ér­téke. .4 másikat amikor a szív elernyed, ez az alacsonyabb érték, az. ún. diasztolés vérnyo­más. Állatában az. első értéket szokták a be­tegek megjegyezni, holott a szív elernyedése­kor mért vérnyomásérték talán sokszor fon- tosabb, mint a felső érték. A legtöbbször nincs éles határ a normális és az emelkedett vérnyomás értéke között, de általában a 170 lignint feletti értékek már pa­naszokat okoznak. A leggyakoribb panasz a fejfájás, ritkábban szédülés, nyugtalanság, ál­matlanság jelentkezik. A panaszok azonban el is maradhatnak, sőt az. alacsony vérnyomás is okozhat hasonló tüneteket. Gyakran szerepel a panaszok listáján a tarkótáji fájdalom, fe­szültség. A vérnyomásos beteg a legtöbbször megérzi, hogy baj van és idejében jelentke­zik ellenőrzésre, segítségért. A fejfájás rend­szerint nem állandó jellegű. Sokszor jellem­ző, hogy reggel jelentkezik, majd munka köz- beu, a napi elfoglaltság idején szűnik. Az át­meneti lálásgyengiilés a szem ereinek vagy ér- liárt vájárnak a megkárosodására utal. Legjelen­tősebb a magas vérnyomás szívre gyakorolt Itatása. Az erekben fennálló hipertónia na­gyobb ellenállás leküzdését igényli a szív mun­kájában. Ez. clöbh-ulóbb a bal szívfél iz.omza- lámak elfáradásához vezet, de okozhat koszo­rúér-elégtelenséget is. Az agyi elváltozások vég­zetei kimenetelűek lehetnek. A túlfeszített ér a magas nyomás következtében elpattanhat, ami komoly következményekkel járó vérzést okoz az. agyban. Ilyenkor az. agynak e része megkárosodik, elhal, énnek következtében pe­dig bénulások léphetnek fel. Mi a teendő? Vannak, akik a magas vér­nyomást jól tűrik, sőt olyanok is, akik szinte megszokták, s gyógyszeres vérnyomáscsökken­tés esetén még a normális vérnyomás feletti értékeknél is olyan tünetek jelentkeznek ná­luk, amelyek az alacsony vérnyomásra jellem­zőek. Függetlenül ettől, a kivizsgálás után, amikor kórisméztük a bajt, elsőrendű fela­datunk a rendszeres gyógykezelés megkezdé­se és az. életmód szabályozása. A hipertóniás betegnek nyugodt életritmust kell biztosí­tani kikapcsolódással, meghatározott egyen­letes munkamenettel, kiegyensúlyozott élet­móddal. Az étkezésnek hangsúlyozott szerepe van. Húsok szabadon fogyaszthatok, de nein fűszerezetten elkészítve. Fogyaszthatnak ' bő­ségesen gyümölcsöt, főzelékfélét, salátát, kü­lönféle természetes gyümölcskivonatokat, -íze­ket. A feketekávé nem befolyásolja tartósan a vérnyomást, legfeljebb az alacsony vérnyo­mást emeli, ugyanígy a tea is; ha azonban iz­galmat okoznak, akkor kerülni kell fogyasztá­sukat. Gondolnunk kell arra, hogy a magas vérnyomást gyakran kíséri érelmeszesedés, ezért az állati eredetű zsírok, valamint az édes­ségek mértéktelen fogyasztása feltétlenül ká­ros. A dohányzás mindenkinek ártalmas, de főleg a magas vérnyomásos betegnek, mert érszűkítő hatása miatt fokozza az egyébként is magas vérnyomásértékeket. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a sós, fűszeres éte­lek lekötik a vizet a szervezetben, az. erekben keringő folyadéktöbblet pedig igencsak káro­san hat a vérnyomásra. Kövéreknél a testsúly­csökkenés ilyen esetben is feltétlenül hasznos. Végül azt tanácsoljuk, hogy bizonyos idő­közönként rendszeresen ellenőriztessük vér­nyomásunkat, mert a betegség panaszmente­sen, szinte észrevétlenül is kialakulhat. Dr. DÉR Ferenc A legikisasszony rágógumival kinal egy utast, — Próbálja meg uram — ajánlja udvariasan — igen finom es kitűnő szer a kellemetlen fiilzúgás ellen! Az illető köszönettel fogadja, s néhány órával ké­sőbb, amikor a gép leszálláshoz készülődik, magához inti a kisasszonyt; Kedveskem, elárulná, hogyan szedjem ki a fülem­ből ezt a vacakot? © Meierné délelőtt, izgatott hangon telefonál férjenek a hivatalba: — Drágám tízóraira majkremes kenyeret csomagol­tam a táskádba. Megetted már? — Igen éppen az imént nyeltem le az utolso falatot, Hitka finom csemege volt! Megmondanád szivecském, miért hívtál fel? — Csak figyelmeztetni akartalak — hangzik a válasz- mért rájöttem, hogy reggel nagy siettemben a majkre - met összetévesztettem a cipőkrémmel. GÓLYÁK A KÉMÉNYÉN (folytatás a 8. oldalról) Pali, — mikor neki nem volt kisgyereke sem, mint neked... A te ügyed se magánügy már, hanem az egész Szocialista Brigád, az egesz falu ügye, s ezt vedd tudomásul. — Es folyt a szó a szobában, de nem hasznait a Pistának. Az asszonyok majd át­fúrták szemükkel a Vicuskat, aki csak állt fehéren, tűrte, amig birta, hogy vagdossak a gúnyt fakó arcához: — Nem találsz magadnak nőtlen palit a varosban? — Persze, nem az ember a fontos, hanem a vagyo­na. Kitúrnátok az öregeket a házukból. — jó lenne belőle egy villa a városon, mi? Ebből pedig nem eszel, kisszivem. Bizony, a Vicuska húrja se birja örökké: arca elé rántja piroskormü kezecskejet, csakúgy rángató­zik a kis válla, s egyszerre megfordul, feltepi az aj­tót, rohan kifele. A Pista meg utana. A vállas Rezső Pali meg a Pista után. A munkás asszonyok Rezső Pali után. Legvégén pedig kidocog a két öreg. De mire mar ók a kapuhoz vánszorognak, addig de sok minden történt odakinn az utcán, a kiskapu előtt. Csak azt látja a két öreg, hogy Éva is ott-termett, de hogy honnan, ki tudja. Ölében ugrándozik a kis szószke lanyka, a kisunokajuk, aki hogy meglátja az apját, nyújtja fele a kezet: — Apa! Apa! Gyere haza apa! All a Pista főldberagadva, hol a fa mellett álló Vicuskara néz, hol a kislányát lesi, aki mar ugrál az anyja Öleben, két karját feléje tartja: - Apa, apa! — No Pista, te aztán nem menekülhetsz. Rajta is felejti a szemet a gyereken. Nem néz már a Vicuskara, nem birja már fejét odaforditani. Szét­tárja karját, a gyermek lemászik anyja öléből, hoz­zászalad, s mint győztes, ott táncol már az o ölében. A Vicuska a fa mellett erre felvágja a fejét, megfor­dul, s büszke tartassál ellibeg a vasútállomás felé, csak a parfőmje illatát hagyja a kis csoport körül. Pista meg egyszer utánanéz, aztán átöleli, össze­csókolja a gyereket. De hogy mért is nem tud a férfiember ilyen nagy örömben mosolyogni, mikor a ruhagyári asszonyok arca csupa vidámság. Mert nem könnyű dolog egy brigádnak ilyen ügyet hely­rehozni. — 'Gyere hozzam, Éva. Meg tudsz nekem bocsá­tani? — Pista hangja úgy remegett, mint a nyarfa- levél. Éva szeme felragyog, mozdulna is, de a vállas Rezső Pali közbeszól: — Ez már a kettőtök dolga... Pistám, reggel inté­zem Debrecenben a munkakönyvedet, holnapután pedig várunk a szövetkezeti irodán. — Az öregekre néz, meg a piroscserepes, görnyedt kis házikóra. — Aztán... majd még beszélhetünk egy házépitési köl­csönről is. Mert látod, nem illik már ez a viskó ide a nagy, színes bérházak mellé. 1980-ra fürdőt is épí­tünk, pár tucat újabb bérházat. Majd mi segítünk, Pistám. Szép lesz az élet, meglátod.___ Aztán mindenki kezetfog Pistával. Az elnökhe­lyettes keményen, de barátságosán, a ruhagyári asszonyok lágyan, melegen. A szöszke kislány hirtelen felmutat az öreg ház kéményére: — Csitt apa! Hallod? A gólyák, a mi jo golyamadaraink szólaltak meg ott fönn, osszekalapálva hosszú, piros csőrüket. Pedig, ha tudnák, hogy jövő tavasszal mar ezen a keményen se kelepelhetnek. 9

Next

/
Thumbnails
Contents