Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-02 / 22. szám

Thursday, June, 2. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Hazai könyv az Amerikai-Magyar munkásság irodalmáról 1920-1945 — Ismertetés — írta: RAN OSZKÁR Egy majd 450 oldalas könyv van a kezemben. Címe: “A szocialista magyar irodalom dokumentu­mai az amerikai magyar sajtóban: 1920—1945”. Az Írója Kovács József 50 év körüli akadémikus. A könyv a budapesti Akadémiai Kiadó gondozásá­ban jelent meg. A könyv fejezetekre van osztva. Az első Vét feje- . zet a kivándorlás történelmi hátterét és eseményeit tárgyalja. A harmadik fejezettől kezdve Kovács 200 oldalon keresztül — Abet Adámtol Moór Péterig — az amerikai magyar munkás-irók müveit közli: ver­set, prózát, kevés kivétellel az irók és költők azon írásait, amelyek 1920 és 1945 között kerültek közlésre. Találkozunk kedvelt Íróinkkal, akiknek müveit — az Előretol a Magyar Tövéig — a munkás­sajtó örökítette meg. Az irók névsora úgy hangzik, mint egy irodalmi névtár: Bálint Imre,BartaSándor, Csató Karoly, Egri Lajos, Gyetvay János, Hidas Antal, Illés Ágota, Karikás Frigyes, Kiss Lajos, Kövess Lajos, Lányi Sarolta, Lekai János, Lengyel József, Mácza János, Moór Peter, Nagy Tenö, Olexo Endre, Varga József, William Weinberg, Zalka Máté, Ahogy az ember nezegeti a névsort és eszebejut az ezen es a névsorban nem szereplő irók egyik- másik müve, úgy érzi, mintha álló csillagokat látna az égen: magyar költők versei fénylenek az égbolt csillagtengeren. Ott ragyog Varga József: Lukács tábornok, Minket nem lehet eltemetni, Viharsarok; Egri Lajos: Az Öreg vasaló, Lenin; Lékai János: TBC, es az en kedves barátom; a 80-as éveit éló Olexo Endre : Kidobott a falum cimu verse, ami úgy all a könyvlapon, mint egy ércszobor, mint a Szabadsag-szobor a new yorki kikötőben és ehhez hasonlóképpen magasra emelt fáklyával int és utat mutat a jövő, a szocializmus felé a világ minden falujából kiebrudalt proletárnak. Az en falum meg mindig a regi, Viragos kertjében halál. Jaj annak a paraszt legénynek, Ki Almok, Vagyak hordozója S a határon túl nem talál. Az antológia azonban nem fejeződik be az egy­mást követő versekkel és prózai Írásokkal. Az utól- só három fejezet (Irodalom és müvészetszemlelet, Irók-könyvek és a Függelék) még több verset és prózát közöl. Ezekkel Kovács színezi, tarkítja gon­dolatait es mondanivalóját. A fiatalon meghalt Hollos Klara egy-ket szép kritikai irasa gazdagítja Kovács József könyvet. Balint Imre, a “Gamma” iroja is szerepel néhány irásaval. Nagy lenó versiró is szohoz jut Kovács könyvében. Kuhn Lászlót, aki szinten sok szop cs maradandó verset irt, csak fordításaival kapcsolatban említi a szerző. Egy má­sik költő, Lutheran István egyáltalán nincs meg­említve. Ez azonban megbocsathato hiány egy ilyen nagy lélegzetű, óriási területet áttekintő munka eseteben. Szinte elkerülhetetlenek a kihagyások, a helytelen és téves információn alapuló elírások. Ez azonban semmit se von le Kovács József müvé­nek értekéből. Olexo Endrén kiv'űl még egy az Olympuszra hágó poétája van az amerikai magyar irodalomnak: Varga József, Orosháza szülöttje, a Vihar’sárók tói­ként dalosa. Olexo “Kidobott a falum” cimü versé­vel egy szinten van Varga József,Petőfi, Ady Endre és József Attila versei melle sorakozó verse, a Viharsarok.” Nálunk lehet szent hely a börtön is, Hová nagyjaink megnyugvással térnek: Rongylelkeknek olcsó zsibvásárén Lócsiszárként mit is keresnének? Mert a büszke magyar messiások Úgy szépek, ha meg sose hajolnak S máma kettőnek lehet csalt születni, Lakájnak vagy iges apostolnak. Harsogj hát csönd, hírnöke viharnak, Minden dühünkkel neked áldozunk, Hangos kuijantás lesz az ebredes itt, Ha Spartakuskent mi fellázadunk. Hadd tobzódjon még az úri bosszú, Mégis más lesz itt a világ rendje: Mégis lesz majd a bus magyar Telnek Vörös virágos biztos kikeletje. Es van is! A két Dózsa unoka: Varga József és Olexo Endre versei üstökösként húznak végig a I magyar egen. Kovács Józsefnek legnagyobb erdeme az, hogy ' — végre — törhetetlen munka árán es végen be­állította a magyar irodalmat megérdemelt és meg­illető helyére, ahová megindulásától, 1851-tól, Kossuth Lajos és Kere'nyi Frigyes, az első amerikai magyar költő partra szállásától fogva tartozik, az egyetemes magyar irodalomba. Kovács József eve­kig tartó nehéz munkával kutatta, kereste, össze­állította, megírta könyvét. A budapesti Akadémiai Kiadó palotát húzott Kovács müve fölé, könyvet csinált belőle. Kovács könyvéhez irt ismertetésemhez megérde­melten Vörösmarty Mihály “Gondolatok a könyv­tárban” c. versének utolsó sora illik befejezésül: “Ez jó mulatság, férfi munka volt.” Könny a szemekben Csendes májusi vasárnapokon gondolatban ott járok az en szegény anyámmal. Akkor is erősen fog­ta a kezem. Acélszürke szemeiben rideg értelem tükröződött, amint hozzám beszélt. — Aztán, ha meghaltam, fiam, mindig gondolj arra, hogy mire tanítottalak. Mindig féltelek, ahogy Te is engem! De szeresd a fajtádat. Szeresd a földet is! Szeress mindenkit. Különösen szeresd azokat, akiknek nem olyan finom a kezük, hanem az élet es a munka mar megváltó ntta:.. Valamikor régen úgy gy haladtunk egy kis falu szélcsendes oldalában. Jtt volt valamikor az en nagyapam kicsiny földje. Láttám a tavaszi szélben hajlongó fakat, az elhajló z’öld réteket... Ott halad­tunk, beszélgettünk, bizonytalan életünk boldog napjaiban. Keletról-nyugatról vérrel festett felhőket kavart a fenséges szél. Valami csodálatosnak tar­tottam az Anyámat! Mindenki igy érzi az ő édes­anyját. Erős es a Sors ellen feszülő lélekkel néztünk szembe az elettel. Élelmet, élni valót cipeltünk a faluról a varosba, mert tönkretették az életünket. A háborúk, a veszedelmek, egyesek önző, világ­uralomra törekvő munkálkodása. Es én már úgy feltettem az én anyámat! Féltem, hogy majd egyszer elveszítem, mint a féltve őrzött kincset. Mas boldogság izet nem is ismertem, csak ö volt az en mindenem. Az ő útmutatásai vittek mindig előre. Es haladtunk kéz a kézben. Előre! A bizony­talan életbe! — Téged, fiam, elvitt az élet tőlem! Most itt vagy a messzi ujhazádban. Mást akartam. Azt akartam, hogy ott élj a földek közelében, ahol ősapáid éltek! Vagy a városban a dolgos, munkás emberek között. Téged elragadott a modern elet. Mast akartai! De mindig tudtam, hogy lelked megmaradt annak, amit en akartam. Es most latod, edes fiam! Messze vagy a hazadtól! Es en majd egyedül halok meg otthon... Anyám mindig felrázta csüggedő telkemet. — Nézd fiam! A jóság és szeretet a leikeinkben majd gondoskodik arról, hogy akit annyira szere­tünk, mégis örökké éljen bennünk. Ha hiányt es ürességet érzel, állj meg egy pillanatra előttem. Gondolj ilyenkor arra, hogy milyen szép volt egy­kor, amikor egymás mellett éltünk! Ugye, most már Te is tudod, hogy az egyetlen igazi béke és órom a szülői ház, ahol mi is együtt voltunk. Erre gondolj mindig. Ide térj meg gondolatban! Mindig, amikor a lelked fáj... — Most könnyes a szemed. Ne sírj, fiam! Csak okosan élj, majd csak eljön az idő, hogy valahol megnyugszik az életed és távoljáró sorsod... Erősen fogtuk egymás kezét, mint a virágos kert­ben sétáló szerelmes pár. Ki fog félteni engem? Ki fog aggódni értem? Ki fog majd szeretni? — Tudod, fiam! Életünket akkor építjük igazán, ha sohasem keressük a távoli világ értelmet, hanem csak a magunkét. Az életünk világossága az, hazád és néped, amik nem vezetnek tévútra. Légy erős mindig, higgyél a nép szavában, akár a csillagos ég­boltban. En majd visszajárok hozzád. Ott leszek mindenütt veled. Megsimogatom a lelkedet és akkor visszakapsz minden elveszett örömöt. Csak mindig bízzál bennem! A földben, amit elhagytak.. ilyen tájt mindig készülök, hogy egyszer majd elviszem sírjára az én lelkem virágait. Vagy egyszer sirja közelében, otthon elem le az életemet. Mennyire irigylem az élő, mosolygó édesanyákat. A nagyszerű és csodálatosokat, akiknek olyan a szi- vük-mindertfelét mint ezüst tiikörben a liliom. , AJÁNDÉKNAK Lutheran István verseskötete 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv szép kötésben kapható Árat $ 4.­Lutherán István versei visszatükrözik , gyermekkorát, ifjúságát, hazaszerete­tét, életének küzdelmeit. . Nem hiányozhat egyetlen magyar család könyvtárából sem ! Megrendelő szelvény: »»»»•••»»«»••••«•»•»dH» *»•*»«»««**«*•*» Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 Megrendelem Lutherén István verseskötetét yj.;V:.................... CÍM:............................................................. i t Varos:..........................Állam:.................. _ 9 *

Next

/
Thumbnails
Contents