Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-26 / 21. szám
Thursday, May, 26. 1977. . AMERIKAI MAGYAR SZO 9 AVARRONO A szobában lassan szétfolyt az est homálya. Fáradt mozdulattal felkapcsolta a villanyt es visszaült a varrógép ele. Máskor erezte, hogy lelke van a gepnek s lágy zörejével muzsikai, mesél neki, most nem mondott semmit. jó ideje mar, csak ült a gép előtt es hallgatással belemélyült a szoba csendjébe. A magány megülte lelkét, s kinzó vágyat erzett, hogy valaki legyen mellette, akihez szólhat, vagy aki szol hozza. Reggel óta nem evett, az ebédje érintetlen volt, nem Ízlett neki. Tálán, ha megoszthatta volna valakivel... Gondolata átkalandozott a harmadik, utcába, Bodajkiékhoz, ahol két artatlan gyerek anyara vár. De csak a lelke kalandozott, az esze a lelke ellen szolt. Emlékeinek fonala visszafutott az időbe, a falujába. Újra erezte a fák és mezöfk illatat, s hallotta a harangszot a pirosló alkony atban. Látta a felkavart utcaporban lassan haladó szénás szekereket e's a legelőről hazatért, bekérezkedő teheneket a kapuk előtt. Aztán látta a téli falut, gz udvarukon álló vén eperfát, zuzmarás ágain a fazos verebeket, Hallotta a gémeskut szélben nyikorgó muzsikáját. Tél volt akkor is, vasárnap délelőtt." A templom- torony sürü hohullásban nyúlt a magasságba, es ’ szolt a harang. Akkor ott a templom előtt Földes Imre feleségll kérte. A nép tódult kifelé a templomból, de senki sem hallotta szavukat, mert zúgoft a harang, es a rohangáló szél szórta a havat. Szívesen ment volna Imréhez, mert szép szál, becsületes legeny volt, de szülei nem engedték hozzá. Amitor megmondta anyjanak, hogy Imrével jó szívvel éreznek egymás iránt, az úgy ráacsar- kodott, hogy még a szomszédok is meghallhattak. — Meg mit nem, a huszholdas gazda lánya egy koldushoz, akinek csak a rajtavalója van! Te szégyentelen! Hát azért neveltelek, hogy egy senkihez adjalak ?! — Imrének kertes háza van, es szorgalmas — vedte a legényt. . — Tálán még a szorgalom — és becsületbilétaja is megvan? — gúnyolódott az anyja. > •Apja is goromba volt hozzá. — El akarsz űzni minket a szégyeneddel, Azért gürcöltünk mi anyáddal, kijárattuk veled a négy polgárit, hogy egy napszámos feleségé légy? Egy koldusból kettőt akarsz? Ha nem érted meg igy a szót, majd másképpen beszélek veled? — fenyegetőzött az öreg. Szüleit nem űzte el szégyenével a faluból, de elűzte önmagát. Nem akart Imrével többet találkozni, hogy ne tepje fel mindkettőjük sebet. A legszüksegesebb ruháival, es alig húsz pengő megtakarított pénzével hagyta el a falut, s egyenesen a fővárosba utazott. Itt mar az első nap azzal a jólelkü asszonnyal hozta össze a sors, akinek női ruhaszalonja volt. Az asszony felfogadta mindenes cselédnek, de hamar felismerte ügyességét és ki- tanitatta a szabas-varrás mesterségére. Még lakáshoz is hozzásegítette, hogy Önállóan dolgozhassek. Aztán jótevője elveszett a háború viharában. Sok év múlt el azóta. Hallott híreket a falujából,es most is hall. Ahogy elhagyta a falut, Imre egy ev múlva megnősült. Feleségül vett egy hozzávaló szegény lányt, és már nagy fiuk és lányuk van. Életük sokkal könnyebb, mint a huszholdas apjáé volt. Az egykor olyan lenézett napszámos, ma egy több ezer holdas szövetkezetnek a vezetőségi tagja. Az iskolája is jóval többet mond a régi négy polgárinál, és amit az anyja olyan gúnyosan említett, a szorgalom és be- - csület munkaérme is megvan, neki. Most más vil^g van ott. Imre után egy pár’évre Gyulával ismerkedett meg, de csalódott benne, Mar úgy volt, hogy néhány nap múlva az anyakönyvvezetö elé állnak, amikor villamosbaleset következtében, elvesztette bal kezenek két alsó ujját és kórházba került. Gyula kétszer meglátogatta a kórházban, és többet feleje se ne- zétt. Azóta csak gyötrődik a magánnyal, és a keserű emlékekkel, negyven £wel a vállán..Igaz, a férfiak tekintete még,mond valamit, de hinni már nem tud. Az elsőhöz nem engedték hozzá, a második a lelkét taposna meg. * < ; • ’ ' • . ’ , Most itt van János, a,harmadik férfi a két gyerekesei. János nem közögibos számara. Becsületes arcú es szorgalmas munkás- a • nagy vasmuvekben. , A két gyerek meg teljesen a szivébe lopta magát.® De a két ujja most is hiányzik... Ki tudja, mi rejtőzik a becsületesnek latsíto arc« megett. Még egy csalódást nehezen tudna elviselni. Jánossal egysévé ismerik egymást, és egészen különös módón ismerkedtek meg. Az egyik Közért felőtt hangos csörömpölést, majd gyereksirast hallott. Hátrafordult es látta,'hogy egy kisfiú eppen felkel a járdáról. Előtte összetörött tejesüveg es kiömlött tej. Odalepett a gyerekhez és látta, hogy veres a keze*. — Gyere, kisfiam, a doktor bácsi beköti a kezed! • — fogta kézén a gyereket es.a közeli rendelö'be sietett vele. , , — Mi történt a kisfiúval? — kérdezte az orvos. — Elesett a tejesuveggel, és az összetörött üveg megvágta a kezét. — Még jó, hogy inkább csak karcolta, de azért máskor ne küldje tejert, hiszen alig hatéves — mondta az orvos gyógykezeles közben. — Nem az én fiam, doktor ur! Az utcán találkoztam vele. Most hazakisérem a szüleihez. — Bocsánat — mondta az orvos. A gyerek néhány házzal odébb lakott. Közép termetű, negyven év körüli férfi nyitott ajtót a csengetésre. — Jo napot ! — jó napot! Tessek? — A kisfiút baleset érte az utcán, és hazakisér- tem. Nem veszélyes, csak egy kis karcolás a kézén, de azért máskor az anyukája ne engedje tejért, mert nagyobb baj is érheti. A férfi arcára árnyék terült. — Ha volna anyukája, biztosan nem engedne. — Nincs anyja? — Négy eve, hogy meghalt, amikor a kislányunkat megszülte. — És a kislány? — Hala az orvosok tudományának, jó egészségben él. Bent játszik. De tessék bejönni, hogy legalább egy kávéval köszönhessem meg a szívességét! — Hat a kislány kedvéért, egy kicsit. A szép kétszobás lakasban a szőnyegen játszott a kislány. — Erzsiké, köszönj a néninek! — mondta az apa. — Erzsikének hívjak? — lépett a kislányhoz és megsimogatta a haját. — Ugye, szép név? Az anyja is Erzsébet volt! — Én is Erzsébet vagyok — szaladt ki a száján, de nyomban el is pirult egy kicsit, hogy talán nem kellett volna. v — Ha megengedi, Bodajki János — mutatkozott be a férfi. — Bokros Erzsébet — nyújtotta a kezet. A férfi kézfogasa kissé hosszabb volt, mint amilyen általában a kézfogás. — Nem asszony? nézett rá felcsillanó szemekkel. — Még nem. — Akkor, ha nem veszi tolakodásnak, Erzsikének szólítom. — Tessék. — A kislányom nevét már tudja, a kisfiam pedig szintén János. Szeretném, ha én is János lennék magának! így ismerkedett meg Jánossal és két gyerekevei. • Amikor pedig távozni készült, a kisfiú megfogta kezét. , — Ugye, máskor is eljön hozzánk a néni? jólesően nézett a kisfiú nyílt arcába. — Miért jönnék, Jancsika? — Mert a néni jó volt hozzám! — Hat ha te is jó leszel, talán egyszer eljövök. A kedves esemény emleke úgy élt benne, mintha ma történt volna. Azóta többször találkozott já- ’ nossal, meg a két gyerekkel is, és mindig olyan kedvesek voltak, hogy ellagyult a szive. Olyankor mindig szerette volna az anyjuknak tudni magát. János már a harmadik találkozásnál házasságról beszélt, de ő nemet mondott neki azzal, hogy nem akar férjhez menni. A lelkében mást érzett. Örömmel ott lett volna a két gyerek mellett, de zavarta a gondolat, hogy a kívülállók csak a mostohát látnák benne. Gondolataiban az előszoba csengőjének hangja zavarta meg. Amint kinyitotta az előszoba- ajtót, Jánost látta maga előtt. — Ne haragudjék Erzsiké, a két gyerek miatt jöttem. — 'Jöjjön be, Janos. Mi van a gyerekekkel? — rebbent hangjában az ijedtség. — Állami intézetbe mennek, mert aki eddig gondozta őket, vidékre költözik a beteg anyjához. De a gyerekek nem akarnak úgy elmenni, hogy magatol el ne köszönjenek. Jöjjön el hozzánk, Erzsiké. Nagyon várjak a gyerekek. Ugye, eljön? Kicsit gondolkodva nézett Jánosra. — Elmegyek, János. Talán ott is maradok. János hangja örömtől élénkült fel. — Erzsiké, úgy gondolja, hogy mégis? — Úgy. Ha maga még most is akarja, akkor Bokros Erzsébet Bodajki Jánosné lesz. LEGRÉGIBB'MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, NeW York, N. Y. 10021 TtMoiv BU 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASÁGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda juliwc és augusztusban nombaton zárva van f - /• Fadgyas László:
