Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-19 / 20. szám

Ert. as 2nd class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. WASHINGTON-, D.C. Carter elnök utolso sajto-ertekezle- tén elutasította McGovern szenátor biralatat, aki azzal vádolta az elnököt, hogy nem a demokrata párt plat­formját lépteti életbe, ha­nem Ford elnök nyomdo­kaiban halad. South Dakota demokrata szenátora ismételten kijelen­tette, hogy Carter elnök “túl sokat akar költeni hadikiadásokra es nem ele­get a munkanélküliek mun­kába allitásara.” Csatlakozott McGovern magatartasahoz Rév. Jessee L. lackson, aki azzal vádolja Carter elnököt, hogy meg­szegte a választási kampány idején tett ígéretét, hogy megválasztaSa eseten hat­hatós lépéseket tesz a szegé­nyek és kozepkeresetúek helyzetének megjavitásara. “Ugylátszik — mondotta Rev. Jackson — ismét szük­séges lesz, hogy mozgósítsuk mindazokat, akik hajlandók harcolni emberi jogaikért és az utcára vinni őket, hogy érvényesítsék Carter elnök ígéreteit.” 38 évi távollet után visszatért La Pasionaria” Spanyolországba MÓDOSÍTJÁK a TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNYI A társadalombiztosítási alap bajban van. Az alapra befizeti összeg nem fedezi a kiadásokat, Carter elnök javaslata három alapvető pontban foglalható össze. 1. ) Az 1972-ben hozott törvénymódosítást, mely szerint a biztosítottak fnyugdíjasok es rokkantak) jarulekemelest kap­nak az infláció és a bérek emelkedesevel — meg kell változtat­ni — vagyis meg kell semmisíteni,vagy lényegesen csökkente - ni a járulék emelest. 2. ) A munkáltatokra hárítana az emelt társadalombiztosítá­si adó nagy hányadát, vagyis kötelezné a vállalatokat, hogy minden alkalmazott teljes fizetése után fizessek az adót. 3. ) Csak akkor utalnának át az állami költségvetésből a társa­dalombiztosítási alapra, ha a munkanélküliség meghaladja a hat százalékot. Az első javaslat leírhatatlan embertelensegre vall, különö­sen Carter elnök részéről, aki nem tudta elégszer ismételni, V hogy szánalmat, részvétet, könyöruletet érez az ország szegé­nyei iránt. A szövetségi nyugdíj teljesen elégtelen a tisztesseges megél­hetéshez és a jelenleg érvényben lévő törvény sem nyújt bizto­sítékot, hogy lépést tart az inflációval. A munkáltatokra kivetendő adóemelés sem a helyes megol­dás, mert a vállalatok e kiadást ■ egyszerűen beszámítják ter­mékeik árába, ami csak fokozza az inflációt. Úgy véljük, hogy a társadalombiztosítási alapot a szövetségi kormány költségvetésében előirányzott összeggel kellene egyen­súlyban tartani. Ezt megtehetik anélkül, hogy bárkinek az adó­ját felemeljek, ha a hadikiadásokat csökkentik, mondjuk 30 milliard dollárral. A földkerekség kormányai évente 350 milliárd dollárt po­csékolnak el hadifelszerelésekre. Ebből az USA 120-150 milli­árd dollárt. A nemzetek problémait nem oldják meg mindaddig, amig a nemzetgazdaság jövedelméből ilyen hatalmas összeget Öldök­lő fegyverek gyártására fordítanak. Egy csepp a tengerben A kongresszus törvényjavaslata Carter elnök aláírásával törvényre emelkedett: négy milliard dollárt utalnak at az ország ötven allamaba, közmunkák, szenny csatornák, iskolák, városházak, stb. epitesére. A kormány hivatalos becslése szerint 300.000 epitőmunkas kap alkalmazást és remélik, hogy 300.000 építőipari anyagot termelő es szolgáltató dolgo­zó belep a dolgozok soraba. Még ha készpénzként vesszük is a kormány jóslását, világo­sán kidomborodik az a tény, hogy e lépés, ez az intézkedés, ez a törvény, nem jelent többet, mint egy cseppet a tenger­ben. A munkanélküliek szama 7.600.000. Ha az előirányzott négy milliárd dollárral munkába állí­tunk 600.000 munkanélkülit, meg mindig marad hét millió tétlenségre kényszeritett munkás. MADRID, Több száz fiatal spanyol munkás nagy lelke­sedéssel üdvözölte a repülő­gépről leszálló Dolores Tbarrurit, fakit világszerte La Pasionaria néven ismer­nek) a spanyol Kommunista Párt elnökét. A spanyol polgárháborúban ö volt az, Dolores Ibárruri Guadar- ramanal beszel 1936-ban. aki harcra buzdította a köz­társaság védelmére tobor­zottakat, a világ minden részéből jött önkénteseket. Egy szónoklatában mon­dotta: “En inkább megha­lok a fasiszták elleni harc­ban, mint térdre essek előt­tük.” A polgárháború utolsó szakaszán, amikor a forra­dalmi kormány elrendelte a nemzetközi brigádok ki­vonását, La Pasionaria mon­dotta: “Most távoztok hazánk­ból. A ti ittlétetek fenyes r bizonyítéka volt a nemzet­közi szolidaritásnak. Vére­tekkel történelmet irtatok és noha a fasizmus ideigle­nes győzelmet arat, a mi ügyünk, a mi eszménk dia­dalmaskodni fog.” A Kommunista Part Ígé­retet tett a kormánynak, hogy nem rendez nagy tö- megfogadtatast La Pasionaria megérkezésekor. Ez a ma­gyarázata annak, hogy csak százas tömeg volt a repülő­téren. A spanyol, német es olasz , fasiszták közös erővel meg­döntötték a demokratikusan választott koztarsasagi kor­mányt es 38 even át el­nyomtak minden demokra­tikus megmozdulást. Ibár­ruri asszony 38 éven át a Szovjetunióban élt. Egy fia elesett a sztálingrádi nagy harcban. Most, miután visszatért szülőhazájába, folytatja a dolgozók érdekéért folyo harcot, a legalizált Spanyol Kommunista Part élen. Mrs. Ibárruri érkezese Madridba. Vol. XXXI. No. 20. Thursday, May, 19. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, TNC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254- 0397 McGovern szenátor és Rev Jackson folytatják Carter elnök bírálatát

Next

/
Thumbnails
Contents