Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-12 / 19. szám
Thursday, May, 12. 197' AMERIKAI MAGYAR SZO Zsadanvi Oszkár A fasizmus legyőzte Hamlet szellemét 2 eve a magyar téve képernyője elolt megjelent a magyar tudományos elet nemzetközi tekintélye, Szent-Gvorgyi Albert Nobel-dijas professzor, aki biába élt évtizedeken at az Egyesült Államokban, szivében es lelkében megmaradt magyarnak, és olyan tiszta magyarsággal beszélt életéről, munkásságáról, mintha nem az óceánon túlról jött volna haza látogatóba, hanem ma is a szegedi egyetem rektora lenne. A Nobel-dijas professzor visszaemlékezéseiben többek között beszelt egv szegedi Hamlet- előadásról, amely tragikusan végződött. Szó szerint ezeket mondotta: “En mint rektor arra törekedtem, bogy az egyetemen az irodalmat és a művészetet ne csak tanítsak, hanem megéljék is. Igv az első teendőm az volt, hogy alapítottam egy színjátszó társulatot, mert a színjátszás az emberi kultúrának egy nagyon jelentős részét jelenti. Shakespeare Hamletje is az, amit megélni kell, és azt legjobban ugv lehet csinálni, hogy az ember eljátssza az egész Hamletet. Es az én jószerencsém azt hozta, hogy ebben az időben volt a hallgatók kozott egy igazi ritka zseniális fiú, a Horváth Pista, akinek a szenvedélye volt a rendezés, aki Angliában, Stratford- ban tanult a Shakespeare-iskolában, es kitűnő szakember volt. Fiatal korában is mar nagyon zseniális fin volt, es o rendezte a darabot. Olyan gyönyörben rendezte, bogy a budapesti Nemzeti Szinhaz meghívott bennünket és Pesten eljátszottuk, háromszor kellett ismételni az előadást, ahol nagyon magas volt a színjátszó színvonal...” Mar a tévéadásnál is felötlött bennünk, mi lehetett az oka annak, hogy több mint három évtized elmúltával a tudós-professzor eppen erről az előadásról számolt be, és miért tartotta fontosnak az 1941-es szegedi egyetemi Hamlet eloadasanak fél- idézését. A professzor azonban néhány mondattal később erre is feleletet adott. Elmondta, hogy bár az egyetemi tanárok között is előfordul, hogy egy-egy tudós elfogadta a fasiszta elveket, de a tudósok általában a fasizmus ellen voltak. Aztán igy folytatta: “Sajnos a kél fo alakja az én Hamleteomek is ennek a nagv összeütközésnek lett az áldozata, mert a Horváth Pista és Tóth Kati, aki a királynőt, Gertru- dot játszotta nagyon beleszerettek egymásba. A Horváth Pista zsidó volt, a Tóth Katinak meg a szülei fasiszták voltak, szóval nagyon “nemzeti- szinuek” voltak, és semmiképpen sem akartak beleegyezni abba, hogy osszehazasodjanak. Es a Horvath Pista erezte, hogv ot ez a szituáció szét fogja zúzni, es egvetlen megoldásként a halált választottak. Sokszor kívántam, hogy bar jöttek volna hozzam a problémájukkal, akkor én találtam volna más megoldást.” Ennyit mondott arról a szegedi Hamlet-előadas- ról Szent-Gvorgyi Albert, amely annvi év után is foglalkoztatta a professzort. Mert a szegedi Hamlet- elöadás bemutatója 1941. április 1.-én volt, és a két fiatal szerelmes halála óta is 36 ev telt el. Kiváncsiak voltunk(mi is történt akkoriban Szegeden, es mi okozta az akkori tragikus befejezését a Hamlet-előadasoak, amely a Hamletet Romeo es Júliává változtatta. Elsargult lapok es a szegedi Delmagyarorszag egyik cikke alapjan rekonstruáltuk az eseményeket. Az emlékezetes Hamlet-eloadás rendezője ifjú Horváth István 1922-ben született Budapesten, apja, Horvath István, az OMKE főtitkára volt. Középiskolai tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte, és mar hatodik gimnazista korában a Macbeth angol nyelvű előadásán vett reszt, mint a darab címszereplője. Hetedikes korában fez megfelel a mai harmadik gimnáziumnak) az Ember Tragédiája angol nyelvű előadását rendezte Sárospatakon. Utana pedig a Ili. Richárd angol nyelvi) előadásának rendezője es címszereplője volt. Tizenhét eves korában “Shakespeare in Hungary” címmel nagy tanulmányt irt angol nyelven, amelyben Shakespeare magyarországi hatását elemezte. Érettségi után ezért ment Szegedre, ahol a költő-paptanár Sik Sándor növendéke lett, és bár irodalom- tanárnak készült, tervei, álmai a színpad fele vonzották és elhatározta, hogy szinpadi rendezővé képezi ki magat. Ugyanebben az időben a szegedi tudományegyetem rektora Szent-Gvorgyi Albert professzor volt, és a Nobel-dijas tudós akkor hozta létre az Egyetemi Színjátszó Társaságot, amelynek rendezője ifjú Horváth István lett. A professzor nem is titkolta, hogy ezzel a szegedi ifjúságot ki akarta vonni a fasizmus légköréből, es az akkori divatos és hangzatos szólamok helyett az igazi irodalom és művészét utjara vezetni. így született meg a szegedi diákság Hamlet-elöadása, amelynek rendezője szintén Horvath István volt, a címszerepet Szász Károly egyetemi hallgató alakította, aki ma a szegedi színház főrendezője. Ebben a darabban kapott jelentős szerepet Tóth Kata harmadéves vegyészhallgato, aló Gertmdis királynőt alakította. A próbák és az előadások alatt a két fiatal között vonzalom, majd, bár ez a jelző giccses, de erre az esetre nagyon jellemző, halálos szerelem támadt. A többit pedig elmondja az Esti Kurír ismeretlen riportere, aki a lap 1941. oktolier 20.-i, hétfői szamában 3 hasábos riportot irt ezzel a címmel: “Mi volt a szegedi Hamlet elóadas diákrendezojenek és Tóth Kata vegyészhallgatónő tragikus drámájának igazi háttere?” A hangzatos cimu riportot azzal kezdi az akkori ujsagiro, hogv “Vasárnap délben fekete lobogot tűztek ki a szegedi Horthy Miidős Tudomány Egyetem központi épületeire”, majd megírja, hogy rövidesen Szeged majdnem valamennyi középületére és iskolájára rákerült a gyászt hirdető fekete zászló. A cikkben beszámol az újságíró arról, hogy a Ouna-parti Carlton Hotelben az egyik szobában a személyzet Horváth István es Toth Kata egyetemi hallgató holttestére bukkant. A két fiatal cianol- dattal mergezte meg magat es mindketten búcsúo c* o ^ levelet hagytak hatra. Ifjú Horvath (stvan édesapjához cimezte a levelet, Tóth Kata pedig Szegeden éló szüleihez, Tóth lózsef órásmesterhez és édesanyjához irt búcsusorokat. Az Esti Kurir akkori cikkéből megtudtuk, hogy a két fiatal azért választotta a közös halált, mert ahogy a lap cikkírója óvatosan megfogalmazta “Az érvénvben levő rendeletek ertelmeben Horvath István nem lehet tagja annak a társaságnak, amelynek megalapítója volt. Nem lehet rendes tagja, mert származása nem felel meg az új követelményeknek. Édesapja ugyan öskeresztény, anyai agon azonban nem megfelelők az okmányok. Emiatt a legutóbb hozott törvény alapjan elháríthatatlan akadályok gördültek a két fiatal szerelmes házassága elé is...” Ez történt 1941 október 18.-án Budapesten a Carlton Szállodában, es ez vetett véget egy nagy tehetségű jövendő színházi rendező életének és egy harmadéves, kitűnő eredménnyel szigorlatozó vegyészhallgatónőnek. Tóth Katát Budapesten temettek el szülei, ifjú Horváth Istvánt — utolsó kívánsága szerint — a szegedi temetőben. Végtisztességként megjelent dr. Szent-Györgyi Albert, az egyetem rektora es Sik Sándor költő-tanár, de ott voltak mindazok, akik gyönyörködtek ebben a szép Hamlet-elóadas- ban, és akik szerették és becsülték a fiatalokat, akiket megölt a fasizmus, amely utánuk még annyi fiatal tehetség halalat okozta: ♦o*o*c*o*o*o*o*o*o*o*o*o* Orvosok egymás között.. Betegeidnek ne tarts előadásokat betegségükről. Ne mondj nekik sokat, mert hamarosan keresztül látnak rajtad, es észreveszik, hogy milyen keveset tudsz. * * * A legtöbb ember állapotának rosszabbodását nem a betegségnek tulajdonítja, ami az övé, hanem a beszedett orvosságnak — amit te rendeltei neki. Úgy kell neked, minek irsz a betegnek derüre-borura orvosságot. Viszont az is igaz, hogyha nem rendelsz neki valami gyógyszert, akkor te vagy a számár, mert nem tudod, mi baja. Tehát igy is, úgy is rossz. * * * Amikor az emberek orvost hívnak, nem gondolnak rá, mennyi panaszt kell az orvosoknak naponta végighallgatniuk, s a maguk panaszai mellett sort kerítenek a mások ügyes-bajos dolgaira is. Az ilyen végeláthatatlan panaszkodást soha ne zavard meg türelmetlen kózbeszolassal. A panaszkodot ne torkold le, hogy nem tartoznak rad a meséi, hanem egy ügyes kérdéssé! tépd el a mese fonalat. Légy vadló a vádlottból és te adj fel kérdésekét. Beteged észre sem veszi, hogy a felet sem mondta el annak, amit akart. így mindketten jobban jártok: ő nem faradt bele a beszedbe, te pedig időt nyertél. * * * Hosszú evek során leszűrődött tapasztalatom, hogy a legnehezebben érthető nyelv a magyar, de csak a magyar ember érti meg nehezen. Ha azt kérdem a betegtől, hány éves, akkor száz Eözul kilencvenkilenc a születési évét mondja, ha kerdem, hogy hívjak, meglepetve kérdi vissza: engemet? Ha arra kérem, hogy feküdjön hasra, biztosan hanyatt fekszik, hogy nyissa ki a száját, mikor becsukja a szemet; ha utasítom, hogy tegye össze a lábát, akkor keresztbe rakja, stb. * * * Az elmúlt ötven esztendő kemény és céltudatos munkája lényegesen meghosszabbította az emberi életet. De ugyan minek tovább élnünk, ha nem tudunk, mert nem lehet emberibb életet élni? — jegyezte le a világháború kitörése előtti években dr. Diószilagyi Sámuel, makói orvos. Dr. Marek Antal TERJESSZE LAPUNKAT! _ 9
