Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-12 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Thursday, May, 12. 1977. 09 MUNKANÉLKÜLISÉG ES AZ iouisí p. smith so eves- W/'TE0 CLOTHING ANO ‘ EX.ILE WORKERS UKIÍON .•* more ^ imports ■■ Semmi kétség az iránt, hogy a munkanelkuliek millióinak munkába állítása a munkásmozgalom, az ország egyik legfontosabb és legégetőbb problémája. A kérdés csupán az, hogy milyen lépések szükségesek a cél elérésére? Kétségtelen az is, hogy a munkások százezrei vesztették el munkájukat főleg ruha-, szövő-, cipő-, acél-, TV .-iparban és a cukortermelő mezőgazdasági alkalmazottak között. Ml A MEGOLDÁS? Itt van előttem az International Association of Machinist — az ország vas, és fémmunkásai szervezete — hivatalos lapjának. “The Machinist”-nek májusi száma, mely e kérdéssel foglalkozik. Három javaslattal áll elő: ].) A kongresszus vizsgálja felül a kereskedelmi es tőke-befektetési törvényeket. 2. ) Meg kell szüntetni az amerikai vállalatok külföldön működő üzemeinek adómentességet. 3. ) Meg kell szüntetni a jelenleg érvényben levő törvény azon szakaszát, mely vámmentesen enged be az országba árukat, melyeket alacsony bérért dolgozók gyártanak a fejlődő országokban, különösen Taiwan ban. E három javaslat közül csupán a másodiknak van valami értelme, ha érvénybe helyeznek, de ez nem hozna lenyeges változást az adott helyzetben. MIT KELL FIGYELEMBE VENNI? t w t Tény az, hogy itt, az Egyesült Államokban minden hat ipari munkás közül egy kivitelre gyártott árucikken dolgozik. A mezőgazdaságban minden három acre területből egy acre-n olyan termény van, melyet a külföldi piacon értékesítenek. E két adat azt mutatja, hogy USA érdeke az országok közti szabad kereskedelem. Ha ezt magas vámokkal megakadályozzuk, sok kárt okozunk önmagunknak és nem oldjuk meg a munkanélküliség kérdését. MI A SZAKSZERVEZETEK FELADATA? Olvassuk a Wall Street Journalban, hogy a Uniroyal,Inc. 750 munkást elbocsát a connecticuti Naugatuck városban lévő üzeméből és e dolgozók által végzett munkát a vállalat külföldön lévő üzemeben fogják elvégezni. íme itt egy konkrét példa, feladat a gumimunkások szakszervezete részére: mitévők legyenek a AF OF L.CIO. munkanélküliség növekedésének meggátlásáraebben az iparban? A válasz: nem egyezünk bele a munkások elbocsátásába! A munkáltató e lepese csupán a vállalat részvényeseinek profitérdekét szolgálja. Ha a vállalat ragaszkodik eredeti határozatához, akkor az üzem 3.100 munkása sztrájkba lep es ha a sztrájk nem tud elég nyomást gyakorolni a vállalatra, akkor ki kell terjeszteni a sztrájkot a vállalat MINDEN ÜZEMÉRE, Most 700 munkás munkájáról van szó, de ha a vállalatnak sikerül határozatát végrehajtani, mi a garancia arra, hogy egy hónap, vagy egy év múlva nem zárja-e le egész üzemét és áthelyezi a termelést külföldi üzemeibe? Ez a szakszervezeti vezetőség egyik feladata. De ez sem oldja meg teljesen a problémát. Ezzel egy időben kell, hogy az egész szakszervezeti mozgalom , a fekete nép és más tartalékerö mozgósításával, harcoljon olyan törvény beiktatásáért, mely előírja, hogy ha egy gyárban nincs elég munka az összletszam alkalmazására a külföldről behozott áruk miatt, akkor a munkások heti öt nap helyett négy napot dolgozzanak es az ötödik napot a kormány fizesse a munkanélküli alapból. ILYEN TÖRVÉNY BEIKTATÁSA SOKKAL KÖNNYEBB, MINT AMILYEN AZ EREDETI MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY BEIKTATÁSA VOLT, MELYÉRT RENGETEG ÁLDOZATOT HOZTAK A MUNKÁSOK. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy mindaddig, amig a törvényhozó testületbe nem választunk be MUNKÁS KÉPVISELŐKET, a politikai nyomás — mint tüntetések es sztrájkakciók — eszközét kell felhasználni ilyen és ehhez hasonló célkitűzések elérésére. Lusztig Imre Az American Committee for Protection of Foreign Born országos mozgósítást kezdett üdvözletek gyűjtésére, ami október 4.-én, Smith profesz- szor 90. születésnapján ér veget. A Committee elnöke, Dr. Paul Lehman a következőket mondta ezzel kapcsolatban. “Az Egyesült Államokban ezrével vannak olyanok, akiket Smith professzor mentett meg a deportálástól. A McCarty-ista időkben, amikor sokan visszavonultak,ő bátran előlépett,hogy a Committee elnöke legyen és nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a szervezet túlélte a szövetségi, az állami testületek, a sajtó es egyebek támadásait. A Torch of Liberty cimü könyve, nemcsak saját életét és munkálkodását Írja le,hanem egyúttal a Committee tortenetenek es munkálkodásának a dokumentuma. “Amikor megkérdezték tóle, hogyan szeretné 90. születésnapját megünnepelni, Louise ezt irta: Az American Committee továbbra is harcol a külföldi születésűekért, a Haiti-i menekültekért, az okmányok nélkül itt tartózkodókért. Meg akarja buktatni azokat a törvényjavaslatokat, amelvek Riegtiltjak az okmányok nélkül itt tartózkodók alkalmazását. Számomra a legszebb ajándék, ha adakoznak az American Committee-nek.’ “Hisszuk, hogy sokan kívánják leróni tiszteletüket Louise iránt azaltal, hogy segítik az American Committee további munkáját. Az adományokat a Committee címére lehet küldeni: 799 Broadway, New York, N.Y. 10003.” Üzleti kapcsolat Kubával Otven amerikai üzletember nagy megelégedéssel tért vissza kubai látogatásáról. Fidel Castro miniszterelnökkel és a kormány más tagjaival tartottak megbeszéléseket. Az a meggyőződésük, hogy a Kuba elleni U.S. embargó megszüntetése után nagy üzleti megrendeléseket várhatnak. Minden kereskedelmi összeköttetés megszűnt Kubával 1962 óta, amikor Kennedy elnök, a kubai szocialista rendszer meggyöngitése reménveben, a Castro kormánnyal szemben gazdasági zárlatot rendelt el. A kubai vezetők nagy' megrendeléseket ígértek az amerikai üzletembereknek, de csak- abban az esetben, ha előbb a U.S. kormány a blokádot megszünteti. Castro kihangsúlyozta: a megbeszéléseknek egyik célja az, hogy az üzletembereket mozgósítsa ebben az irányban, gyakoroljanak nyomást a kongresszusra az embargó-törvenv eltörléséért. A kereskedelem mindkét ország számára előnyös lesz. Carter elnök kijelentette, hogy nem ellenzi az embargónak egyelőre részleges megszüntetését, különösen az élelmiszer és gyógyszer szállítást. . siiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHmiiiiiHiiiiiiiiimiiiE | SOBEL OVERSEAS CORP. j E WV H FÄÜAVIlÄIfCp/l 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = mR A rOUuinOKdcu - telefon: <2121535^90 - 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKAi UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E E LÁTOGATÓK KIHOZATALA- —- GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E = IKKA Magy arorizágra — 'TUZEX Csehszlovákiába ■ g 3IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIHIIIIIT 4____
