Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-28 / 17. szám
Thursday, April, 28. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Szinte hihetetlen, de igaz A zord telet, a nagy hideget, mint rendszerint, az áprilisi hőhullám váltotta fel. A hirtelen beállott időváltozás, az átmenet a télből a nyári hőségbe, szinte egyik napról a másikra zöldbe borította a New Yorktól északra fekvő városkák és falvak kornyékét. Ez készteti a városi lakókat, akik kénytelenek voltak lakásukban tartózkodni a tél folyamán, hogy kimenjenek a szabadba és élvezzék a természet ujraébredése'nek elbájolo tüneményét. A mi Ids kunyhónk New Yorktól északra őtven mérföldre fekszik és jó vonzó erővel rendelkezik városi barátaink részére. Ez részben a magyarázata annak, hogy a minap két jó barátunk meglátogatott bennünket. Ebed előtt elmentünk egy sétára és séta közben először a családtagok hogylétéról kezdtünk beszélgetni, majd rátértünk a nemzet gazdasági helyzetére és az ezzel kapcsolatos problémákra. Ez adott alkalmat arra, hogy megemlítsem azt a szinte hihetetlen, de igaz tényt, hogy az Egyesült Államok ipari — és mezőgazdasági — munkásainak reálbére nem emelkedett az utolsó tiz esztendőben. Barátaim kétkedve tekintettek ram es kérdeztek, mivel tudom állításomat alátámasztani? Tisztában voltam a tényekkel, de nem voltak nálam írott bizonyítékok. íme itt az iras: A monopol - vállalatok egyik legtekintélyesebb heti folyóirata, a “Business Week” 1977. április 11.-i számának 80. oldalán közólt cikkben olvassuk a kővetkezőket: “A NEW TREND” fUj irányzat.) A munkások helyzetének stagnálása uj jelenség a második világháborút követő időszakban. Az előző evekben ez a csoport állandó elóhaladást mutatott keresetben, még ha figyelembe is vesszük az emelkedő adót es inflációt. Az 1946—56-os évtizedben, egy olyan évtizedben, amikor infláció, recesszió es háború volt, az ipari munkások reálbére evente 2 százalékkal emelkedett. Az 1956—66-os évtizedben ez az emelkedés 1.4 százálékra, es az ezt kővető évtizedben, 1966—76-ban a munkások reálbérének emelkedése a nagyon kicsi,0.3 százalékra csökkent.” A cikk iroja még hozzáteszi: “A fent leirt kalkuláció nagyon kedvező képet fest az ipari munkások tényleges keresetéről. Ha az 1976-os árfolyamot vesszük alapul, a munkások heti többletjövedelme 5.66-ra rúg, de ebből négy dollar a magasabb állami, városi, megyei, iskola, stb. adóra megy es igy nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy sok térségben a munkások bere az elmúlt tiz esztendőben egyáltalán nem emelkedett.” A cikk iroja részletesen ismerteti, hogyan emelkedtek a ház árak, a társadalmi biztosítási adó, az élelmiszer és minden közszükségleti cikk ara. Nem tartjuk szükségesnek ezeket közölni, elegendő az, hogy a nagy vállalatok tekintélyes lapjanak közgazdásza elismeri, hogy az ipari munkások reálbére nem emelkedett tiz esztendőn keresztül. MIÉRT FONTOS EZ A MEGALLAPITAS? Fontos ez azért, mert a munkáltatók, a monopolisták es az őket szolgáló politikusok azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy a magas munkabérek okozzák az inflációt. Állandóan a “wage- prize’’-ciklusról beszelnek, pedig a “prize-wage”- ciklus tükrözi vissza az igazságot; a gyártmányok áremelese mindig es állandóan megelőzi a béremelést, amit a vállalatok azutan ismét felhasznainak gyártmányaik aranak újabb emelesere. Ezt az alaptényt a dolgozóknak fel kell ismerniük, hogy tudjak, mihez tartsak magukat. Az inflációt nem a munkások “magas bere”, vagy a kereslet nagysága a kínálathoz viszonyitva okozza, hanem a monopol -vaílalatok diktálta magas árak, melyek a profit emelkedésében mutatkoznak, valamint a fegyverkezesre elpocsékolt milliar- dok. Ha az USA munkásai megtanulnak ezt az egyszeri! igazságot és az osztalyharc mezejere lepnének, meg tudnák változtatni azt az igazságtalan értekelosztast, melynek ók isszák meg a keserű levét. ...g ...e MEGMENTIK FEZ MAROKKÓI VÁROST ? Az 1200 eves Fez valamikor Marokko politikai, vallási, kulturális és kereskedelmi központja volt. Regi dicsősége letűnt és néhány évvel ezelőtt lassú, de biztos elmúlás fenyegette. Marokkói es nemzetközi szakértők terveket próbálnák kidolgozni megmentésére és felélesztésére, mert elárasztotta a faluról oda- vándorlo szegény vidéki lakosság, akik már többséget alkotnak. A volt jómódú és középosztálybeli rétegekből sokan elköltöztek a városból. John Paul Ichter, várostervezési, lakásügyi, turisztikai és környezetvédelmi miniszter a legnagyobb problémát abban látja, hogy a félmillió lakosság várhatóan a század végére egymillióra növekszik, ami azt jelenti, hogy ennek megfelelően több iskolát, hazat, közmüveket kell épiteni és több helyre is lesz szükség. A francia Mr. Ichter annak idején megtagadta a katonai szolgálatot az Algéria elleni polgárháborúban, 19 éve Fez-ben él, melyet otthonának tekint. A 30 tagú, marokkói és ENSZ építészekből, közgazdászokból, szociológusokból és várostervezőkből álló csoportnak a vezetője. A régi városrész helyreállítására vonatkozó terveikkel októberben készülnek el. A város három különböző területének terveit dolgozták ki: a Fez folyó partján 12 évszázaddal ezelőtt megkezdett Óvárosét, az európai, vagyis Újvárosét és az 1950-ben megkezdett Ain Kaddous városrészét. Egyetértenek abban, hogy az Óváros túlzsúfolt (lakossága, amely legsűrűbb az egész világon, akerenkent 400 fő, sót egyes helyeken 1000 fö). A legnagyobb gond a vízhiány. Fez-t annak idején több folyó közelében építették és vízellátása, csatornázása 800 évvel ezelőtt példát mutatott. De a viz ma ihatatlan, a csatornák nem működnek és az uj lakosság a szemetet bárhová eldobálja. Az egyik terv a történelmi emlékművek, templomok, ősi iskolák es karavanszerájok helyreállításával foglalkozik. Nem akarnak múzeumot csinálni a városból, hanem rehabilitálni akarják a régi épületeket, hasznos intézményeket, színházakat, könyvtárakat, ifjúsági klubokat, stb. akarnak azokban létesíteni. Az Óvárosból a régi családok közül sokan azért költöznek el, mert a régi házak tűi nagyok, megszűnt a nagycsalád együttélése. A házasuló fiú nem viszi haza többé a feleségét. A leggyönyörűbb régi palota tulajdonosa, Zorah Bennis mondja, hogy jobban szeretne egy szép, modern lakásban lakni az európai városrészben. A fiatalokat nem érdekli a város történelmi helyreállítása, mert unalmasnak tartják az életet Fezben. Nincs színház, sem barátságos vendéglők, vagy más szórakozóhelyek. Valami változás már volt az utóbbi években. Beborították a Boukherareb- folyót és utat építettek fölötte, amin be lehet hajtani az Óvárosba. Ami még ennél is fontosabb, a két nagy bevásárlási utcát, ahol azelőtt csak porban, sarban lehetett járni, kikövezték, és ma már itt nemcsak vásárolnak, hanem esténkint korzóznak is. Az európai városrészben jobbmódu marokkóiak költöztek be a volt francia gyarmatosok lakásaiba, villáiba és egész uj utcák épülnek fel. A hajdani főváros hanyatlása 1912-ben kezdődött, amikor Marokko francia fennhatóság alá került. A franciák Rabat-ot tették meg politikai és kormányzati fővárosnak, ezért a királyi udvarnak is oda kellett költöznie. Később Casablanca lett az ország gazdasági központja, mikor 1930-ban ott egy uj, nagy kikötő épült. Ennek nyomán a nagy, gazdag burzsoa családok Fez-böl Casablancába költöztek. Amikor a franciak Rabat-ban uj egyetemet es több más főiskolát nyitottak meg, egyre többen költöztek oda Fez-b'ól, melynek nagy tekintélyű, régi egyeteme hanyatlásnak indult. Ahmed Alaoui, a megyei képviselő testület újonnan megválasztott elnöke, a király unokatestvére, volt polgármester és két kormányparti lap kiadója, Fez gazdasági életének serkentésére igyekszik újjáéleszteni a régi kézműves iparokat, a szőnyeg- szövést, a bőrdíszmű készítést, a réz- és vasmüves- séget, textil szovodéket segít megnyittatni és az idegenforgalmat is igyekszik növelni. Fez nemzetközi repülőterén már francia óriás jetrepülök szállnak le, uj hotelek épülnék a varosban és környéken. Mr. Alaoui tervei szerint, a régi paloták újjáépítésén es hasznosításán kívül, betiltják a városban a magánautók használatát, eltüntetik a parkolóhelyeket, csak minibuszok és taxik közlekedhetnek. Leszedik a csúnya Coca-Cola, Schweppes és más hirdető táblákat, hogy Fez, múltjának megfelelően újból 'elő város lehessen. J-n* Vágó Klára eiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiE I SOBEL OVERSEAS CORP. I 1IKKA FOUGVItÖKSÉG " — TELEFON: (2t2t E , | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVAf ALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKAi UTALVÁNY — VIZUMSZERZES .. s ' LÁTOGATOK KIHOZATALA-*— GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = E IKKA Magyarortzágra —'TUZEX Ctehszlováldába -'S siiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiHitMitii 4__
