Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-13 / 2. szám
Thursday, Jan. 13. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A magyar Korona kérdéséhez A Szent Korona, ahogy a magyar nép tiszteli, különös utat futott be. Sok mende-monda és elképzelés fűződik ehhez a nagyszerű szimbólumhoz. Manapság ott, ahol a magyar hazatol elszakadt emigránsok élnek, különösen Amerikában, igen sok szóbeszéd uralkodik. Amikor a háború után Pajtás ezredes koronaór és néhány beosztottja előbb elásta, majd az amerikai OSS tagjainak átadta megőrzés végett a Koronát és tartozékait, még nem gondolhattak későbbi útjára. Pedig hibát követtek el. Az atado levelben mar előre jelezni kellett volna, hogy Amerika tartozik a Szent Koronát egy' rendes menetben élő uj Magyar- orszagnak visszaadni. Az amerikai kincstárban elhelyezett felbecsülhetetlen magy ar kincs a magy ar nép legnagyobb kincse, lelki támasza és ősi joga. Ma a magyar nép által megválasztott magyar kormány jogos védnökségé ala tartozik ez a kincs. A' magyar álladalom örökös szimbóluma. A Szent Koronához fűzött ősi magy ar eszme előírja, hogy a Magyar Szent Koronának a helye magyar földön van! Ott kell “tisztelni és őrizni, nfiint a jelképét a fennálló magyar hazának”! A magyar emigráció már leélte azokat az elkeseredett éveit, amikor csak visszautasítani és gyűlölni tudott. Azok a kisebb és megszámlálható lázadozok pedig nem befolyásolhatják a közel 12 milliós magyar nép lelki kívánságait. A tiltakozások rendszerint a fiatalabb, felheviil- ten gondolkozóktól fakadnak. Nem akarják tudomásul venni, hogy eddig egyetlen-egy magyar emigráció sem váltotta meg a világot. Élt es beolvadt anélkül, hogy elhagyott magyar hazájáért valamit is tenni tudott volna. Mert a magyar haza sorsat es letet mindig az otthon élő magyarság határozna el es valósítja meg. A bedobott jelszavak sem alkalmasak mar arra, hogy megtántoritsak a helyesen gondolkodókat. A világ nyugati nemzetei mar regen tudjak, hogy egyet- len-egy keleti országból sem szállítottak el kincseket a pétervari vagy moszkvai kincstárakba, illetve nem adtak el okét. Itt olyan hatalmas kincsek vannak, melyek mellé felesleges idegen országokból kincseket vásárolni. A szovjet katona mindenesetre nem fosztotta ki a templomokat és nem vitte el a szent Ikonokat, mint a háborúban “arra járt” különböző ellenséges katonai;. Továbbá pedig egy, a világ áltál is elismert magyar kormány létezik, melynek feje már nagyobb megbecsülésnek örvend odahaza es máshol, mint valaha is elgondolhatták volna. Ugyanakkor a külföld a legnagyobb elismeréssel adózik az emigráció által elhagyott magyar földnek és nepenek. A magyar kormány elhatározását már régen várjak. Ha ez az idóeljon, akkor csak a jogos népi akaratot és kívánságot fogja es akarja megvalósítani. Ezt minden otthon élő magyar lélek kívánja. Vissza a Szent Koronát a magyar kincstárba! A pápa már kinevezte az esztergomi érsekségre az uj magyar hercegprímást. Az ó gondolkozásának a magyar Koronának megillető elismeréssel es tiszteletadással fognak adózni. Mindenesetre a Szent Korona visszatérésé nem a regi pl. “örökös nemessegi adómentesseg” korát fogja találni, hanem egy már felepitett es az egyenlőség útját járó es gondolkozó országot. Nem elkülönülő osztályokat, hanem egy demokratikusan fejlődő magyar lelki közösséget. A Korona még mindig megtalálta útját haza es mindig magyar földön nyugodott meg. Még akkor is, amikor a dúló háborúk, törökhódoltság, császári önkény korát éltük. A Korona mindig vissztért! Mert eszméje és hite elválaszthatatlan a magyar hazától. A nép erejét és munkáját jelképezi és a magyar zászlók mindig ott lobogtak fölötte. Az emigrációnak meg kell értenie, hogy a nyugati hatalmak maguk is ezt akarják. Nem szabad ennek útjába allani. Régi leirásaink is megerősítik ezt, a- mikor kimondják, hogyha a hercegprímás “székeben ül és hivatását gyakorolja az országban” ekkor a Szent Koronának is magyar földön kell lennie. A magyar emigráltaknak a világ minden részeben kapcsolatuk van a magyar földdel. Még ma is tagjai a magyar népkozósségnek. Ha tetszik, . ha nem! Ez a vérségi és születési kapcsolat terjed a magyar Koronán át az élőkre! A hazához tartozik. Ha ez igy igaz, akkor az emigrációnak el kell ismernie a Korona visszajuttatásának eszméjét! Meg kell érteni, hogy a régi elveken és szólamokon tűi egy mélyebb, nagyobb gondolat uralkodik, Ez a közösségi érzés az otthon élőkkel, akik otthon élnek és dolgoznak, akik között apák és anyáink vére is álmodozik a régi Koronáról. Ez nem más, mint a magyar nemzet tulajdonának kérdése! Nem maradhat tehat a Szent Korona,korona- zási palást, királyi jogar, az országalma örökké idegenben. Büszkéknek kell lennünk múltúnkra és a Korona hazatérése után jelenünkre is. Azután annyiszor hangoztatta a magyar nép. hogy Rákóczi óta a Nép maga a Nemzet! Akkor van jogunk visszakövetelni jogos tulajdonunkat, mert a magyar nép ma is egy és a nép akarata a magyar Nemzet akarata! A magyar nép otthon és idegenben élő tagjai elváljak, hogy régi kincsük újra visszatérjen. Kálmán András DUQUESNE, Pa. Mindig támogatója voltam a munkás újságnak. En is akkor születtem, amikor a Magyar Szó elődje, Előre nevei megjelent, mint a munkások fegyvere. Én is katonája lettem 1933-ban és azóta is közkatonája vagyok az újabb nemzedéknek. Akkor mar Uj Előre néven jelent meg a lap, majd újjászületett es meg mindig eletben van 75 ev küzdelmei után. De a lap csali úgy élhet tovább, ha az öntudatos magyarok kezűkben fogjak a munkások egyedüli magy ar nyelvű szellemi bátoritóját, a Magyar Szót. Szarka John GYÓGYSZER-E A GINSZENG GYÖKERE? A ginszeng (ejtsd: dzsen-szeng) növény a Szovjetunió erdős keleti területein, Kinaban es Koreában terem, az utóbbi időkig csakis vadon. Nagyobb mérvű termesztésével csak nemrégen foglalkoznak, ezert igen ritka: csak Del-Korea exportál nagyobb mennyisegeket. A növénynek főleg a gyökerét tartják nagy becsben, és föze tét-porát a Távol-Keleten talán évezredek óta sokféle betegség gyógyítására, általános erósitószerként és főleg “fiatalító szerként” alkalmazzak. A gyökér hatéves korára érik be, ilyenkor ássak ki, s tapasztalat szerint a kiásott növény környékén a talaj annyira kimerül, hogy évekig terméketlen marad. Emberformáju gyökere miatt sok romantikus monda fűződik hozzá, neve is “embernövényt” jelent kínai nyelven. A növény hatóanyagát és hatását a Szovjetunió távol-keleti akadémiai intézeteiben, továbbá Japánban,‘Svédországban, Bulgáriában behatóan vizsgálják. Sok orvos kétségbe vonta, hogy valóban gyógyít, és inkább valamiféle őnszuggesztiónak tulajdonítottak az állítólagos kedvező élettani hatásokat. Az utóbbi években azonban a széles körű, tudományos alapossággal végzett vizsgalatok eredményei alaposan rácáfoltak erre a kétkedésre. Eddig két fo es néhány mellek hatóanyagot különítettek el a gyökérből: a panaxadiolt es a panaxatriolt — mindkettő glükozid, vagyis bonyolult, több gyűrűs szerves vegyülethez kötött cukorféle —, továbbá olajsavszármazekot, amely a vér koleszterintartalmát csökkenti. A hatóanyagok felderítése mellett több irányú tárgyilagos kísérletben vizsgálták e gyökér élettani hatását is. A SZUTA (Szovjetunió Tudományos Akadémiája) vlagyivosztoki intézetének kutatói száz, körülbelül egyforma adottságú atléta közül találomra ótvennel ginszengkivonatot tartalmazó, a másik ótvennel ugyanolyan izu, de ginszeng nélküli szörpöt itattak, majd másfél oraval később egyszerre 3000 metert futtatta!; velük. A kísérleti személyek természetesen nem tudtak, hogy melyik italból kaptak. A ginszengtartalmu szörpöt fogyasztók átlagban 14 perc 33 másodperc, a hatóanyag nélkülit — orvosi műszóval placebót — fogyasztok 15 perc 26 másodperc alatt, tehat 53 másodperccel lassabban tették meg a távot. Az uppsalai egyetem (Svédország) orvosai viszont bonyolult ügyességi- és intelligenciapróbak- kal igyekeztek tárgyilagos képet kapni a ginszeng hatásáról. Két, egyenként tíz egyetemi hallgatóból álló kísérleti csoport közül az egyiknek tagjai 33 napon át egy ginszengtartalmu, a másik csoport azonos alakú és szinű, de ginszeng nélküli készítményt szedtek. Sem a kisérleti személyek, sem a próbákat ellenőrző pszichológusok nem tudtak, hogy ki kapott hatóanyagot, ki pedig placebót. Az eredmeny igen meggyőzően mind az ügyességi-, mind az intelligenciapróbák eseteben a ginszeng- készitményt szedő diákok fölényét bizonyította. A ginszeng kedvező hatását a szellemi tevékenységre azzal magyarázzák, hogy elősegíti az agyállomány ribonukleinsav-, , illetve közvetve feherje- termelését. Hasonló eredményre jutottak japán kutatók is, akik állatkísérletekben igazoltál;, hogy ginszenginjekciők hatására szaporodnak a ribonukleinsav elövegyületei a kisérleti állatok májában. Amerikai kutatók elsősorban az érrendszerre gyakorolt hatást vizsgálták. Megállapították, hogy a ginszeng fékezi a kalcium lerakodását a veredé(folytatás a 10. oldalon) — 7
