Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-07 / 14. szám

Thursday, April, 7. 1977. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO A husvét régi magyar szó, a “húshagyó kedd”-hez hasonlóan, szerb-horvát vagy szlovén mintára kelet­kezett. Közismert, hogy ahusvétot a böjt előzi meg: farsang végen van a húshagyó kedd, amikor a hus- evést abba kell hagyni. A husvétnak pedig már a neve is a böjt megszűnésére utal: “husvétel” — a hí­vők ismét vehetnek magukhoz húst... Csaknem két­ezer esztendő óta szép és kedves ünnep. A keresz­tény vallások tanitasa szerint Krisztus föltámadásá­nak napja — világi értelemben meg a tavaszi ujulás- nak, a természet ébredésének vidám ünnepe. Időszámításunk után az I. és II. században még bizonytalan volt a husvét időpontja. Kezdetben a keresztények a zsidó Pészach-ünneppel azonosítot­tak. Ez a fölfogás abból származott, hogy Krisztus keresztre feszítése az ószövetségi Niszán hónap 14.-én, az Egyiptomból való kivonulás emlékének Deák ebben kifejtette, hogy a nemzet a Pragma- tica Sanctio alapján, törvényes jogainak helyreállí­tása ellenében hajlandó a monarchia érdekében az 1848-as törvényeken olyan módosításokat végezni és elfogadni, amelyek az alkotmányos kiegyezést megkönnyítik. Természetesen, ez alkalommal nem föladatunk, hogy a “húsvéti cikk”, illetőleg a ki­egyezés politikai összefüggéseit, előnyeit es árny­oldalait elemezzük, Deák Ferenc hires írásának leg­közvetlenebb eredménye az volt, hogy megjelenese után kezdődtek el az érdemi tárgyalások Budapest es Becs között. Alábbi táblázatunkat a következő tiz evre kiván­csi kedves olvasóinknak állítottuk össze a husvet- vasarnapokról: ^Költészet^apja 1977 Gábor Zoltán: Április Millió lepkek, virágszirmok repülni viszik a fakat — reggel indulnak messzire, estére alaszállnak. Tavasz van, csengettyiis évszak, repülésük most a legszebb holnapra kipiroslik az alma, s a lombok elnehezednek. I Április minket is idecsalt fűre, virágra lesni — forró a homlokod, a homlokom ne akard megsebezni. Dunnyog az alkonyati szél, arcunkat beharmatozza — reggel indultunk messzire s fekszünk most megsulyosodva. VÁRNÁI ZSENI: OLAJ szánt örömiinnep előestéjén történt. A Pészach né­ven ismert zsidó husvétkor a vallásos izraeliták ma­ceszt (paszkat), kovásztalan kenyeret fogyasztanak. Végűi is a 325-ben tartott niceai zsinat egységes megállapodásra jutott: a keresztény husvét időpont­jául a mindenkori tavaszi napéjegyenlőséget (már­cius 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapot jelölte meg. Ez az időpont azonban a napévnek, a holdhónapoknak és a hetek napjainak egybe nem eső volta miatt évről evre változik, s ehhez igazod­nak a husvettol függő, úgynevezett változó ünne­pek is. Eszerint a legkorábbi husvét olyankor lehetséges, amikor eppen március 21.-én van holdtölte, s a kö­vetkező nap vasárnap. Vagyis: a legkorábbi husvét időpontja március 22. Legkésőbben viszont akkor van husvét, amikor a tavaszi napéjegyenlőség előtti napon, március 20,-án volt a holdtölte — és a 29 nap múltán (április 18.-án) esedekes, tehát ezúttal az első tavaszi holdtölte vasárnapra esik. Ilyenkor a tavaszi napejegyenlö'séget követő holdtölte utáni vasárnap április 25.-én lesz. Az eddigieket summázva: husvét ünnepe a márci­us 22.-tól bezárólag április 25.-ig terjedő időn belül 35 különböző napra eshetik. Bőven akadt már példa mindkét — korai es kései — szélsőségre. Nagyon korán volt husvétvasárnap 1818-ban: március 22.-én — 1913-ban: március 23.-án — 1940-ben pedig március 24.-én. Későn volt 1962-ben: április 22.-én — 1943-ban: április 25,-én. A husvét, erdekes módon, bevonult a magyar történelembe is. Mindenki hallott vagy olvasott mar az emlékezetes “húsvéti cikk”-röl. “Meg néhány szó a “Botschafter”-nek ápril 9.-iki czikkére” címmel Deák Ferenc, “a haza bölcse” irta, s a “Pesti Nap­ló” 1865. április 16.-i, húsvéti szamában jelent meg: az 1867-es osztrák—magyar kiegyezés egyik legfon­tosabb elökészitŐ dokumentumának tekintjük. 1977: április 10. 1978: március 26. 1979: április 15. 1980: április 6. 1981: április 19. 1982: április 11. 1983: április 3. 1984: április 22. 1985: április 2. 1986: március 30. Láthatjuk, április több fejhosszal vezet: a leg­közelebbi tiz esztendő során mindössze kétszer lesz márciusi husvétunk. Cri , Olajat.....olajat anyóka mécsesebe, hogy lassa a hetüket, hogy tűnjön a homály! Olajat....olajat földünk tűzhelyebe, hogy forrjon a viz, hogy munkáljon a gyár! Olajat....olajat, hogy repüljön a gépünk, hogy győzzön a vegtelen távolok felett.... Olajat.....olajat, hogy földön és égi téren eléijunk minden messzeségeket! r------------:—r-.----------------— f HUSVETRA AJÁNDÉKNAK { Lutheran István | verseskötete f 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv A szép kötésben kapható Ara: $ 4.­A Lutheran István versei visszatükrözik gyermekkorát, ifjúságát, hazaszerete- » tét, életének küzdelmeit. . V Nem hiányozhat egyetlen magyar család t könyvtárából sem ! V Megrendelő szelvény: *■»*«*»***»* •»*«*•»»»*•»*»**<»» ■ Amerikai Magyar Szó f 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003 A Megrendelem Lutheran István vorseshótetet f NÉV:.............................................;......... A CÍM:....................................................... ■ Varos:.............................Állam:...................... 0# ****** ******* rjtjtjfjßjüj! Föld alól, viz alól olajat.......olajat! Törjön elő a mozgató erő, De a világ vére ne omoljon érte, ne legyen földünkből egy nagy temető! A béke olajága lengjen a világ fölött! A béke olaját ontsa a föld! Olajat......olajat, a világ mély sebere, gyógyítsa meg az embert, aki vérzett, es aki ölt! Olajat......olajat anyóka mécsesébe! Olajat a népnek, hogy világosság legyen fényesedjék nekünk óriási mécsünk, az eget ostromlo emberi értelem!

Next

/
Thumbnails
Contents