Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-31 / 13. szám
Thursday, March, 31.1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , Ehbérért dolgoztatják az indokínaiakat Keserves életük van azoknak a félrevezetett indokinai “menekülteknek”, akik a háború után hazájukat elhagyva, az Egyesült Államokban próbálnák Szerencset. Ezeket a halászatból vagy mezei munkából éló, tanulatlan, volt parasztokat a menekülteket védő es vallási szervezetek felkarolták és olcso munkaerőt kereső üzemekben helyezték el. Az Arkansas-i Grannis-ban levő Lane baromfi- feldolgozó üzemben találtak soknak munkát. Ezek a “jótékony” szervezetek most megütközve látják, hogy az indokinai menekültek tömegesen hagyják ott ezt a munkát es vándorolnak el más városokba. Olyan keveset keresnek, hogy nem képesek abból megélni és a vallalat tulajdonában lévő mobilotthonukért a házbért is fizetni. Mivel a vállalat levonja fizetésükből a hazbert, az élelemre, a villany és viz- szamlara mar nem marad elég pénz. Hacsak fél hetet dolgoznak, a vállalat a házbér felét vonja le, de a másik felet adósságnak számitja be. Azzal csaltak oda őket, hogy heti 40 órát dolgozhatnak, de mivel rosszul megy az üzlet, ez most csak 20 vagy 25 óra. A nappali vagy éjjeli munkáért $ 2.75, vagy $ 3.— órabért kapnak, de a mobilotthonokért, nagyságuk szerint, havi 140, 160 vagy 180 dollar hazbert kénytelenek fizetni. A magánklubok _ “A társadalmi megkülönböztetés lesújtó hatását csak azok érzik át, akik ezt sajat magukon tapasztalták”, mondotta Ira Gissen, az Anti-Defamation League vezetője. Az ország sok kisebb-nagyobb városában még nagyon sok magánklub van, ahova nőket, feketéket, zsidókat, nem vesznek be. De a nagy katolikus lakosságú Boston több magánklubjának például katolikusok nem lehetnek tagjai. Miami Beach elegáns kaszinóiba zsidókat nem vesznek be, a Texas-i magánklubok világából a mexikói-amerikaiakat tavol- tartják és Los Angelesben bizonyos sznob társaskörök szinészeket nem vesznek be tagjaik köze. Feketéket általában a legtöbb helyen nem vesznek be, sok helyen nőket sem, akik így nem vehetnek részt a klubokban tartott fontos üzleti megbeszéléseken. Polgárjogi harcukban a feketek eddig nem sokat törődtek a magánklubokkal. Többseguloiek legfontosabb kérdése a megélhetés, a munkanélküliség és a tisztességes lakás. A keresztény klubokból kizárt jómódú zsidók pedig sajat társas egyesületeiket szervezték meg, amelyek aztán ugyanúgy, m’asfajta- juakat többnyire kizárnak. De az ellenállási mozgalom már ezen a térén is megindult. Maryland-ben, ahol sok előkelő magánklubnak washingtoni politikusok a tagjai, törvényes nyomást alkalmaznak a diszkriminálás megszüntetésére, úgy, hogy például megvonják tőlük a szövetségi vagy városi telek használatát, vagy a szeszesital eladási jogot. Több nagyvállalat igazgatósága pedig, attól tartva, hogy kormanymegrendeleseket elveszíthetnek, bejelentette, hogy nem fizetik ezentúl vezetőségi tagjaik tagsági diját olyan klubokban, amelyek kisebbségekkel szemben megkülönböztetést gyakorolnak. Úgyszólván egyedid a Long Tsland-i Davidson Estate-en, az Upper Brookville-ben lévő Mill River Club ban küszöbölték ki a megkülönböztetést. A jövőben nagyobb lesz a dolgozó nők aránya A Labor Department egy előző statisztikában kimutatta a nőknek az amerikai munkaerőben megnövekedett aranyát. A jövőre vonatkozó számítások szerint a dolgozó nők nagyobb aránya a munkaerő létszámot 1990-ben 113.8 millió személyre e- meli. A Labor Department szamitasa szerint 1975-től 1990-ig közel 12 millióval lesz több a dolgozó nő. Abban az evben előreláthatólag, a 16 évesnél idősebb nőknek több, mint 51 százaléka lesz a dolgozók között, 46.3 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Várható, hogy a jövőben a 25-tol 54 éves korú dolgozó nők aránya növekszik leginkább. Az ebbe a korosztályba tartozó nők tavaly a munkaerőnek 55 százalékát tették ki, de ehhez kepest aranyuk 1990-ben már 60-65 százalék lesz. Nem várható munkaerőnövekedés az idősebb korosztályban, mivel az irányzat az egyre korábbi nyugalomba vonulás fele halad. TÜNTETÉS 5 A STEVENS CO. GYŰLÉSEN rosi Tanács elnöke, Mrs. Coretta King, e's Bayard Rustin, az A. Philip Randolph Institute igazgatója. A J.P. Stevens & Co. textilgyár részvényeseinek évi gyűlésén szakszervezetek és különböző vallási szervezetek képviselői vehemensen tiltakoztak a vállalat szakszervezetellenes es munkásaival szemben faji megkülönböztetést gyakorló álláspontja ellen. Közben, a new yorki Stevens Tower előtt, ahol a gyűlést tartottak, tiltakozó plakátjaikkal ezrek vonultak fel, közöttük Paul O’Dwyer, City Council elnökkel, es más ismert, közéleti személyiségekkel. A három és félórás gyűlés folyamán, egyes részvényeseket helyettesítő szakszervezeti és egyházi tagok, nagy számban jelentek meg, többször felszólaltak és határozati javaslatokban követelték, hogy a vallalat hozza nyilvánosságra, milyen rendszert hasznai a kisebbségiek alkalmazására és milyen módszert a munkásszervezés ellen. Ezeket a javaslatokat természetesen leszavaztak. Az Amalgamated Clothing and Textile Workers mar régóta próbálja megszervezni a J.P. Stevens gyárait. A szakszervezetet eddig csak a Stevens Roanoke Rapids-i gyártelepén ismerik el, de két év óta nem sikerült a vállalattal szerződést kötni. A szakszervezet, az A.F.L. — C.I.O. támogatásával, országos bojkottot rendelt el Stevens gyártmányai ellen, hogy igy kényszerítse ki a vállalattól a szak- szervezet elfogadását. “Még, ha 10 vagy 20 évbe is kend, de a J.P. Stevens végül kénytelen lesz betartani a törvényt és elfogadni követeléseinket”, — mondotta a részvényeseknek William Du Chessi, a szakszervezet al- elnoke. A heves viták folyamán sokan felállva, tapsviharral köszöntötték a munkások érdekei mellett felszólaló Mrs. King-et, Dr. Martin Luther King Jr. özvegyet, aki az utcai tüntetésben is résztvett. MEGHALT DR. LAURISIN LAJOS Nagy részvét mellett temettek el Laurisin Lajost, szombaton, március 26.-án New Yorkban. Dr. Laurisin a Magyar Kir. Operaház énekese volt és 1950 óta élt az Egyesült Államokban. .................................................................................................. 1 SOBEL OVERSEAS CORP. j = ||#|# ■ r AliAtf ll£lf 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« = I IKK A FOUGYIiOKSEu - telefon. <*» ss^w - = | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE [ SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA* UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = LÁTOGATOK KIHOZATALA. *— GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra -*■ TUZEX Csehszlovákiába Sllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllin
