Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-10 / 10. szám
Thursday, March, 10. 1977. 10_ AMERIKAI MAGYAR SZO HONOR A skót beter nagy létszámú családjavai a cukrászdába es fagylaltot rendel. EKG — Elektrokardiogram 1907 óta tudják, hogy a szív jobb pitvarában idegcsomó, úgynevezett szinuszosomé van, amelyben percenként 60—70, vagy ennél is több ingerület (elektromos impulzus) keletkezik. Ez az egész szívizomzaton elterjedve megszabja a percenkénti összehúzódások számát. A szívizomzatban keletkező elektromos feszültségkülönbözetek szétterjednek az egész testben. Ha a test különböző pontjairól ezeket a feszültségkülönbségeket elvezetjük és láthatóvá tesszük (regisztráljuk), bizonyos következtetéseket vonhatunk le a szívről. Napjainkban már gyufaskatulyányi erősítő berendezések is vannak, amelyekkel a szívműködés hatására keletkező feszültségkülönbségeket mérni tudjuk. ELEKTRÓDOK A KARON, A LÁBON, A MELLKASON Az EKG-t a mindennapos gyakorlatban általában három úgynevezett elvezetésben veszik fel. Az I. elvezetés a jobb és a bal kar csuklója között van, a II. elvezetés a jobb kar és a bal láb, a III. pedig a bal kar és bal láb között méri az elektromos feszültségkülönbségeket. Indokolt esetben a mellkas öt pontja és egy úgynevezett közömbös pont közti feszültségkülönbségeket, tehát mellkasi elvezetéses EKG- felvételeket is készítenek. Vannak olyan készülékek, amelyeknek kicsiny képernyőjén a szívműködés közben keletkező feszültséggörbék szabad szemmel tanulmányozhatók. Más készülékek fényérzékeny papíron rögzítik az EKG-görbét, amely előhívás és szárítás után tanulmányozható. Napjainkban a direkt író berendezéseket használják általában. Ezek a készülékek elektromotorral hajtott papírtekercsein azonnal tanulmányozható EKG-f elvételt kapunk. MIRE JÓ? Az EKG-görbe segítségével könnyen és pontosan mérhető a szív percenkénti összehúzódásainak a száma. Ez az orvosnak igen hasznos felvilágosítást ad az egészséges és a beteg szívű emberről egyaránt. Például a sportolón a különböző fizikai terhelések hatására jelentkező szívverés-szaporodás megbízható fokmérője a versenyző edzettségének. Továbbá a szív ritmuszavarainak megítélésében és e ritmuszavarok gyógykezelésében élért eredmények értékelésében nyújt felbecsülhetetlen segítsé- get. A szívinfarktus megállapításában sok-sok más gyanújel mellett az EKG szinte koronatanúnak számít. Az infarktus a szívizom egy körülírt területének vérellátás, illetőleg oxigénhiány miatt bekövetkező állapota. A vérellátási zavart a koszorúerek valamelyik ágának rendszerint érelmeszesedés okozta elzáródása okozza. A jellegzetes három EKG-elvezetés- ből, de még inkább a mellkasi elvezetésekből nemcsak az infarktus tényét lehet meglehetősen nagy biztonsággal megállapítani, hanem annak helyét, sőt kiterjedését is. Természetesen a heveny szívizomgyulladás, vagy az idős korban nem túl ritka „szívizomelfajulás” okozta szívelégtelenség is nyomot hagy az EKG-n. Sőt van olyan billentyűelváltozás is, amely ugyancsak felhívja magára az EKG-t értékelő orvos figyelmét. Néhány modern EKG-készülék arra is alkalmas, hogy a normális, vagy a kóros szívhangok képét az EKG-val egydejűleg szinkronban mutassa. Ez az eljárás a fanokardiográfia. Az eljárás terméke pedig az EKG-görbék alatt látható fonokardiogram. MIRE NEM JÓ? Az EKG semmi esetre sem alkalmas arra, hogíy valamilyen csalhatatlan hibavizsgáló berendezésként tájékoztassa az orvost a szív teljesítőképességéről. Viszont nagyon becses, szinte nélkülözhetetlen kocka abban a nagy mozaikban, amely valóban tükrözi a szív állapotát. Ehhez a képhez hozzátartoznak még a beteg panaszai, a szív kopogtatásával, meghallgatásával, a szív röntgenvizsgálatával nyert adatok, és ha szükséges, még egy egész sor más bonyolult laboratóriumi vizsgálat is. Bizonyos szívbántalmak megállapításához sokszor egyáltalán nincs szükség EKG-felvé- telre, mert a beteg pontos kikérdezésével és egyszerűbb vizsgálatokkal is megkezdhető a kezelés. Természetesen, ha kéznél, illetőleg a betegágynál van az EKG-készülék, az semmi esetre sem jelent hátrányt. Es mivel a beteget egyáltalán nem terheli, még kockázatot sem jelent az EKG-vizsgálat. Az EKG-val kombinált fonokardiográfiás szűrővizsgálatoknak a jövőben is nagy jelentőségük lesz. E szűrővizsgálatok eredményének értékelését jól programozott számítógépek fogják végezni, de nem az orvost fogják helyettesíteni, hanem a kiszűrt, nagy valószínűséggel felismert szívbetegeket fogják az orvoshoz irányítani. Az ily módon idejekorán megállapított betegség gyógyítási és gyógyulási esélyei pedig nagymértékben javulnak majd. — Igen egy fagylaltot — feleli a felszolgálónk — a- zonkivül mit hozzak meg? — Tíz kanalat! Peterke odasettenkedik apjához: — Apa, nálunk miért nem vehet el egy férfi több not, mint Afrikában? — Tudod kisfiam hiába magyaráznám, most még nem erted meg. Majd ha nagy leszel, magad is rájössz, hogy a törvény miért védi a férfiakat...... * — Szeretném biztosítani a házamat tűz ellen. — Foglaljon helyet, uram! Várjon egy pillanatig, azonnal visszajövök, es elintézem az ügyet. — Nem lehetne gyorsabban, uram? Már ég a házam!! • A vadnyugati ivóba beállít egy dúlt arcú cowboy es elorditja magat: — Ki festette zöldre a lovamat? Semmi valasz. — Idehallgassanak! Ha most azonnal el nem áruljak, hogy ki festette zöldre a lovamat, akkor olyat teszek, mint öregápám, a Vereskezü Bili tett hatvan évvel ezelőtt! Erre már felugrik valaki, hányát-homlok kirohan es két perc múlva visszatér jelenteni: — Lemostam a lovat! De árulja el, mit tett Veres- kezú Bili? — Zöld lovon ment haza. A nem fűi eredetű Májasok rVakran keresik fel az orr-, fül- és gégé- b ■ szeti rendelőt olyan betegek, akik fültáji fájásokra panaszkodnak, az orvos mégis azzal bocsátja el őket, hogy a fülük egészséges. A beteg, mivel a fájdalmak tovább kínozzák, elégedetlen, bánatos, ideges, sőt lelki zavarok is kialakulhatnak nála. Nem beképzelt betegségről, szuggerált fájdalmakról vagy divatozásról van itt szó, bár gyakran ennek nyilvánítják, hanem olyan fülfájásokról, amelyeknek nem a fül betegsége az oka. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk e betegeket, mindegyiknél hiányos fogazatot, rosszul formált protézist, egyszóval szabálytalan rá- gási felületet találunk. Emiatt a rágás egyoldali, és ezen az oldalon az izmok is erősebben húzódnak össze. Az ilyen, éveken át tartó egyoldali, szabálytalan rágás, és az egy oldalra húzó izmok az alsó állkapocsfejet kimozdítják a halántékcsontba ágyazott ízületéből, amely ezáltal előre, hátra vagy oldalt nyomást gyakorol a környező lágy részekre. Ez az oka a gyakori fültáji fájásoknak, amelyek főleg evéskor, beszéd vagy ásítás közben jelentkeznek. A fájdalmak mellett jelentkezhet fülzúgás, pattogás és a szájnyitás korlátozottsága is. Nehezebb foghúzáskor megnyúlhat az Izületburok, aminek következtében a már említett tünetek úgyszintén megjelenhetnek. A betegség főleg 40 és 60 év között jelentkezik, nőknél valamivel gyakrabban. A panaszok csak fogászati kezelés révén múlnak el. Föltétlenül pótolni kell a hiányzó fogakat, a szabálytalan protézist pedig megfelelővel felváltani. Így a beteg közérzete fokozatosan javul. Az orr-, fül- és gégészeti kezelés szükségtelen. Dr. GUBÁS Jenő 1902 1977 Rendelje meg a 75. jubileumi évkönyvet ! Ära: $ 3.— Amerikai Magyar Sző Kiadóhivatal 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003
