Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-09 / 35. szám

Thursday, Sep. 9. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ NUKLEÁRIS ANYAGOK TERJEDÉSÉNEK GONDJAI HOLA JÓZAN ESZ? Azok az országok, amelyeknek az Egyesült Államok urániumot szállít, mar annyi nyers nukle­áris anyagnak vannak a birtokában, ami kb. ezer atombomba gyártására elegendő. Az Indiával 1963- ban és 1966-ban kötött megegyezések olyan fel­tételeket tartalmaznak, amelyeket a legtöbb más országgal kötött egyezményre is alkalmaznak. Eb­ben a megegyezésben a U.S. kevéssé dúsított, vagyis békés célokra szolgáló urániumot szállít erő­művek építésére és elsőbbségi joga van a kimerített anyag visszavásárlására. Ez azt jelenti, hogy India plutóniumot vonhat ki az urániumból, amivel Bombay melletti Tarapus nuldearis erőművét fut- heti. Amerikai es külföldi szakértők mondják, hogy még ha ezek az országok vissza is kivannak adni a nukleáris anyagot a U.S.-nek, sem megfelelő hely, sem felszerelés nincs ezeknek az anyagoknak a fel­dolgozására vagy' elraktározasara. Sok szakértő ag­godalmát fejezi ki amiatt, hogy ha mindezt a sok elhasznált nukleáris anyagot hosszabb ideig tarto­gatják, nagy veszély all fenn, hogy egy részét, a nemzetközi ellenőrzés mellett is katonai célokra használhatják fel. De, mint az egyik U.S. szakértő mondotta: “Ha viszont a U.S. élne jogával, hogy visszavásárolja az elhasznált tüzelőt, akkor idővel a U.S. szemetlerakodó helyévé válna ezeknek a rendkívül veszedelmes anyagoknak.” Az elhasznált nukleáris tüzelőanyagból feldolgo­zás után plutóniumot nyernek, ami az atombomba alkatrésze. Diplomaták es tudósok becslese szerint 1971 óta több, mint 4000 metertonna elhasznált nukleáris tüzelőanyag gyűlt mar össze azokban a latinamerikai, európai és azsiai országokban, ame­lyek a U.S.-től kevéssé dűsitott urániumot vásárol­nák. Szerintük ez a mennyiség elég lenne kb. 1000 atombomba gyártásához. Ezek feltételezhetőb­en olyan “kezdetleges” fegyverek lennenek, ame­lyeknek a robbanó ereje a Hiroshimában es Nagaszakiban ledobott atombombának felelne meg. Indiai szakértők szerint náluk ebből az anyagból mar 200 métertonna van felhalmozva, amit, több­szöri kérelmük ellenere, a U.S. mindeddig nem vásárolt vissza. Ha a U.S. nem el visszavásárlási előjogával, India más országoknak adhatja el nem katonai célokra. Az U.S. az ötvenes evek óta mar sok “megbízha­tó” külföldi országnak adott el dűsitott urániumot, technológiát es szakképzést. A sok helyen bekövet­kezett politikai változások miatt a nukleáris anya­gok elterjesztését egyre többen kérdőre vonják. Legutóbb heves vitát keltett az a körülmény, hogy a U.S. —egyelőre meg csak kezdőbetűkkel helyben­hagyott — szerződéseket kötött nukleáris eromú- reaktorok szállítására Izraelnek és Egyiptomnak, ez a nyolcvanas evek középén esedekes. Ezenkivtd Izraelnek mar van egy reaktora, amit Franciaorszag szállított. A reaktorok nem esnenek nemzetközi ellenőrzés ala*, csupán a U.S. ellenőrzesenek szigo­rításai vonatkoznának rajuk. A szerződések csak Ford elnök es a kongresszus helybenhagyasaval lepnek érvénybe. Számítások szerint az Egyesült Államokban csak a nyolcvanas evekben készülhet el négy magan- vallalati üzem vagy telep az elhasznált nukleáris anyagok feldolgozására vagy elraktározasara, ame­lyeknek évi kapacitása 4000 tonna lesz. Ha ezek elkészültek, az amerikai közönségnek akkor is joga lesz követelni, hogy a visszavasarolt anyagok is leg­alább a Nuclear Regulatory Commission feluívizs­/ f galata ala essenek. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East-16th Street. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosában, az Egyesült Államokban es Kanadaban Cgy évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollar. Minden más külföldi országba egy evre 15.00 dollár/ felévre 8.00 dollár. / / / “A PCB-ben veszett kutyát talaltunk es itt az ideje, hogy eltegyük láb alól.” Ezekkel az ekes szavakkal támogatta Gilbert Gudo, Maryland republikánus képviselője azt a javaslatot, mely megtiltana a PCB gyártását. Először nézzük meg, mi is ez a PCB (polychlori­nated byphenyls) ? Ez a vegyszer mérgezi a levegőt, beszennyezi a folyók és tavak vizét, majrakot okoz­hat az emberi szervezetben, születési hibát a gyer­mekekben es súlyos bőrbetegséget okozhat. A PCB jelenléte késztette a szövetségi hatóságo­kat arra, hogy felhívjak a fogyasztókat: a Hudson, a Milwaukee és Ohio folyokból, valamint az Ontario és Michigan tavakból halászott halakat ne fogyasz- szak. A PCB mergezo hatasa elterjedt Japánban is, ahol belekerült a fozo olajba. Több, mint ezer asszony sűlyos beteg lett. Nemregen Michigan államban 30 asszony tejében PCB-t találtak. Kétségtelen, hogy ez a vegyszer valóban olyan veszélyes, mint egy “veszett kutya”, a különbség csak az, hogy a veszett kutya csali néhány embert tud megharapni es harapasaval megmérgezni, A PCB VEGYSZER AZONBAN MILLIÓK ELETET VESZÉLYEZTETI. A józan esz tehat azt követelné, hogy gyártását azonnal beszüntessek es a meglévő készletet elpusz­títsák, haszríalhatatlanná tegyek. Igen am, de ki varhatja el, hogy a képviselők es szenátorok a józan ész logikáját követik? Csak azok, alök nem tudják, hogy a washingtoni törvényhozókat főleg es első­sorban a nagyvállalatok profitja irányítja. Ezért a képviselők által elfogadott javaslat megtiltja ugyan a PCB gyártását, de csak 1979 októberétől kezdve. £‘A nép iránti erkölcsi kötelességünk a “PCB” betiltása” — mondotta Ronald Dellums, California demokrata képviselője, aki a haladok csoportjához tartozikj Hagyjak ezt a “veszett kutyát” szabadon garaz- dalkodni meg három esztendeig. Vannak olyan képviselők is, akik ellenzik a PCB gyártásának be- tiltását, meghozza a kővetkező magyarázattal: “30.000 vegyszert gyártanak az Egyesült Államok­ban. E vegyszereknek csak elenyésző* részét vizsgál­ja meg a szövetségi hatóság, hogy' milyen hatásuk van a környezetre, az emberekre es az allatvilagra. Miért kötelezzük a PCB gyártóit, hogy gyártmányu­kat ne készítsék tovább? Ki tudja, hogy a 30.000 vegyszer közül mennyi eppen olyan, vagy meg ká­rosabb, mint a PCB?” Ismét, hol van a józan esz? Az mar bebizonyoso­dott, hogy a PCB karos a környezetre, az emberek­re es az állatvilágra. E bizonyíték alapjan a józan esz azt kivanna, hogy azonnal tiltsuk be annak gyártását es hasznalatat. Ami a többi 29.999 vegy­szert illeti, a józan esz szerint a szövetségi kormány­nak kutyakötelessége kivizsgálni MINDEGYIKET, MIELŐTT PIACRA KERULNEN EK és e hivatásuk­kal megvédeni a lakosságot, a környezetet. Igen am, de ha a szövetségi kormány felállítana a szükséges gepezetet a vegyszerek ellenórzesere, akkor nem maradna eleg pénz a ten^eralattjarokra, az atombombákra, a B—I bombázókra és a többi hadifelszerelesre. ...g ....e Újítsa még előfizetését!-3 MONTEVIDEO, Uruguayban Aparicio Mendez el­nök, akit a katonai diktátorok helyeztek tisztségbe, elrendelte az összes politikai partok működésének beszüntetését 15 esztendőre. Uruguay Kommunista Partja felhívást intézett az ország lakóihoz és a világ minden nemzetéhez, hogy tiltakozzanak az emberi jogokat tipro rende­let ellen és követeljek a börtönökben sínylődő 7000 politikai fogoly szabadonbocsátásat. A fogságban szenvedők között van Liber Seregni es Victor Licandro tábornokba Nép Front vezetői, valamint Jaime Perez Jose, Luis Massera és Alberto Altesor kommunista vezetők is. 4* MEXICO CITY, A kormány elhatározta a peso lebegtetését, vagyis nem lesz rögzítve a dollárhoz. Lépés ez ahhoz, hogy növeljék a kiviteli gyártmá­nyok mennyiségét. ^ VESZÉLYBEN AZ EMBERISE^ Ha a múlt tapasztalatait vesszük figyelembe, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a nem­zetek fegyverkezési versenye mindenkor háború kirobbanásához vezetett. Ezért, úgy véljük, fel kell figyelni az Egyesült Államok népének arra a már minden tájékozott polgár előtt ismert tenyre, hogy a washingtoni • kormány évente tiz milliárd dollár értékű fegyvert szállít a világ minden részébe, de főleg es elsősorban a katonai diktátoroknak, fasiszta rendszereknek, reakciós és maradi kormányoknak. A Világ Béke Tanácsa felhív minden bekeszeretó embert, vegyenek részt abban a megmozdulásban, amely a fegyverkezési hajsza megszúnteteset, fel­számolását tűzte zaszlajara. írjak alá a forgalomban lévő Appeal-t (felhívást), mely egyszerűen es farad­ságot nem kívánva egy lépessel előbbre viszi e nemes, humánus cél eleresét. • MADRID, Spanyolországban terjed a sztrájkmoz­galom. A munkások magasabb bért és a szakszerve­zetek kormány-mentes működését követelik. A kor­mány folytatja a dolgozók vezetőinek letartóztatá­sát. A letartóztatottak között van Gijon város kommunista vezetője is. CAPETOWN, Del-Afrika e nagy ipari varosában újabb tüntetést rendeztek a fajgyűlölő kormány ellen. A kirendelt rendőrség sortüzet adott a tünte­tőkre. Többen meghaltak és számosán megsebesül­tek. E fajgyűlölő kormány miniszterelnökevei tár­gyal Kissinger, USA külügyminisztere Zürichben.

Next

/
Thumbnails
Contents