Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-08-26 / 33. szám
4 Thursday, Aug. 26. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI' ÉS EGYÜTTMLJKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás III A FILM A RADIO ES A TELEVÍZIÓ UTJÁN KÖZVETÍTETT INFORMÁCIÓ — Elősegítik a film a radio es a televízió utján közvetített tájékoztatás terjesztésének a javítását. Ebből a célból: ösztönzik a más reszt vevő államokból származó kép- vagy hangfelvétel formájában rögzített változatosabb információk szélesebb körű bemutatását és sugárzását, amelyek országaik életének legkülönfélébb oldalait illusztrálják, és amelyeket a közvetlenül érintett szervezetek és cégek közötti olyan e- gyezmények vagy megállapodások alapján kapnak, amelyek szükségessé válhatnak; megkönnyítik a felvett audiovizuális anyagok importját más reszt vevő államokból, az illetékes szervezetek és cégek utján, b) Együttműködés a tajekoztatas területén — Ösztönzik az együttműködést a tájékoztatás területén rövid vagy hosszú lejáratú egyezmények vagy megallapodasok alapján, nevezetesen: előmozdítják a szélesebb körű együttműködést a tömegtájékoztatási szervek, köztük a hírügynökségek, valamint a kiadók és a kiadói szervezetek kozott; ösztönzik a találkozókat és érintkezéseket a részt vevő államok ujságirói-szervezetei és újságírói között; ösztönzik a sajtó, a rádió és a televízió területét érintő műszaki információk cseréjét, közös kutatások, valamint a szakemberek tapasztalat- és véleménycserét szolgáló találkozóinak szervezését. c) Az újságírók munkafelteteleinek javítása A reszt vevő államok, abban a törekvésükben, hogy javítsak azokat a feltételeket, amelyek kozott valamely reszt vevő állam újságírói egy másik reszt vevő államban hivatásukat gyakoroljak, nevezetesen a kővetkezőket tartják szem előtt: —jóindulatúan, megfelelő és ésszerű időn belül bírálják el az újságírók vízumkérelmet; a részt vevő államok állandó jelleggel akkreditált újságíróinak, megegyezés alapján, meghatározott időtartamra többszöri be- es kiutazási vízumot adnak; — biztosítják annak lehetőségét, hogy a részt vevő államok újságírói személyesen érintkezzenek hírforrásaikkal, beleertve a szervezeteket és a hivatalos intézményeket; — biztosítják a részt vevő államok újságíróinak azt a jogát, hogy magukkal hozhassák a hivatásuk gyakorlásához szükséges különféle technikai (fényképező, filmező, hangrögzítő, rádiós és televíziós ) eszközöket, azzal az egyetlén feltétellel, hogy ezeket ki is vigyék az országból. A részt vevő államok megerősítik, hogy az újságírók szakmai tevékenységük törvényes gyakorlásának következményeképpen nem utasíthatók ki és más módón sem büntethetők. Kiutasítás esetén az akkreditált újságíró tájékoztatást kap ennek okairól Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében RÁKÓCZI SEGÉLYZÓ EGYLET TÁRSADALMI MUNKA A Rákóczi Egylet, mint sok más magyar egylet, bekapcsolódott abba az óriási munkába, amely megteremtette a Társadalmi Biztosítást. 1936 december 27-én a Rákóczi Hall-ban tartotta a Társadalmi Biztosítás Országos Magyar Bizottság évi közgyűlését. A Rákóczi Egylet úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogatta a Társadalmi Biztosításért folyó harcot, amely meg is valósult es ma milliók részesülnek benne. 1955-ben a Rákóczi Egylet egyesült a Verhovay Egylettel es megteremtették a William Penn Frater- nális Egyesületet. A tizenkilencedik században i , alakult meg i az American Sick Benoril & Life Insurance Association, mely 1926-ban átváltoztatta nevét Hungarian Aid Association-ra. Központjuk Bridgeport, Conn. volt. ★ 1897- ben Kohányi Tihamér megszervezte a Szűz Mária Magyarok Patronája Római és Görög Katolikusok Magyar Szövetségét. Az alapszabályok megkövetelték a tagoktól, hogy , évente meggyónjanak és gyermekeik vallásos iskolába járjanak. MAGYAR BETEGSEGELYZŐK Sok olyan magyar bevándorolt volt, aki Magyarországon betartozott a Betegsegélyző Pénztárba és szakszervezeti tag is volt. Természetes, hogy .itt is “munkás” betegsegélyzőt alapítottak és Hoffman Géza osztrák-magyar alkonzul szerint az ilyen egyletek 1910-ben 191 csoporttal működtek. A magyar munkás-egyletek már a múlt században kezdtek működni; 1892-ben megalakult a magyar szücsmunkások egylete. Az 1890-es években sok más helyen is alakult egy-egy csoport, de nem volt egyetemes szervezet. 1898- ban mintegy 100 brooklyni magyar* megalapította az Első Magyar Munkásbetegsegélyző Egyletet, amely előfutárja lett az 1900-ban alakult Általános Munkás Betegsegélyző Szervezetnek, majd 1902-ben ez a Munkásbetegsegélyző és önképző Szervezet lett. 1932-ben egyesült az International Workers Order-rel. 1906-ban alakult meg a Munkásbetegsegélyző Szövetség East Pittsburghban (Pa.). Miben különböztek a munkásegyletek a többi egyletektől? Betegsegélyt, temetkezési segélyt éppúgy adtak, mint a polgári egyletek. Amiben kimagaslók voltak, az a kulturális programjuk volt. A munkásegyletek előtérbe helyezték az emberek nevelését, hogy progresszív gondolkodású, felebarátját tisztelő, uj hazáját önzetlenül szerető állampolgárok legyenek. Hoffman alkonzul Írja: “az itteni magyar szocialisták magasabb értelmisége teszi lehetővé intenzív kulturéletuket” * — “a magyarok közt a legértelmesebb, legjobban fizetett munkások között találjuk a Az amerikai magyar kulturális tevékenyse'g egyik megnyilvánulása a magyar könyvtárak alakulása volt. 1910-ben működő 1339 egyleti csoportnak 59 könyvtara volt, ebből 25 a 191 munkásegyleti csoporté, 34 az 1148 vallásos és polgári csoporté volt, vagyis az ó'sszes könyvtárak 42 százaléka munkás- könyvtár volt. A munkásegyletek nagyszerű műkedvelő gárdával rendelkeztek. 1909-ben Gorkij: Éjjeli menedék-ét háromszor adták elő. Majd előadták: A megváltás felé, Gyári lányok, A szabadság hajnala, A szabadság istennője, Virágfakadás, Az ör- dög, Az apósok. A próbaházasság. Hálókocsik ellenőre, Égy görbe nap, A csodagyermek, Az aranykakas, Az ördög mátkája, Gyimesi vadvirág, A jezsuita ártatlanok, A rendelő óra, Katonásan, A kikapós patikárus, A vén bakkancsos és fia a huszár cimü színdarabokat. Nagy felkészültség kellett ehhez a kulturális élethez, amit a munkásegyletek folytattak. Hetenként kulturális és tudományos előadásokat tartottak, hogy a tagság szellemi nívóját emeljék. ’ A szakszervezeti kérdések napirenden voltak és ugyanakkor támogattak minden haladást szolgáló törvényt. A munkásegyleteknek nagy elismerés jár az óriási nagyarányú tevékenységért, amit a Társadalombiztosítás és munkanélküli segélyért folytattak. Ebben a munkában, az egyletközi nagybizottságokban a munkásegyletek vitték a vezérszerepet. A ma ilyen biztosítást élvező vagy a munkanélküli segélyen levő egyén el sem tudja képzelni \ azt az erőfeszítést, amit a magyar egyletek.ezek ért a törvényekért kifejtettek. Nagy mértékben hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar név, amely a század elején “hunky” és más gúnyos elnevezésekkel volt egyenlő, egy magasabb színvonalat ért el. Úgy a polgári, mint a munkás egyletek igyekeztek résztvenni az általános amerikai élet megnyilvánulásaiban és ezzel ugv az amerikaiak, mint a többi nemzetiségűek megismerték a magyarokat és nem illették őket többé gúnyos jelzőkkel. A magyarok tudósokat, színészeket, írókat, festőket, szobrászokat, üzletembereket, bankárokat adtak Amerikának. Az első magyar, aki politikailag elismerést nyert és az amerikai kongresszus tagja lett, Berger Viktor volt Wisconsinból, a Szocialista Párt jelöltje. ^■Á szakszervezetekben sok matrvar vált vezetőd ve. Oldalakat lehetne megtölteni azoknak neve" vei, akik idejüket e's sokszor szabadságukat áldoztak, hogy az amerikai munkások életkörülményei elviselhetőbbek legyenek és életszínvonaluk emelkedjen. (Folytatjuk) Schafer Emil Újítsa meg előfizetését!
