Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-01 / 27. szám
Thursday, July 1.1976. © AMERIKAI MAGYAR SZO Schafer Emil»' Az A meri kai Forradalom bélyegekben GEORGE WASHINGTON az Egyesült Államok első elnöke, tiz gyermekes farmercsaládbol szármázott. Ősei 1657-ben érkeztek Amerikába Angliából. Virginiában született 1732 február 22.-en. Számtanban es földmérésben kitűnő haladást tanúsított es mar 15 eves korában, mint gyakorlott földfelmérő működött. Az 1750-es években az Ohio völgyéért folyo angol-francia ellenségeskedesben resztvett es ezzel kezdődik katonai karrierje. 19 éves korában mái őrnagy az angol hadseregben. 1758-ban nézetei térése volt az angol hadi taktikusokkal és lemondotl szolgálatáról. 1759-ben elvett egy özvegyasszonyl es apósa halala után egy 15.000 akeres birtok tulaj donosa lett. Főképpen dohányt termesztett, de as angol törvény szerint csak angliai kereskedőknél adhatta el terményeit; csalás angol hajokon lehetett azokat szallitani, a kereskedők a legalacsonyabb árakat fizettek. Washington ellene volt Anglia elnyomó kereskedelmi politikájának és mint delegátus résztvett az első Kontinentális Kongresszuson Philadelphiaban. A második Kongresszuson katonai egyenruhában jelent meg es kijelentette, hogy hajlandó Anglia ellen harcolni. A Kongresszus kinevezte Washingtont a Kontinentális hadsereg vezérének. Washington hadserege több veszteseget szenvedett, de nagyszerű vezetése es taktikája győzelemre vitte az amerikai forradalmat. Az angol haderő a Virginia-i Yorktown-nál 1781-ben letette a fegyvert. 1789-ben Washington lett az Egyesült Államok elsó elnöke, négy ev múlva újra megválasztottak. Elnöki hivatalának lejártavai Mount Vernon-i birtokara vonult vissza, ahol egy havas esős napon megfázott s két nap múlva, 1799 december 14.-én meghalt. John Adams, az Egyesült Államok második elnöke is farmercsaládból származik, akik 1636-ban jöttek Angliából Massachusettsbe. John Adams Harvard Egyetemen végzett és ügyvéd lett. Résztvett az Anglia elleni mozgalmakban, majd delegátus az első Kontinentális Kongresszuson. A Declaration of Independence-t Jefferson szövegezte meg, de Adams volt az, aki a Kongresszuson védte és ajánlotta, s egyike volt az aláíróknak. A forradalmi idők jó részét és a háború utáni időt is külföldön töltötte diplomáciái megbízásokkal. 1789-ben Washington mellé, mint alelnökÖt választottak és négy év múlva ismét alelnók lett. 1797-ben már, mint elnöke az Egyesült Államoknak, elsimította a háborús krízist, amely Franciaország es az Egyesült Államok között tengeri kérdésekben majdnem háborúra vezetett. Nem választottak újra elnöknek. it* vi .v «m' wit m rvn ,1« ns> w a* ne W» & A választások eredménye: Adams 65 szavazatot kapott Jefferson 73 szavazatával szemben. Még huszonöt évig élt es megerte, hogy fia, John Quincy Adams lett az Egyesült Államok elnöke 1825-ben. A Declaration of Independence 50. évfordulójának napján halt meg, azon a napon, amikor Thomas Jefferson is meghalt. Thomas Jefferson virginiai dohány- es búzatermelő farmercsaládból szármázott, 1743-ban született. Tiz gyermekes családban harmadik volt. Apja liberális gondolkozását örökölte. Irodalom, számtan és a tudomány érdekelte. Ügyvédi pályát választott. 1772-ben megnősült, gyermektelen fiatal özvegyet vett el, alá 40.000 aker földet örökölt. Angol-ellenes gondolkozása vitte be a Kontinentális Kongresszusba. Bizottságot jelöltek ki a Declaration of Independence megalkotására, amelyben Jefferson vezető szerepet vitt. Rabszolga-ellenes volt, de csak annyit sikerült elernie, hogy a külföldi rabszolgakereskedőket nem engedték be az Egyesült Államokba. Vezére lett az állam es egyház szétválasztási mozgalomnak. 1784-ben Franciaországba küldtek kereskedelmi szerződések megkötésére. Tavollete alatt elfogadták az alkotmányt, de Jefferson attól felt, hogy esetleg az Egyesült Államokból királyság is lehet. A Bill of Rights biztosította a köztársasági államformát. Hamiltonnal több Összeütközése volt annak angol-barátsaga miatt. 1797-ben alelnók, majd 1801-ben elnök lett. Elsó intézkedései F.özött volt, hogy kegyelmet adott a Sedition Law alatt elitéit egyéneknek, akikből némelyiket meghívott a Fehér Házba. Thomas Paine, alá akkor Párizsban élt, visszatért az Egyesült Államokba. A Jefferson kormány egyik legnagyobb teljesit- menye a Louisiana Purchase volt Franciaországtól. Bonaparte Napóleon ötven millió frankot kért a francia területekért és a kormány 15 millió frankért vette meg. Nyolc évi elnöki tisztség és 40 évi közszolgálat után visszavonidt, teljesen pénz nélkül, sok adóssággal, 66 éves korában. Amikor a Declaration of Independence 50 éves jubileumát ünnepeltek 1826-ban, erte el a halál. Sirkövet sajat maga véste ki, jóval halála előtt, amelyen ez áll: ITT VAN ELTEMETVE THOMAS JEFFERSON. ALKOTÓJA A DECLARATION OF INDEPEN- DENCENEK, A VIRGINIAI VALLÁSSZABADSÁGNAK ÉS APJA A VIRGINIAI EGYETEMNEK. Benjamin Franklin Bostonban született 1706- ban. Apja gyertyakészito volt, Benjamin egyike volt 17 gyermekének. Kitanulta a nyomdász- mesterséget, majd újságot adott ki, a Pennsylvania Gazette-et, később a Franklin Almanachot. Megszervezte az első közkönyvtárt es alapitója volt a University of Pennsylvaniának. Rövidesen az újságírást felcserélte a diplomáciai szolgalattal. Londonba került, ahol próbálta a kolóniák elleni súlyos törvényeket enyhíteni, de rájött arra, hogy Anglia sohasem fog engedményeket adni es 1775-ben visszatért Philadelphiába. Csatlakozott a Kontinentális Kongresszushoz. Jeffersonnal együtt dolgozták ki a Declaration of Independence részleteit. A forradalom kitörése után Franciaorszagba küldték megszervezni a két ország szoros baratsagat. Sikerült huszonhat millió frank segélyt szereznie, amely életkérdése volt a fiatal köztársaságnak, es megszervezni a katonai segítséget, amely döntő tényezővé vált a háború kimenetelenel. Magas állását sohasem használta fel egyéni céljaira. Postamesteri kinevezését meg a Koloniális időikben, 1753-ban kapta, de amikor csatlakozott a Kontinentális Kongresszushoz, az angol kormány elbocsátotta állásából. 1775-ben a Kontinentális Kongresszus kinevezte az Egyesült Államok foposta- mesterének. Franklin emberfeletti munkát végzett a futárszolgálat megszervezésében es a regi es uj utak kiépítésében, amelyeket a hadsereg előnyösen tudott kihasználni, ami nagyban segített a végső győzelmet elérni. Thomas Paine Angliában született 1737-ben. Mint tengerész kezdte pályafutását. 1774-ben Philadelphiaba erkezett, ahol ujságiró lett. 1776- ban irta meg a Common Sense cimü könyvet, amelyben a kolóniák es Anglia elválasztását javasolta. 1777-ben már benn volt a kontinentális hadseregben, amikor megirta a “Crisis” cimü közleményét, amely igy kezdődött “These are the times, that try men’s souls.” Irasat felolvasták minden faluban es varosban, lelket ontott a csüggedő emberekbe. A Kongresszus háromezer dollárt szavazott meg Paine-nek a háború alatti nagyszerű munkájáért és New York állam 300 aker földet ajándékozott neki New Rochelle-ben. 1787-ben visszatért Angliába, ahol megirta a “Rights of Man” cimü munkájának elsó részét. Amidőn a második rész is megjelent, az angol kormány megtámadta, hogy irasai forradalmiak es eljárást indított ellene. Franciaorszagba menekült, ahol reszt vett a forradalomban. Megírta az “Age of Reason” cimu munkáját. Valias elleni irányzata elidegenítette amerikai baratait. 1802-ben visszatért New Rochelle-i farmjára. 1806-ban elvesztette U.S. allampolgarsagat, azzal az ervelessel, hogy angliai születésű. Az ellenszenves maradi hatóság nem vette figyelembe, hogy Paine szolgált a kontinentális hadseregben, amely automatikusan amerikai állampolgárra tette. Most, 1976- ban, 170 evvel később, a New York Supreme Court
