Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-08 / 28. szám
Thursday, July 8. 1976. ■AMERIKAI MAGYAR SZO A rákkeltő anyagok felfedése 8 í . . I. I Az orvos ova inti pácienset: — Ehomra sose igyon sört! — Ne aggódjon doktor ur, én előbb mindig felhajtok egy fél deci szilvóriumot. • VŐ: Meddig tetszik vendégeskedni nálunk? Ányos: Amig meg nem unjuk egymást; Vo: Kar, hogy ilyen rövid időre tetszett jönni. * Két szomszéd beszélget: — Hallom Konya szomszéd, panaszkodik ram, hogy a nyulam lerágta a kertjében a káposztát. — Sebaj, Zsebók szomszéd, a kutyám azóta mar megette a maga nyulat. — No akii or nincs hiba, mert a szekerem eppen az imént gázolta el a kutyáját. ■ Egy boltban igy szol a seged a főnőkhöz: — Huszonöt éve állok az ön szolgálatában. — jó,akkor most egy kicsit leülhet. — Hallottad, hogy Suhatag Ica féijhez megy? — Ne mondd! Arról sem hallottam, hogy áldott állapotban van...... ■ — A feleségem zongorázik, a fiam trombitál, a lányom klarinéton játszik. — És ön? — Én túróm. ♦ Csopaki találkozik az utcán egyik barátjával. — Miért vagy ilyen rosszkedvű? — érdeklődik a barat — Talán valami baj ért? — Nem mondhatnám — válaszol Csopaki — de tudod a feleségem nyaralni készül, es ha meglátja, hogy jókedvű vagyok, altkor itthon marad. ■ — Csönd! — mondja a tanito. Olyan csöndet akarok, hogy meg lehessen hallani, amikor a légy repül. Pisszenés sincs egy darabig a kis elsősök között, de aztan az egyik nem győzi türelemmel: — Mikor jön mar az a légy? ■ Megállítja az aut t a közlekedési rendőr es azt mondja neki: — Megbüntetem Örst, mert szabálytalanul kanyarodott. Nem vette és". e a nyilat? i i . i — Mit? Nyilat? Kerem en meg az indiánt sem vet tem eszre. A z orvosi körök földünk minden részén azon fáradoznak, hogy a rákbetegeket minél előbb felismerjék, és a baj megállapítása után eredményes gyógykezelésben részesítsék őket. Sajnos sok beteg számára a legmodernebb és legfejlettebb gyógykezelési formák nem hozzáférhetők, illetve elérhetők, és így nem minden szinten tudja az egészségügyi szolgálat a kívánatos korai diagnózist felállítani. Ma aránylag keveset tudunk az egyes rákfajták okairól, mégis a föld különböző részeiből érkező adatok arra engednek következtetni, hogy a rák négyötöd részét közvetve, vagy közvetlenül az ember környezetében megtalálható mérgező anyagok idézik elő. Ezeknek az anyagoknak felismerése a rákkockázat csökkenését eredményezhetné, ugyanis ha néhány ilyen rákkeltő anyagot bizonyossággal fel tudnánk fedezni, kiiktatva őket életünkből, lehetővé válna a rákos 'megbetegedések számának csökkentése. Éppen ez a feladata az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt működő egyik szakbizottságnak. Ezekre a rákkeltő anyagokra vadászva: a rákstatisztikákból indulunk ki, mégpedig azok furcsa szabálytalanságaiból: . Noha a rák az egész emberiséget érinti, mégis megfigyelhető, hogy egyes fajtái földünk meghatározott pontjain gyakrabbban fordulnak elő, mint máshol. így például a tüdőrák Angliában hétszer gyakoribb, mint Indiában; nyelőcsőrák viszont Észak-Franciaországban hatvanszor több van, mint Magyarországon. Többnyire szervi elhelyezkedés szerint különbséget tudunk tenni a rákfajták között, és bizonyos támpontunk van arra nézve, hogy ez a különbség meghatározott, környezetünkben levő rákkeltő anyagoktól ered. • A legvilágosabb bizonyítékok azokból a tanulmányokból származnak, amelyek a népességi vándorlást veszik alapul. A gyomorrák Japánban a százezer lakosra eső 98 ilyen esettel komoly egészségügyi problémát jelent, míg ez a rákfajta az Amerikai Egyesült Államokban ennél 15 esettel ritkább. Megfigyelték azokat a japánokat, akik az utóbbi néhány évtizedben Amerika nyugati partjára vándoroltak ki, és azt találták, hogy az új hazában született japánok kisebb kockázatnak vannak kitéve a gyomorrákot illetően, mint az óhazában, de még mindig nagyobb a többi, Amerikai Egyesült Államban született gyermeknél. Ez igen nyomós érv amellett, hogy a környezetnek a rák keletkezését tekintve nagy jelentősége van; ebben az esetben is láthatjuk, hogy egy, vagy esetleg több rákkeltő anyag, amely a gyomorrákot idézi elő, Japánban nagyobb mennyiségben található, mint az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjain. Nairobiban hét évig kutatták a májrák okát. Ugyanis Kenya és környéke arról ismert, hogy Ott jóval több a májrákosok száma, mint bárhol máshol a világon. A kutatások eredményeként közzétették: valószínűleg a táplálékban fellelhető vegyi anyag az aflatoxin tehető felelőssé a májrák gyakoribb előfordulásáért. Ez az anyag a nedves éghajlaton tenyésző gombák hatására képződik az élelmiszerekben. Noha keletkezését eddig még nem sikerült megakadályozni, az első lépést már megtették a probléma megoldása felé. ■ Egy másik rákfajta, a nyelőcsőrák is felhívta magára a figyelmet, ugyanis Földünk egy meg- határozott sávjában gyakrabban lép fel, éspedig Irán északkeleti részétől kiindulva a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságain és a Mongol Népköztársaságon át Észak-Kína felé. Ezenkívül még Európában Észak-Franciaország egy kisebb vidékén fordul elő. E rákfajta esetének kutatása során megfigyelték az itt élő népek táplálkozási szokásait. Az eddigi kutatások kimutatták azt, hogy azokon a területeken, ahol a nyelőcsőrák gyakoribb, több kenyeret, míg azokon, ahol kevesebb ez a rákfajta, túlnyomórészt rizst fogyasztanak az emberek. A juhtej és az ebből készül joghurt fogyasztásával is egyenes arányban áll a nyelőcsőrák előfordulása. Számtalan élelmiszert vizsgáltak meg eddig labo- ratóriumilag, hogy a rákkeltő anyag nyomára bukkanjanak. Az említett ázsiai földrész lakosai túlnyomórészt turkmen származású muzulmánok, akik alkoholos italokat kevésbé fogyasztanak. Ezzel szemben az Észak-Franciaországban végzett kutatások kimutatták azt, hogy a nyelőcsőrákban szenvedők nagy része sok alkoholt fogyaszt. Valószínű, hogy az itt divatos almabor egyik alkotórésze okozza a nyelőcsőrákot. Ezek a kutatások hosszan tartó, kitartó vizsgálatokat igényelnek, amelyekhez többek között sok kísérleti állat szükséges. Átlag negyvenezer új vegyi anyag kerül évente a világon forgalomba. Ezek közül több száz félét nagyban gyártanak, ami lehetővé teszi széles körű elterjedésüket. Az utóbbi években nagy mennyiségben használatos PVC alapanyagának, a vinil-kloridnak a rákkeltő hatása foglalkoztatta a tudományos világot. Egyes becslések szerint a múlt évben a világon több mint kilencmillió tonna PVC-t állítottak elő. Az ezt a műanyagot készítő gyárak munkásai között fellépő májszarkóma mintegy harminc éve ismert. Mivel közülük negyvenen meghaltak ebben a betegségben, a munkásokat komolyabb orvosi felügyelet alá vették, de ez a rákkockázatot eddig nem csökkentette. Ugandában megfigyelték azt, hogy szoros kapcsolat áll fenn a malária és az egyik, ott gyakran előforduló rosszindulatú daganat, a Burkitt-tumor között. A rákkeltő anyagok fellelése és azok eltávolítása az ember. környezetéből, amint látjuk, nem köny- nyű feladat. Elsősorban azért nem, mert először ki kell mutatni a káros rákkeltő anyagokat. V. s. yj ^ /r — Mit csinál a mutet után, noverke? f SÖBEL OVERSEAS CORK 1 IIKKA FoUGYNÖKSÉS ‘SS'S’.Ä":’'I 8 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | jjf SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS Ú ! LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ IKKA Magyar or szagra — TUZEX Csehszlovákiába || 4'®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®
