Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-09 / 48. szám
Thursday, Dec. 9. 1976. Utijegyzetek (folytata's) Makora érve, mondtam a fiamnak, hogy ez a város Amerikára emlékeztet, mert a Pulitzer-dij alapítója, Pulitzer Mór Makon született, de másról is hires, a hagymáról és a football készítésről. Alig hagytuk el Makót, mar Nagylakon voltunk, közel a román határhoz. A hatar magyar oldalán keveset vizsgálták, csak a rózsaszínű kiutazasi igazolványt vettek el. A román határnál is keveset vizsgálták, csak a pénzváltásnál. Ahány napot mondtunk, hogy maradunk Romániában, annyi 10 dollárt kellett beváltanunk személyenként. Azután jött Pécska. Ez a nagyfalu is hires, igen, a pecskai ciganvsorról és a finomsütésü kenyérről. Amikor Arad ala érkeztünk, azt hittem, hogy a volt Márta autógyár és a Vagongyar előtt hajtunk el az országúton, de tévedtem, mert egy mellékutcába tértünk, mivel a főút építkezés alatt volt. így ahogy szokás, egyik utcából a másikba, amig az ujaradi útra értünk. Áthajtottunk a Maros-hidon Ujaradra. Ez a német város nem változott sokat. Sorra hagytuk mögöttünk a kisebb-nagyobb falvakat, Vingát is, az egykori vingai bon-bon-rol hires nagy falut, s tovább a Szent Andrásra elágazó utat is elhagytuk s mar messziről láttuk a temesvári magas házakat. Már esteledett, amikor elérkeztünk a Rundel-hez, de a mostani egy kortér, amelyből többfelé ágaznak az utak. Ez nem volt igy az én időmben. Sötét volt mar, égték a lámpák, de nappal sem tudtam volna kiigazodni, hogy hol vagyunk. A barátaink, akik többször jönnek Temesvárrá, eligazították a fiamat. Amikor elértük a regi Loyd sort, ők kiszállták az autóból, mi pedig az uj Continental szállodába mentünk. A várnak és a várfalaknak, sót a lőszerraktárnak is több része megvan még, most átalakítva a Politechnikai Egyetem diákjai használják kosárlabda mérkőzésekre. Szállodánk a belvárostól a gyárvárosba vezető Bulevardon épült, szép modem, 12 emeletes épület, előtte jó kiterjedésű parkolóval. A belvárosból Mehala városrész (azelőtt a magyar éra alatt Ferencváros volt a neve) felé hajtottunk. A régi Dom-templom és a Szerb- szekesegyház még all a Dóm-téren. A régi katonai élelmiszerraktárak mellett szeles ut, mindkét oldalán magas uj lakóházak. Ez a nagy tér valamikor katonai gyakorló mező volt, sokszor jártunk erre Samuval, vittük a tisztított libákat hátizsákban a belvárosi jómódú családoknak. Régi barátokkal találkoztam, beszéltem egy román gyermekkori barátommal, a mai nemzeti-kisebbségi iskola helyzetéről. A barátom igy válaszolt ker- desemre: “tudod, a magyar era alatt legtöbbünk 3 román elemit végzett, a többi 3 osztályt magyar iskolában fejezte be. A falvakon kívül szükség volt hogy az állam nyelvét megtanuljuk, ha előbbre akar-. tunk jutni. Ez igy van ma Romániában is, egy Ids különbséggel; ugyanis most nem kérdezik, hogy milyen vallásu vagy, vagy a neved milyen hangzású, hanem azt, hogy mire vagy kepes?” Ezt megértem — mondtam barátomnak, de hogy van az, hogy a tartományokkal együtt a Magyar Tartományt is megszüntették? — “Hát kérlek,a Giorgiu-Dezs - éra alatt volt, most a Ceasescu éra alatt élünk, hát természetes, hogy minden változik egy uj era alatt.“ , (folytatjuk) .-^v> .György,,,( A LATI NAMERI KAI VAROSOK LAKOSSÁGA ROHAMOSAN NÖVEKSZIK A latinamerikai országok falvainak szegény lakosai, Mexico várostól Bogotáig, Limától es Santiagótól lefelé, egesz Buenos Airesig, egyre nagyobb szambán a varosokban telepednek le. Eddig mar 19 latin-amerikai varosnak növekedett több mint 1 millióra a lakossága. Várható, hogy az évszázad végére három város: Mexico, Sao Paulo es vagy Rio de Janeiro vagy Buenos Aires a világ tiz legnépesebb varosainak egyike lesz, mindegyik több, mint 15 millió lakossal, amelyek között, az ENSZ számitasa szerint Mexico-város lesz a legnépesebb, több mint 30 millióval. A születések szamának arányában vezető latinamerikai országot! lakossága 1930-tól 1970-ig majdnem háromszorosra növekedett, különösen a városoké, ahol 1970-ben mar a lakosság 56 százaléka élt. A jóslások szerint 1990-ben a latinamerikaiak kétharmada városokban fog élni, legtöbbjük nyomortanyákon, vagy elavult, leromlott lakásokban. A szakértők általában egyetértenek abban, hogy a falvak, mezögazdasagi vidékek nem képesek többe lakosaiknak kellő megélhetést nyújtani, ezért van a nagy népvándorlás a városokba, ahol az iparban vagy kiszolgáló üzemekben még mindig alkalom kínálkozik munkára. A túlterhelt városok problémáinál^, megoldására vonatkozóan a vélemények megoszlanak. Egyesek uj, nagy városok, lakótelepek építésében látják a megoldást, masok az agrar -reformokban, melyekkel a népvándorlást meg lehet állítani, vagy le lehet lassítani. A brazil fővárosban, Sao Paoloban segelyköz- pontot allitottak fel a faluról érkező nincstelenek szamára, ahol három napig ingyen lakhatnak és étkezhetnek. Ha három nap után a központ nem tud számukra munkát találni, akkor választhatnak a lakhelyükre szóló ingyen autóbusz és Sao Pauló- ban az “önállóság” között; a legtöbben az utóbbit választják. Naponta kb. 400-at lat el a központ, télén gyakran 600-at is. A “szerencsés” munkake- resó, aki pl. epitkezesnel talal munkát, a minimális havi 65 dollar fizetést kapja. Ebből másra nem telik, mint a városon kívüli rögtönzött kalibák egyikére — mar találtak temetői kriptákban meghúzódó munkásokat is — vagy vízvezeték és vécé nélküli egyszobás nyomorlakásra. Meg a jobb lakásoknak kétharmadában sincs vízvezeték vagy vécé Sao Pauloban. A szennyvíz a csatornákból tisztítatlanul ömlik a folyóba. A jelenleg 8 millió lakosú Sao Paulo lakosságának robbanásszerű nóvekedese a közeli folyóknál működő áramfejlesztő üzemeknek köszönhető. Az olcsó energia miatt nagyon sok belföldi és külföldi vállalat épített gyártelepet a városban és ezért Sao Paulo latinamerika legfontosabb iparvárosa lett. Csak az utóbbi időben korlátozzák valamelyest a gyors növekedést uj építkezési es környezetvédelmi rendszabályokkal. De a lakosság tovább növekszik. Erre vonatkozolag a polgármester a következőket mondotta: “Ha ez az irányzat igy folytatódik, a 2000. evben Sao Paulonak 20 millió lakosa lesz. Ennyi embert, véleményem szerint, nem leszünk képesek ellátni.” Megfiatalították a Moszkva folyót Több mint nyolc évszázada áll a Moszkva folyó partján a jelenleg hét és fél millió lakosú szovjet főváros. A folyó valamikor bővizű volt, áradásainak nyoma még ma is látható a Kreml falain. A múlt szazadban azonban a viz elsekelyesedett s nem bizonyult elegendőnek az az intézkedés sem, hogy csatornán keresztül volgai vizet vezetnek bele frissítésként. A hatvanas években végzett vizsgalatok bebizo- • nyitottak, hogy a folyó medrében vastag szennye - zett üledékréteg van, amelyet feltétlenül el kell távolítani. A hetvenes evek elején meg is jelentek a . merítő kanalas, fqlyómeder-mélykö- gépek s néhány ev alatt hárommillió köbméter üledéket emeltek ki 17 kilometer hosszban a folyóból. Hogy pedig ne ismétlődhessek meg a folyó elszennyeződése, évente “átmossák” a medret.Erre a tavaszi áradások idején nyílik lehetőség, ilyenkor megnyitják a duzzasz - tógátak zsilipjeit, hogy a viz nagy mennyiségben erős sodrással erkezzek a városba, felkeverje és továbbvigye a folyo alján lévő iszapot. Időközben azt is megoldottak, hogy az ipari és háztartási szennyvíz egyetlen cseppje se kerülhessen közvetlenül a folyóba. A megfiatalodott, megtisztult vizű Moszkva folyóban nyári napokon az emberek ezrei találnak felüdülést.- AMERIKAI MAäYAR SZÓ-------t W The Latin American Urban Explosior Figures in millions
