Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-02 / 47. szám
Thursday, Dec. 2. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO Utijegyzetek BALASSAGYARMAT Gyermekkori álmom volt ezt a varost megnézni. Valamikor Nógrad megye székhelye volt, de most csak határváros, Csehszlovákia határánál. Nem olyan város, amilyennek gondoltam, de elég szép tiszta és hires, ugyanis ott született Madách Imre, a világhírű Ember tragédiája szerzője. Állítottak is neki bronz emlekszobrot a fő-utcai parkban. Ahogyan az Ipoly szálló parkjában ültem, szép napsütéses nyárvégi napon, szinte parádés sorokban mentek előttem gyermek-kocsit toló kisanyak. Rajtuk gyönyörködve eszembe jutott egy New York i magyar egylet felhívása, hogy tiltakozzunk a kormánynál, mert a bűnös magyar kormány abortusszal kipusztitja a magyar nemzetet. Gondoltam, ha a magyar nép rosszakarói látták volna azokat a szép kis babákat, talán meglágyult volna a szivük és szégyelnek magukat, amiért oly hevesen kilincseltek a magyar nép ellen. Mielőtt a fiam és menyem megérkeztek Pestre, még egy megbízást kellett elintéznem. Megemlékezni az Uj Előre szerkesztőjéről, Bebrits Lajosról és siijara koszorút helyezni. Temesvár-i barátaimmal elmentünk a Kerepesi úti temetőbe, az irodában kerestük Bebrits Lajos sírhelyét, végre megtalálták a nagy könyvben és magyarázták, hogy a Munkásmozgalom-Pantheon előtti sorokban, a haladó mozgalom nagyjai kozott, van a siija. Pár nap után egy zóldleveles és viragos koszorút helyeztünk temesvári barátaimmal föl- dink es munkástársunk, Bebrits Lajos siijara a Deíroit-i Petőfi Kör Tagsága felírásával. Ki ne szeretne szárnyashajón utazni a Dunán? Hat fiam es a menyem is azt választották, de az utolsó jaratra nem kaptak jegyet, s igy vonattal kellett Budapestre jönniük. Esős időben érkeztek, még jó volt, hogy a Szabadság szálloda közel van a Keletipályaudvarhoz és az aluljáró is sokat védett. így nem aztunk meg nagyon. Tervünk az volt, hogy autót bériünk,az 5-ös utón délre Romániába hajtunk. Egy néhány napos városnézés után, a Magyarok Világszövetsége által egy szovjet gyártmányú Zsiguli kocsit béreltünk és szeptember elején indultunk Soroksár felé. Az országút elsőrendű és az időjárás is kedvezett, jól hajtott a fiam, amig egy szélmalomhoz értünk. Mindjárt megértettem, hogy mit jelent ez a szélmalom, váija a turistákat. Úgy is volt ez, gyors falatozó hely. Ahogy beléptünk, minden hely el volt foglalva csehszlovák turistákkal. Nem sokáig maradtunk a szélmalom vendéglőben, néhány korty frissítő és fényképezés után folytattuk utunkat Kecskemét, Szeged felé. Az utón jobbra-balra termelőszövetkezetek, szép gazdaságok. Megváltozott itt minden, úgy néznek ki, mint jó nagyságú gyárak. Igen, a haladast megállítani nem lehet és ugylátszik itt jó utón haladnak. Ahogy beszélgettünk, az autónk gyorsan haladt es alig vettük eszre,már Szegeden voltunk. Barátaink, akik velünk utaztak, egyre mondtak, hogy ők tudják, hol van a Tisza melletti halaszcsárda, mert ott akartunk ebédelni. De nem találtuk meg és igy a Szécheny-téren a városháza mellett egy étteremben ebédeltünk, majd utana a Tisza hidon át, Újszegeden keresztül a 43-as utón mentünk tovább a határ fele'. (folytatjuk) Miklós György (folytatás) AKIK KÖVETKEZETESEN HARCOLTAK A DEMOKRÁCIÁÉRT... Az amerikai magyarnyelvű sajtó nagy re'sze hasonló hangnemben irt a szülőföldön lejátszódó eseményekről, mint az Amerikai Magyar Hírlap. Sót, voltak, akik még Himler Mártonon is túltettek a rendszer védelmében. Akadtak olyanok is, akik először nagy hangon elitélték, a zsidótörvényt, és később az előzőnél sokkal szigorúbb fajvédő intézkedéseket kitörő őrömmel üdvözöltek... Túlságosan lehangoló lenne, ha egy rakáson sorolnám fel a “fajvédőket” mentő, vagy éppen dicsőítő “demokratákat”. Inkább vessünk egy pillantást azokra, akik következetesen kitartottak a humanizmus és az emberi szabadságjogok mellett. Ebből a szempontból az Amerikai Magyar Világ erdémel különös figyelmet. 1938 május 7.-i számában Kuhn László világosán leírja az emigráción belül folyo ellentétek es harcok valódi okait. A cikkből megtudhatjuk, hogy Gondos Sándor és Himler Marton Detroitban magyarorszagi utazásra toborzó szervezetet hoztak létre, amely 1938. május 28.-an szándékozott megtartani gyűlését. A toborzo gyűlés tiszteletbeli elnökévé felkertek Schönfeld Lazar new yorki főrabbit, aki ezt el is fogadta. Közben Magyarországon zsidótörvényt hoztak. Ezt a szegyenletes törvényt Schonfeld főrabbi természetesen a legélesebben elitelte es Gondoshoz, valamint Himlerhez fordult, hogy a toborzó gyűlés is foglaljon állást a megbelyegzó rendelkezés ellen. De Gondosek ez elől kitértek, arra hivatkozva, hogy a gyűlés nem foglalkozhat Magyarország belügyei- vel. Hozzátettek, hogy ok csak az előkészítők es attól tartanak, a “toborzás” részvevői elvetnék a zsidótörvény megtárgyalását. Schönfeld főrabbi erre lemondott a “toborzás” társelnökségéröl, arra hivatkozva, hogy magyar zsidó önérzete nem engedi, hogy nevet adja egy olyan mozgalom céljaira, “mely vagy nem akar, vagy nem tud szót emelni a történelem egyik leggaládabb eljarasa ellen. Nem óhajtók 20 százalékos magyar lenni és egy percig nem vagyok hajlandó együttműködni egy olyan mozgalommal, amely szó nélkül eltűri, hogy a magyar kormány ilyen gyalázatosán elbánjon a magyar háza leghűbb es legodaadóbb polgáraival” — irta többek között a főrabbi. Gondos és Himler válaszukban arra hivatkoztak, hogy melyen aggasztja őket a zsidóság sorsa. Gondos azt is felemlíti, hogy Himler nyíltan megmondta, Magyarországon hét zsidó testvére el, tehat ó maga is zsidó. De ez sem változtatta meg a főrabbi álláspontját. A lap szerint Himler és Gondos Judásként viselkedtek, mert a North German Lloyd német-náci vállalat hajóira akarnak magyarokat toborozni, holott mindketten olyan családból származnak, amelyet' a nácik könyörtelenül üldöznek. Nekik azonban Csak az a fontos, hogy minél több utas jelentkezzen a Budapesten tartandó “Magyar Világkongresszusra”. Tehát az üzletért még az antiszemitákat is támogatnák. ■ Az itt felsorolt példák csak cseppek a tiltakozás tengeréből. Az Egyesült Államok hatarain belül, az Atlanti óceántól a Csendes óceánig, az összes magyarlakta vidéken végigsöpört a felháborodás moraja az 1938-as első “zsidótörvény” ellen. ••• Tudatjuk kedves olvasóinkkal, hogy “Magyarok az Egyesült Államokban” c. cikksorozatunkat e cikkel befejeztük. Köszönetét mondunk Schafer Emilnek, ki több, mint egy éven keresztül irta, és irányította e munkánkat és sok ismeretet nyújtott cikkeivel olvasóinknak. Ugyanakkor köszönjük Oomán Istvánnak az utóbbi szemelvényeket, melyeket összegyűjtött. *» MEGJELENT « Lutheran István : verseskötete f 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv * szép kötésben kapható • Ára: $ 4.- • Lutheran István versei megjelentek évtizedeken át J a Nők Világa magazinban és az Előre, Uj Előre J és Magyar Szó hasábjain. Versei visszatükrözik • gyermekkorát, ifjúságát, munkás életét, küzdelme • it, harmonikus családi életet és sok érdekes témát • érintenek. • Lutheran István verseskótete ne hiányozzon egyet • len magyar család könyvtárából sem! Az első 50 db. könyv teljes összegét, a további J példányok eladási árának felét a szerző a Ma- £ gyár Szó fenntartására ajánlotta fel. 2 Megrendelő szelvény: 9 a#***»***«*»*****#********»***»»*»**«-» • Amerikai Magyar Szó 2- 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 5 / .. * , • Megrendelem Lutheran István verscskotetet NÉV:...........................................................:............ í CÍM:................ « . I 1 ® Varos:..........................Állam:.................... • Zipcode:..................... Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében Doman István: AZ AMERIKAI MAGYARNYELVŰ SAJTÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA A FASIZMUS IDE JEN .7
