Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-25 / 46. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 25. 1976. Növekvő mozgalom az atomerőművek ellen Úgy az Egyesült Államokban, mint a nyugat­európai országokban egyre fokozódó mozgalom in­dult meg az atomerőmüvek szigorítására vagy be­tiltására. Nemregen még az atomerővel tüzelt fej­lesztőket tekintettek az energiafejlesztés legtisztább, legbiztosabb és leggazdaságosabb formájának. Ez az elgondolás, elméletben, még mindig fennáll, de ka­pitalista termelési körülmények között, a jelen idő­ben, semmiképp sem felel meg a valóságnak. A nagy profit céljára termelő magánvállalatok mesz- szemenó tervekkel igyekeznek sürgetni az atom­erőmüvek epitesenek engedélyezeset és terjesztését, még mielőtt megoldottak volna a rendkivul káros és úgyszólván örókéletu melléktermékek biztonságos elraktarozasanak kérdését, es mielőtt az atomerő­müvekben előfordulható es gyakran meg is történő baleseteket kiküszöbölhetnék. Az atomerőmüvek építésé es üzemeltetése egyelőre még nem olyan gazdaságos, mint az a jövőben lehetséges lesz. De a mar eddig is elért megtakarításból sem jut a fogyasz­tó közönségnek, azt mind a vállalatok maguk, meg­növekedett profit formájában, könyvelik el. Mint az egyik nagy atommal fűtött energiafejlesztó vál­lalat szószólója nemregen megjegyezte: “Nem emel­tük annyira a villany árat, mintha hagyományos tüzelőanyaggal termeltük volna.” Nem emelni, ha­nem leszállítani kellett volna a villany árát az atom- erőből eredő megtakarhassál, de a nagyvállalatok az olaj, gáz es szén megdrágult árához igazítják sajat áraikat. Tudósok, környezetvédők, egészségügyi szakér­tők és polgári csoportok sok évi propaganda mun­kája végre elérte, hogy a közönség felvilágosodot- tabb lett ebben a kérdésben. Ez a körülmény és az utóbbi időkben az atomerőművekben előfordult bal­esetek megerősítettek a mozgalmat a közönség kö­reben az atomtüzelesü reaktorokkal szemben. Hat államban: Washington, Oregon, Arizona, Colorado, Montana és Ohio, az idei novemberi választásokon népszavazásra került az atomerőművek kiterjesztése megszigorításának kérdése. A javaslat értelmében a vállalatok csak akkor kapnának építkezési enge­délyt, ha ki tudnák mutatni, hogy fejlesztőik biz­tonságosan működhetnek, hogy megfelelő országos intézkedés történik a rádiőaktiv melléktermékek biztonságos elhelyezésére és előfordulható balese­teknél teljes biztosítást nyújthatnak. A javaslat erő­teljes ellenzést váltott ki a villanyerőmü-vallalatok és velük kapcsolatos építkezési érdekeltségek részé­ről. A közönség szervezett ellenállasa mar eddig is több helyen megállította, vagy lelassította az atom­erőművek építését. Újabban, a nyugateurópai országokban is hason­ló, erőteljes mozgalom indult meg. Dániában es Norvégiában elhalasztották az első atomerőmű épí­tését, Hollandiában, Nyugat-Németországban és Svájcban, hosszadalmas bírósági eljárásokkal aka­dályozzák meg, vagy halasztják el az atomreakto­rok további fejlesztését. Franciaországban tünteté­sekkel, épülő atomerőmüvek megszállásával, sőt még bombamerényietekkel is próbáljak megakadá­lyozni ezeknek az elterjedését. Svédországban Olaf Palme miniszterelnök annak tulajdonítja a szociál­demokrata párt kibukását az idei választásokon, hogy az ellenzék vezetője igeretet tett a tervezett reaktorok építésének visszavonására és a már meg­lévők lebontására. Habar ezt a kérdést Svédország­ban ez esetben reakciós célra használták fel, ma már kétségtelen, hogy az áramfejlesztő reaktorok ellen­zése a kapitalista országokban nem tudományelle­nes és haladasellenes, hanem valóságos tényék által bizonyított, a nép érdeket, a mai es a jövő generá­ciók egészséget védő, haladószellemű mozgalom. Az utóbbi időben neves tudósok is felszólaltak a nukleáris erőművek ellen. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Hollandiában, Franciaország­ban, Svédországban és több más országban, Nobel- dijas tudósok is, azonosították magukat az atom­erőmű-ellenes mozgalommal. A távol jövőben a nap, a víz es a szel energiáját fogják az emberiség céljaira hasznosítani. A közbe­eső időszakban nukleáris reaktorok láthatják majd el az emberiség energia-szükségletét. De csak akkor szabad a reaktorok világszerte való elterjedését meg­engedni, ha előbb biztonságos működésüknek és melléktermékeik elraktározásának kérdéséit meg­oldják. Vágó Klára ÚJ FŐVÁROST TERVEZNEK ALASZKÁBAN Alaszkában, az idei népszavazás eredménye­képpen uj állami fővárost terveznek építeni Ancho- rage-tól 70 mérföldre északra, egy völgyben, a kis Willow nevű városká­nál. Az 1974-ben meg­indított kezdeményezés szerint azért telepítenék át a fővárost az uj hely­re, mert a jelenlegi, Juneau, a legnépesebb és legforgalmasabb Anchora- ge-tol 600 mérföldnyire, nehezen elérhető helyen fekszik, ahová csak repü­lőn, vagy vizen lehet eljutni. Az ingatlan spekuláció miatt eddig is korlátlan építkezés indult meg az Anchorage-tol északra fek­vő vidéken, ami a népszavazás miatt meg súlyosabb méreteket ólt. Egyes szakértők attól félnek, hogy az iij főváros miatt Anchorage annyira teijeszkedni fog, hogy idővel Willow területet is elnyeli. Két kérdést kell még megoldani, mielőtt az uj főváros megvalósulhat: milyen formát öltsön és miből finanszírozzák. Ezeket a januárban összeülő törvényhozó testület fogja megtárgyalni. Az Ameri­can Institute of Architects alaszkai csoportja nem­zetközi pályázatot ajanl az uj fovaros megtervezé­sere. Mint a szervezet elnöke, Michael Plunkett mondotta, “talán ez lesz az utolsó nagy város, amit az Egyesült Államokban építeni fognak, ezért a legszebbet, legjobbat kell kikeresni mielőtt dön­tünk.” A pénz alap előteremtése sem könnyű probléma, amiről többféle javaslat forog szóban. Mivel a fő­varos átköltöztetésnek 1980-ra már meg kell indul­nia, kell, hogy a pénz- alapok 1978-ban mar meg­legyenek. Meglehet hogy ezt is népszavazással dön­tik majd el. Vannak sokan/ akik ellenzik az uj fő­várost, különösen del-kelet Alaszkában, mert fél­nek a kereskedelmi forgalom elvesztésétől. Az is lehet, hogy a szavazók nem lesznek hajlandók a hozza való pénzt előteremteni, ami meghiúsíthatja, vagy legalább evekre elhalaszthatja a terveket. Magyarnyelv-tanítás indiai egyetemen Polinszky Karoly akadémikus, oktatási minisz­ter ünnepélyes keretek között iktatta be a magyar nyelv diplomakurzusat a delhi egyetemen. Indiában 1970 óta tanítják a magyar nyelvet az egyetem modem európai nyelvek tanszéken, de eddig csak egy évfolyam elvégzésére volt lehetőség. Dr. Polinszky Karoly látogatást tett a delhi Nehru egyetemen, ahol nagy sikerű előadást tartott a magyar oktatásügy helyzetéről. DECEMBER 4 ig KELL MEGRENDELNI A KARÁCSONYI IKK A-CSOMAGOKAT A Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028. igazgatója Fred Sobel ér­tesíti olvasóinkat, hogy cége, mely az IKKA Egyesült Államokbeli főügynöksége, elfogad most csomagokat, melyeket meg a karácsonyi ünnepek előtt eljuttatnak az óhazai rokonok­nak, barátoknak. A szokásos csomagokon es a szabad válasz­táson kiviül, IKKA elfogad rendeléseket búto­rokra, beby ajándékokra, autókra, rádiókra, televíziókra es mas háztartási cikkekre. Lehetőleg december 4.-e előtt juttassak el rendeléseiket, hogy karácsony előtt azok ren­deltetési helyükre jussanak. Bármilyen kérdés­ben azonnali felvilágosítást ad a SOBEL cég, melynek cime: 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028 Room 300. Telefon: (212) 535-6490 NE KÉSLEKEDJÜNK, cselekedjünk azonnali WAYDITCH OPERÁJA LONG ISLANDON Gabriel von Wayditch magyar származású zeneszer­ző operáját, a Caliph’s Magician-t az Adelphi Egye­tem rádióján, WBAU FM (90.3) játszák vasárnap november 28-án, d.u. 5 órakor. Bili Zakariásén, ki­váló zenekritikus es Gary Sostak, valamint Walter von Wayditch, a zeneszerző fia fogják az operát megvitatni a program kereteben. SOBEL OVERSEAS CORP. ** llflf H r£llAVUXVCrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« IKKA F0UGYN0KSEG - telek.*-<m«««o­: UTAZÁSI IRODA-IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODAFOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK , IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents