Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-11 / 44. szám

Thursday, Nov. 11. 1976. óhaza Szeged a százarcu város Nemrégen ajkalmunk volt megismerkedni az or­szág egyik legdélibb megyéjével, Csongraddal. So­kat Írhatnánk az egesz megye rendkívüli fejlődésé­ről, a megye iparosodásáról, a regi tanyavilag zsugo­rodásáról, stb., úgy gondolofh azonban, hogy in­kább arról Írok részletesebben, amit legutóbb sze­mélyesen tapasztalhattam. A megye legnagyobb városa Szeged. Lakosainak szama 179-000. Messziről szembeötlők a varos 10 emeletes házcsoportjai. Ugyanakkor meghagytak a város szép széles utcáit, tereit és sok szép parkját, régi szecessziós, copf, barokk es mas stilusu épüle­teit, a Dom körüli utcák teljes szépségét. A Ti&za-szálló tükórtermében találkoztunk a me­gye és varos vezetőivel, akik készséggel tárták elénk a megye, illetve a város csodálatos fejlődését a fel- szabadulás 31 esztendeje óta. így eVtesültünk arról Dr. Nemeth Lajos tanácselnöktől, hogy amig a múltban a lakosság 71 %-a mezőgazdasággal foglal­kozott, ma már a többség az iparban talál megélhe­tést. Ebben a varosban gyűjtötte Hunyadi hadait Nándorfehérvár elfoglalására, Kossuth egyidóben innen kormányozott. 130 évet töltött a város tö­rök rabigaban. A legenda szerint'itt pihen Dózsa György feje. 1879-ben pedig elseperte a várost a Tisza áradata. Szegednek sajátos szellemi atmoszférája van. Mindenféle szobrok beszelnek történelmi esemé­nyekről es kimagasló szellemi ríagyságainkrol: Du­gonics, Tömörkény, Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila; de itt vallatta az alföldet betyárjairól Móricz Zsigmond, itt van Danko Pista, a nagy zene­szerző cigányprímás szobra is. Itt áll a hÖs forradal­márok és mártírok szenvedéseire emlékeztető Csil­lag-börtön. t ­Az Egyetem főbejárata. Szeged ma kulturközpont. Két egyeteme és négy főiskolája van. Regen is volt itt egy egyetem, 80 hallgatóval, ma csupán az orvosi egyetem 220 uj orvost es 100 gyógyszerészt ad évenként az ország­nak,, bár vannak itt tanulók úgyszólván a világ minden részéről. Van szimfonikus zenekara és híre­sek a DÓmorgonaJrangversenyei. Van állandó szín­haza. Hires a biofizikai részlege, mely együtt dolgo­zik az UNESCO-val. Az ENSZ eme részlege 35 vendegre tart fenn helyet és évente közel 500-an jönnek a bió- es matematikai kutató munkára kül­földről. Dr. Szabó László helyettes tanácselnök beszámolt arról is, hogy 13 ezer gyermek jár óvo­dába és 41.000 az általános iskolába. A DÓM-TÉR VARÁZSA Szegedről Írva nem hagyhatjuk ki a 15 éve fel­újított nyári szabadtéri színházat. Egyre nagyobb a jelentősége a csillagtetejü színháznak. Helyet és szerepet abban jelöltek meg, hogy a művelődés nyári, üresebb hónapjaiban tartalmas, vonzó mű­vészi programot nyújtson tiz- és tízezreknek; nagy müvekét, igényes előadásban, reprezentatív szabad­téri kivitelben, a magyar művészgárda élvonalával es jeles külföldiekkel megalapozza nemzetközi te­kintélyét is. Tizenöt ev alatt ideszoktak az ország minden részéből, közben hire eljutott minden kon­tinensre. Erkel, Verdi,Puccini és Gounod, Honegger és Kodály, Strauss stb. zenéje, Shakespeare és Madách művei, valamint a balettok legszebbjei ke­rülnek a közönség ele. Szovjet együttesek, olasz, amerikai, bolgár, roman, angol enekesek, grüz es lett táncosok, lengyel, francia, jugoszláv, csehszlo­vák csoportok váltjak egymást évról-évre a nyári deszkákon. A közönség is mindinkább európai. A játékok kapui kitárultak nemcsak a közvetlen szomszédság, hanem az összes égtájak fele és utat nyitottak mindannak a szinházi értéknek, amit az emberiség alkotott. Az idén 90 ezer látogatója volt a Szabadtéri Színháznak. SZEGED IPARVÁROS IS Az elmúlt másfél évtizedben a hatalmas kultu­rális fejlődés mellett Szeged iparvaros letti Két uj városnegyedeben, az aprócska hazak helyén, hatal­mas lakónegyedek épültek, tízemeletes házakkal, ahol kb. 30 ezer ember talált uj otthonra. A város uj házgyára még gyorsabb ütemben epit uj otthont további ezrek részere, A hagyományos regi iparok is megújultak és meg­nagyobbodtak. Itt működik az ország legnagyobb kender- es lenfeldoigozo üzeme, amely minden kontinensre szállít; a város textilmüveiben több ezer ember talált megélhetést. Ruhagyára ugyan­csak a felszabadulás után épült. A hires szegedi Pick szalámi termelese megsokszorozódott es most épül még egy hatalmas uj szalámigyár. A hires piros paprikát is itt termelik es bár egyre bővül, még mindig több elkelne, mint amennyit gyártanak. Van itt gumigyártás es olajipar is, ez utóbbiról kü­lön számolunk be. Szeged munkáshiánnyal küzd. Egyre több nót alkalmaznak az iparban, es egyre több gyermek­intézményt létesítenek. Azt mondják, hogy Csong- rád megyében van az egy főre iűtó legmagasabb takarékbetét. Szép számmat vannak nyugdíjasok is a városban. Ezek részére a szociális otthon mellett több napközi otthont is létesítettek, ahol étkez­hetnek, szórakozhatnak azok az idősek’, akik nem óhajtják feladni otthonukat, örömmel veszik, hogy értük jönnek es elviszik őket egesz napra es le­veszik róluk a háztartás gondjait. Tíz éves a Hortobágy Legifjabb és legnagyobb községe az országnak Jubileumot ünnepel Hortobágy: tiz éve lett ön­álló község. Korábban először Debrecenhez tarto­zott, majd Balmazujvaros része lett. Az önállóvá válás óta hatalmasat fejlődött az ország legifjabb és területileg legnagyobb községe. Ma a község te­rülete 28 ezer hektár, s ennek 98 százaléka — bele­értve a delibábos ronasag egy részét is — az állami gazdaságé. A község megalakulásakor a gazdaság­ban dolgozók 80 százaléka utazó volt: máshonnan járt ide. Azóta felepult egy lakótelep, s mig 10 éve csak 31 lakás volt itt, ma 238 van, s minden lakás­hoz 40 ezer forint központi támogatást adott a gaz­daság. A község lélel.száma túllépte a 2100-at. Jelentős volt a kommunális létesítmények gyarapo­dása is. Tiz év alatt 2550 méter hosszú kövezett utat és csaknem háromezer méter járdát épitettek, elkészült és atadtak az ABC-aruhazat, iskolát, kollé­giumot, orvosi rendelőt, takarekpenztart, óvodát, bölcsödet ,fogadot, szolgaltatoházat, zoldséguzletet, takarmányüzletet és gázcseretelepet. Mindezeken tűi a községnek, illetve az itteni gazdaságnak sajat ujsagja is van, a “Hortobágy”, amelyből a fenti ada­tokat is vettük. Agyógyidegenlorgalom helyzete Az idegenforgalom területi megoszlásán sokat változtathatna az ország hatalmas térmalvizkeszle- tenek jobb kihasználása. Magyarorszag Európa or­szágai közül a leggazdagabb termálvizekben. Ha ezt a hatalmas mennyisegű termálvíz kincset sikerülne fokozottabban a turizmus, az üdülés es a gyógyá­szat szolgalatéba állítani, Magyarország a kontinen­sen egyedülálló idegenforgalmi vonzerőre tehetne szert. Ennek érdekében megkezdődött — az ENSZ támogatásával — az országos méretű kutatás és fel­mérés, s ennek szellemeben készültek a már emlí­tett hévízi és margitszigeti, valamint a nyugat­magyarországi balfi gyógyszálló tervei. De nemcsak a gyógyvizek nagyobbmérvű fel- használására, hanem az idegenforgalom komplex fejlesztésére is hosszutávu tervek készülnek. Magyar­orszag ugyanis, mint a helsinki záróokmány egyik aláírója — természetesen, lehetőségeinek arányá­ban — egyre növekvő"' szerepet kíván vállalni az európai turizmusban. S hogy ez az óhaj nem alap­talan, azt többek kozott egy felmérés is bizonyítja, amelyet a Magyarországon járt külföldi turisták kóreben készítettek. A megkérdezettek 25 százalé­ka úgy nyilatkozott: tapasztalatai alapjan masok­nak is ajánlani fogja, hogy látogassanak Magyar- országra. Fodor Erna 6­®®®®®®®®®®®®®® ®®©®®@® ®®®®®®®® ® ®®®®®®®® ®@® I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 © 11/1/H F^ÜAlfftlXlfArA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (§) I IKRA rOUuI liOIVoEu - telefon am 535^90 ~ j I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | fs SZÁLLODAFOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK © t , IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába || ?©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®®®<§>®®^>®®®®@®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents