Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-04 / 43. szám

Thursday, Nov. 4. 1976. 2 AMERIKAI MAGYAR SZO Költséges a San Franciscoi kábelkocsi San Franciscóban több, mint egy évszázada mű­ködik a hires kabelkocsi. Habár a világ legtöbb városában ilyen járműveket már regen megszüntet­ték, itt még ragaszkodnak hozzá, pedig csikorgó, zajos, bizonytalan es veszélyes a működtetése és költséges a fenntartása. Mégis ez a legnépszerűbb jármű a városban és úgy a lakosok, mint a turisták sokszor órákig várnak, hogy utazhassanak rajta. Működtetése nagy anyagi gondot okoz a város­nak, amely kevesebb, mint évi félmillió dollárt költ a városban futó 535 autóbuszra, de 5.1 millió dol­lárt a kabelkocsikra. A régiségnek számitó, kézzel gyártott járművek­re ót régimódi szakember készíti és szereli fel a pót­landó részeket. Azt mondják, hogy akik e kék-sárga kedves kocsikon utaznak, 25 cent viteldij ellené­ben, az életükkel játszanak, olyan gyakran fordul­nak elő balesetek. Nemrégen egy baleset következ­tében többen megsérültek és előfordul, hogy uta­sok kiesnek a nyitott kocsikból. A gyakori bal­esetek miatt a viteldijnak egy részét kártérítés cél­jaira teszik felre. Sok problémája ellenere sem szüntetik meg, sót országos műemléknek nyilvánították, aminek mű­ködését csakis népszavazással lehet megszüntetni. Erre nem sok az esély. Az egyik szakember, akinek apja is a kocsikon dolgozott, megjegyezte: “A ma­gunkfajta szakemberek már majdnem kivesztek, újakat nem tanítanak be és nem tudom, mi lesz ha mi mar nem leszünk. A kocsinak minden részé kézimunka. Nem lehet semmit a készből pótolni, mindent kézzel kell előállítani.” Ahhoz, hogy vala­ki szakember legyen kell, hogy az “oregek”-töl három, vagy négy évi kiképzést kapjon és több szakmahoz értsen. Az ilyen tanfolyamra aligha akad jelentkező. Anglia csökkenti a NATO támogatást? LONDON, James Callaghan, Anglia miniszterel­nöke kijelentette, hogy ha a nemzetközi banká­rok, az amerikaiakkal az élen, csak úgy adják meg a 3.9 milliárd dolláros kölcsönt, ha az angol fontot 1.50 dollár értékre csökkentik. Anglia kénytelen lesz a NATO-nak adott támogatást alacsonyabb szintre hozni. Washingtoni kormánykörök e kijelentésre nagy meglepetéssel és aggodalommal tekintenek, mert attól tartanak, hogy ezt a példát követi majd Olaszország, Franciaország és számos más európai ország, melyeknek nemzetgazdasága szinten rossz lábon áll. TTSerika!­MAGYAR SZO > I Published weekly, except 3rd. & 4th Week in July by Hungarian Word, Inc. |!30 East 16th Street, New York, N.Y.10003 I Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March ^1, 1879, at the P.0, of _____________New York, N.Y,___________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50, félévre $ 7.00. Minden más lo'ilfóldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. Gershwin szülőháza George Gershwin, hires amerikai zeneszerző, a Porgy and Bess hires népopera szerzője, akit az egész világon ismernek, Brooklyn kerület East New York negyedében született 1898-ban a 242 Snediker Ave. alatti házban. A ké<emeletes kőház tulajdonosai, <Mrs. Maria Vargas és fia, Edwin elköltözött Long Islandra. Vargasék 2000 dollar adóhátralékban voltak, amit nem akartak megfizetni,mely esetben a ház a város­ra maradt volna es mivel elhanyagolt állapotban van, bizonyára lebontásra kerülne. Most egy kiváló zenesz, Jens Nygaard sietett Gershwin szülőházának megmentésere. Hatezer dók lárért megvette es terve az, hogy miután rendbeho­zatja, zenei központot csinál belőle, ahol ő és ba­rátai ingyenes hangversenyeket adhatnak. A ház egy teljesen leromlott vidékén van; pl. a hazra ki­szögezett emléktáblát már kétszer ellopták és állan­dó a veszély, hogy valaki felgyújtja. Mr.Nygaard gon­dozót keres a házhoz, hogy' meg tudja azt menteni az utókornak. Az átírásnál jelen volt a “The Gershwin Years” c. könyv iroja, Mr Ed ward .1 ablonski, valamint a volt tulajdonos, Mrs. Vargas, aki 2 évig élt a Gershwin hazban. 0 és fia megfizette a 2000 dolláros adótarto­zást, úgyhogy Mr.Nygaard, mások segitségével, ké­pes lesz a házat tataroztatni és terveit megvalósítani. Ezzel Gershwin szülőházát megmentette az utokor- részére. BESZÉLJÜNK A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL Napjaink egyik legégetőbb kérdése a folytonosan tartó és emelkedő irányt mutató munkanélküliség. Bar a hivatalos jelentések közel 8 %-os munkanél­küliségről szolnak, a valóságban, a hivatalos statisz­tikai eljárás módjai miatt, a szám énnél jóval ma­gasabb, hiszen ebbe a számba nem vonják be azokat, akik csak részidőt dolgoznak, a nőket, akik, ha el­veszünk munkájukat, “háziasszonyok” lesznek, és főleg a fiatalokat, akik az iskolából kikerülvén, még sohasem dolgoztak alkalmazásban. így aztán az át­lagnál súlyosabban érinti a munkanélküliség a feke­te dolgozókat, a nőket általában, de legfőképen a fekete fiatalokat, akik között, hivatalosan elismer­ten, a munkanélküliség meghaladja a 40 %-ot. Joggal kérdezheti az olvasó, hogyan lehet az, hogy ebben a 215 millió lakosságú országban, a vi­lág legfejlettebb és természeti kincsekben leggazda­gabb országában, ahol a lakosságnak annyi jogos igénye nincs kielégítve, ilyen nagyméretű és állhata­tos mt\nkanélküliség van? Ennek megválaszolására kissé a dolgok mélyére kell néznünk. A fennálló gazdasági rendszernek alaptörvénye a magánvállalkozás, ahol a termelő- eszközök magántulajdonban vannak. A magánvál­lalkozás egyetlen célja működéséből hasznot hajta­ni, nem pedig a közérdek szolgálata. Ebben a rend­szerben a munkavállaló berbe adja munkaképességét a munkaadónak, aki azt a törvények es a szerződé­sek áltál megállapított határig felhasználja. Az ilyen munkaidő során a munkás sokkal több értékű árut termel, mint a berendezésre, nyersanyagra, stb. és munkabérré költött összeg. Ez a különbözet a pro­fit. De miután a dolgozo nem tudja béréből meg­vásárolni az altala termelt árucikkeket, felesleg ma­rad a vállalkozó kézén, aminek csak kisebb részét tudja külföldi piacon elhelyezni, minthogy a külföl­di országokban is hasonló a helyzet. A raktárakban felhalmozódó árucikkek a gyártás csökkentését idé­zik elő és következik a munkáslétszam csökkente­se. De ezzel a munkásság még kevésbé képes a szükséges árucikkeket megvásárolni, és ez igy megy tovább, amig aztán bekövetkezik a gazdasági pan­gás, a gazdasági válság. Ezzel együtt megcsappan viszont a vállalkozó profitja is, különösen, mivél a munkabérén kívüli költségeket nem tudja csökken­teni. Ezt a nehézséget többfele módón igyekszik a vállalkozó megoldani: 1. az el-nem-bocsatott munkasokat eröltetettebb termelésre, a termelé- kenyseg növelésere ösztökéli, amit azok, az elbo­csátástól való aggodalmukban, meg is tesznek; 2. felemelik az árucikkek árat, amire a felvásárlás újból csökken, mert a munkabéreket csak kisebb mértékben emelik, igy aztan végtelen körforgásba kerül a gazdasag; 3. az ipar jelentős részét a hadi­iparra terelik, annak termékeit az állam búsás áron veszi at, de ebből a nepnek semmi előnye nem származik, es nem is ad annyi munkaalkalmat, mint a közfogyasztásra alapuló ipar. v.o. (Folytatjuk.) A SZOVJETUNIÓ CSÖKKENTI HADIKIADÁSAIT MOSZKVA, A szovjet kormány kinyilvánította, hogy az imperialista hatalmak machina'ciója a had­erők megerősítésére kényszeríti a hadsereg vezetőit, de ugyanakkor csökkentik a hadikiadásokat 7.2 százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents