Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-14 / 40. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ_______________Thur8<lay-oct. i4.1976 SUBWAY A New York varos levegovedelmi hivatal vezető­je Ethan C, Eldon cikket irt a N.Y. Times egyik szamaban a new yorki földalattiról. Itt közlünk eb­ből részleteket. New York földalatti vasutrendszere, amit valami­kor a világon a legjobbnak telein tettek, a legzajosabb, legpiszkosabb és leggyorsabban leromló vasutrend- szerre vált. Az a körülmény, hogy a Metropolitan Transpor­tation Authority és annak ügynöke, a New York City Transit Authority meg arra sem kepes, hogy meg­akadályozza majdnem mindegyik subway-kocsi ösz- szefirkálásat, mutatja, milyen fejetlenseggel vezetik a földalatti vasut-rendszert. Mióta 1973-ban a levegovedelmi hivatal elvegezte a földalattin fennálló rettenetesen zajos állapotok felmérését, úgy a M.T.A., mint a T.A. ellenállt min­den égetően szükséges javításnak. ■ A Federal Urban Mass Transportation Administ­ration 1974-ben 50 millió dollárt adott a zaj kiküszö­bölésére és ezt 12.5 millió dollár erejéig helyi alapok­ból is kiegészítették. Más hivatalokból evő 6.2 milíie dollárt szavaztak meg tíz évre hasonló célokra, de most latjuk, hogy a program első két évének lejártá­val a Transit Authority a programnak egyetlen ré­szét sem hajtotta végre. Az utóbbi években egyre kevesebben utaznak a subway-n es ezen csak akkor lesz változás, ha úgy a T.A., mint a M.T.A. ^részére jó vezetőket találnak, akik megmenthetik a földalattit a teljes leromlástol. A város eletképessége szorosan összefügg a közle­kedéssel. Az üzletemberek, akik azelőtt a Lexington Ave. Express-en utaztak, mert ez volt a legjobb és leggyorsabb, ma már egyre kevesebben veszik igény­be a kábítószer-használók, részege!1:, koldusok és más szerencsétlenek elterjedése miatt. Ezeket a sze­rencsétleneket a T.A. teljesen figyelmen kiviül hagy­ja, pedig sajat rendőrei vannak, akik eligazíthatnák ezeket a sajnalatramélto személyeket megfelelő hi­vatalokhoz, ahol segítséget kaphatnának, A turizmus, ami a város egyik fontos jövedelmi forrása, szinten megsínyli ezt. Ideje, hogy a közönség es vezetői kijelentsek, hogy nem tűrik a közlekedési rendszer elhanyagolá­sai. Követelni kell erélyes és hatásos vezetőséget és veget kell vetni a különböző “Authority” hivatalok­nak, amelyek a közlekedés intézésének ellenőrzését kiveszik a valasztoközónség és képviselőik kezéből. Tokió, Párizs és Moszkva földalatti vasutai több utast szállítanak es minőségben messze felülmúlják a mienket; a londoni Metro régibb, de jobb állapot­ban van. Miért van az, hogy Santiago, Sao Paulo, Mexico-varos, Milánó és sok más város világszerte, csendesebb, tisztább és kellemesebb földalattit tud járatni, mint mi? A valasz nem egyszerűen a pénz kérdésé, mivel sok probléma mellett a mi gazdaságunk még mindig jobb, mint ezeknek a városoknak. A választ a rossz vezetőségben kell keresni. A new Yorki T.A. és a M.T.A, legfelsőbb vezetői egyszerűen nem hajlan­dók ezt a vasutrendszert elviselhetővé tenni. Ezen változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy New York város életképes maradjon. ANEW YORKI DRÁGUL A SZOLGÁLTATÁS Akár a postaszolgáltatás, akar a vasúti viteldij, telefon, villany, gáz, vagy orvosi, kórházi költségek­ről beszélünk, kivétel nélkül mind emelkedik es tetézi ezt a szomorú jelenséget az a tény, hogy a dijazás emelkedésevei a szolgáltatások állandóan romlanak. New Yorkban a Negyedik Avenue es 12. utca sarkán lévő postahivatalban például, amikor egy levél küldése 5 centbe került, volt egy ablak a bélyegvásárlók részére, egy másik ablak a csomagok feladására, egy a special delivery levelekre. Ma, mikor 13 centbe keiül egy levél küldésé, mind­ezeket egy ablaknál leéli elintézni. A helyzet bi­zonyára ehhez hasonló minden más városban. Ez természetesen azt jelenti, hogy hosszú sorok állnak az ablaknál és negyed, vagy felórába is bele telik, amig sor kerül egy-egy emberre. A sorban állok tü­relme elfogy, vérnyomásuk állandóan emelkedik, egyesek káromkodnak, masok szidjak a posta veze­tőit. Az ablak másik oldalán lévő postai alkalmazott pedig sietve próbál mindenkit kiszolgálni, de a sor egyre hosszabb lesz. Az alkalmazott keptelen mun­kahelyét elhagyni, noha erre néha szüksége volna. Az ablak két különböző oldalait lévők erdeke Jf nem szembenálló, hanem azonos. Mind a postai alkalmazottak, mind a postaszolgálatot igénybe ve­vők erdeke, hogy állami dotációval foglalkoztassa­nak elegendő alkalmazottat és szállítsak le a posta- szolgáltatasi dijat. Erre es ehhez hasonló célokra kellene költeni azokat a milliardokat, melyeket a kormány elfecsé­rel hadi kiadásokra. Jimmy Carter és jóbarátai Mielőtt a fent jelzett tárgyra térnek, még néhány szót a “demokráciáról”. A N.Y. Times szept. 21.-i számában olvasom, hogy az előválasztásokon ötö­dik helyre csúszott Hirschfeld támogatását átruház­za BuckJey szenátorra. Egy ilyen nyilvános bejelen­tésnek csak egyetlen célja lehet, hogy ilymódon kö­vetőit is átruházza Buckley javára. Ez demokrácia? Szavazóit, mint birkákat, átterelni Buckley karám­jába! Ezekután térjünk a tárgyra: Jimmy Carterra. Azon a napon, 1972-ben, hogy George Franklin, David Rockefeller belső munkatársa, Atlantába utazott, Jimmy Carter bennfentes lett. Franklin déli személyiségeket keresett pénzemberek és ipar­bárók egy észak-keleti csoportja által tervezett nemzetközi bizottság tagsága céljára. Az akkori Georgia-i kormányzó, Carter, egyik alapitó tagja lett ennek az uj Trilateral Commission-nak, ennek 180 tagja egyformán megoszlott a világkapitalizmus három fő csoportja, Észak-Amerika, Nyugat-Európa es Japán között. David R. és Z. Brzezinski meg­egyeztek, hogy Carter az ideális személy erre a szerepre. Zbigniew Brzezinski, Carter fő tanácsadó­ja külügyi dolgokban,és úgy beszélik, hogy ö lesz az uj külügyminiszter. Brzezinski. David Rockefeller partfogoltja es tajtékzó anti-kommunista es “szov­jet szakértő”. A Bizottság tagjai kozott vannak Hedley Donovan, a Time, Inc. igazgatója, Leonard Woodcock, a UAW elnöke, Elliot Richardson, ke­reskedelemügyi miniszter es William Scranton, a USA ENSZ-beli nagykövete. Carter bizottsági tagsága éles fényt vet a tőle el­várható külpolitikára. A Trilateral Commission fel­adata összhangba hozni a fejlett kapitalista orszá­gok álláspontját a fejlődő országok nagyobb gazda­sági részesedés iránti követeléseivel szemben, más­részt enyhíteni és kiegyeztetni a konfliktusokat a nemzetközi status-quo fenntartása céljából. A Trilateral Commission állaspontja lenyegeben azo­nos Nelson Rockefeller és pártfogoltja, Henry Kissinger álláspontjával. A Trilateral Commission terve az, hogy a “Harmadik Világ”-ot két táborra osszák, és különböző kedvezményekkel mindkettőt megvásárolják. Az egyre terjedő demokratikus moz­galmak követelései fenyegetik ezt a nemzetközi nyugalmi állapotot, és ez adja meg a létalapját ennek a Trilateral Commissionnak. A Trilateral Commission a legmegfelelőbb je­löltjét találta meg Jimmy Carterben, meleg déli mosolyával és liberális retorikájává’. Jimmy Carter külpolitikája nem éri meglepetéskent Walter Monda­le alelnókjelöltet, hiszen Mondale maga is tagja ennek a Trilateral Commissionnak. V.O. Kivonatosan a WBAI közlönyéből. AMERIKAI ; MAGYAR SZÓ Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varos'ban, az Egyesült Államokban es Kanada ban dgy évre 12.50 dollár . felevre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents