Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-07 / 39. szám

Thursday, Oct. 7. 1976.

5

AMERIKAI MAGYAR SZO

Terjednek a sztrájkok Kanadában

A kanadai szövetségi munkaügyi minisztérium legújabb jelentése szerint a sztrájkok, az ev első negyedében, minden eddigit tultevő mértekben teijednek el. Ez idd alatt, a sztrájkban elvesztett munkanapok száma 2,630.690 volt, az elózd évi hasonló ' e'vnegyed 1,792.910 arányához kepest.

A kanadai munkások elkeseredett küzdelmet az váltotta ki, hogy Pierre E. Trudeau miniszterelnök múlt októberben szigoni bérrdgzitest rendelt el.

George Johnson, a British Columbia Federation of Labor elnöke, a munkások által támogatott es sokat emlegetett általános sztrájk időpontjának kitűzését sürgette. Újságcikkben Johnson kijelentette: “Majdnem bizonyos, hogy a Canadian Labor Congress kimondja a sztrájkot, mivel meg akarjuk mutatni a szövetségi kormánynak, hogy a munkás tagsag országszerte ellenzi a kormány infláció-ellenes törvényeit. A munkások bérét visszaszorítják, ugyanakkor az árak egyre emelkednek. A haszonkorlato- zás csak mese.” Johnson figyelmeztette a megalkuvó szakszervezeti vezetőket, hogy mondjanak le és engedjék át az utat másoknak, akik készek harcolni és a vezetőség felelősségeit magukra vállalni.

A british-columbiai munkásellenes, szélső jobboldali kormányzatot is élesen elitélte, amely törvénykezéssel tiltotta be a sztrájkokat, sok helyen a sztrájk letörését idézte elő és a munkásokat alacsony bérek elfogadására kényszeritette.

Az utóbbi hetekben sztrájkba leptek a british- columbiai kórházi munkások, az acélmunkasok, a Vancouver Sun napilap nyomdászai, egy Quebec-i vizi-erömu munkásai és több más helyen az építőipari és fémlemez-munkások is sztrájkoltak. Mint az egyik fiatal, militáns szakszervezeti vezető mondotta: “A három évre kimondott bér-rÖgzitési törvény elleni küzdelem már valóságos aramlatta növekedett.” ' s

j" KÉRJÜK ELŐJEGYEZNI» NEM KÜLDÜNK KÜLÖN ÉRTESÍTÉST! |

Suchsbaum Cn ter prises PiesntU:

VASÁRNAP 1976. OKTÓBER 10.-én DU.3:00 ÓRAKOR

ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN

220 EAST 76th STREET (MANHATTAN) (a 2.-ik és 3.-ik Avenuek között)

ÚTKÖZBEN ÉLŰNK

A budapesti TV. 1975 nyarán az USA.-ban készült nagysikerű riportfilmje a new-yorki Second Avenue-tál más városokon keresztül vissza a Second Avenue - ig

VALAMINT:

„Zöld a kukorica Katyi__”

KATII

A régi filmek legsikeresebb f ilmvigjátéka!

ZENE: Fényes Szabolcs

SZEREPLŐK:

TOLNAY KLÁRI - BILICSI TIVADAR - KISS MANYI - MÁLY GERÖ - MISOGA LÁSZLÓ - ERDÉLYI MICI - PETHES SÁNDOR és sok más

VETÍTÉSI - SORREND: 1, Utköxben élünk

2, kb.4.30-kor KATYI

EGYSÉGES HELYÁRAK S 3.00

JEGYEK KAPHATÓK ÉS TELEFONON IS MEGRENDELHETŐK:

BUCHSBAUM ENTERPRISES, INC

L-1563 SECjOND AVENUE NEW YORK, N. Y. 10028 (81. utca tarok, Manhattanban) Telelőn: 628-S771 (Bérmikor hívható)

AUSZTRÁLIA ŐSLAKÓI

Jelentős, hogy Quebec-ben a francia és angol- nyelvű munkások egységesen lépnek fel. Az egységfront, amelybe a Quebec-i tanítók, a Quebec-i szak- szervezeti federáció, valamint az AFL—CIO-val szövetséges országos Canadian Labor Congress is beletartozik, rendkívül fontos tényező a bérrögzités elleni harc sikerre viteléhez.

■—tACtd.-RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW. YORK, N. Y.

(A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484.

Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mitzvah-tórták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.3Ó-ig nyitva

Ausztrália 140.000 főnyi oslakója,a lakosság egy százaléka, hosszú időn keresztül a nyugati világtól teljesen elkülönült, nomád, primitiv közösségi életet élt. A nyugati életmód hatására ez a regi életmód megbomlott és hanyatlásnak indult. A kétféle kultúra között óriási különbségek vannak, melyeknek áthidalása nagy igyekezetei, sok erőfeszítést es megértő jóindulatot kivan. Nehéz feladatot ro a kormányra, hozzásegíteni a bennszülött öslakókat, hogy a modern tudományos es technológiai eletbe beilleszkedhessenek.

Különböző kormányprogramok és maganalapit- ványok segítik elő az őslakok egyre nagyobb fokú iskoláztatását. A képviselóhaz őslakok ügyeit intéző bizottsága most fejezett be egy nagyméretű tanulmányt, amely a legsúlyosabb problémák között az alkoholizmus elterjedeset es a gyermekek rosszul tápláltságát nevezi meg. Ezeknek orvoslására 19 különféle javaslatot tettek.

Az őslakok közül nagyon sokan élnek az alkalommal, Hogy tanulhassanak. Dolgozo felnőttek járnak esti tanfolyamokra, elvégzik a középiskolát, hogy azután,ha lehe^ egyetemre is járhassanak. Állami, iskolai népjóléti személyzet nyújt segítséget ebben; nemcsak a tanuláshoz szükséges pénzbeli kiutalást szerzik meg nekik, hanem személyes tanácsot is adnak, es Ha kell,a tanulmányokban is segítenek.

Az ausztráliai törvények szerint minden kozepis kólában tanuló óslako jogosult évi $ 250.-(300 amerikai dollár) megélhetési költségre és kéthetenként $ 64.-re (U.S. $ 80.-) tandíj, könyvek es mas iskolai kellékek fedezésére. Aki bejut az egyetemre,az kormánytámogatást kap.

Az őslakók iskolába járó gyermekei épp olyan eredményeket érnek el, mint a feher gyermekek és jól beilleszkednek osztálytársaik köze. Határtalan jövő áll további fejlődésük előtt.

Az óslakok között a középiskolások szama a hét evvel ezelőtti 2000-rol ma 11.000-re, az egyetemi hallgatok szama 4-ről több, mint ezerre emelkedett. Csökkent a gyermekhalandóság. A polgárjogok es területi jogok kérdésében is eredmény mutatkozik, de hiányosság van az oslakok lakasellatasaban es a munkanélküliség enyhiteseben, amely 35 százalék, a feherek 5 százalékához kepest.

A kepviselöhaz albizottsága az öslakok nyomorát, rossz egészségét, nagyarányú munkanélküliséget “tagadhatatlanul tragikusának nyilvánította.

A kormány sok helyen, bölcs megfontolással,nem zavarja meg az egészen primitiv közössegeket, ahol nagyon nehéz lenne a kulturális különbségeket áthidalni.

Több, mint egymillió ember esett áldozatul 1947-től 1970-ig a természeti katasztrófáknak, amelyek közül, bármely gyilkosak is, nem a földrengések a legpusztitóbbak — írja a párizsi Le Monde. A legtöbb áldozatot, szám szerint 745.200-at, a ciklonok és a tenger alatti földrengések, vulkánkitörések okozta óriási vizárak követeltek. 173.000- en estek áldozatul az árvizek, 151.000-en a földrengések és 7.200-an tüzhanyo-kitörések következtében.

TERJESSZE LAPUNKAT