Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-30 / 38. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 30. 1976. SIERRA NEVADA Hó mint árucikk . > A spanyolországi Sierra Nevada hegység lejtőin a sportolók nem is sejtik, hogy a hó, amelyen lesik- lanak valamikor értékes árucikk volt. Meg ma is magántulajdon. Don lose Carrero Mata buszkén emlegeti, hogy a ho az öve. Csak az a baj, hogy ma már semmi haszna nincs belőle. A tréfának hangzó tulajdonjog arra az időre nyúlik vissza, amikor még a mórok uralkodtak Granada fölött. Előkelőségeik csodalatos palotákban éltek és töméntelen kincseikkel minden földi jót megszereztek maguknak. Csak az nem sikerült nekik, hogy a napsugaras tengerparton tetszésük szerint telet varázsoljanak, igy élelmiszereik órák alatt megromlottak. De eszébe jutott valakinek, hogy 50 kilonie- temyire Granadától, a Sierra Nevada ormain egész éven át bőven van hó és jég, csupán el kell hozni onnan. Az ötlet jónak: bizonyult. Mindennap az öszvérek es szamarak serege indult útnak, hogy tonnaszám a fővárosba szállítsa a havat és a jeget. A mórok dicsősége azonban 1492-ben vegleg leáldozott, amikor Kastiliai Izabella és férjé, Aragóniái Ferdinánd meghódította Granadat. Az uj uralom alatt sok minden megváltozott. Napirendre került a Sierra Nevada ügye is, és a hómezóket bérbe adták különböző magánszemelyeknek, akik valamennyien meggazdagodtak belőle. 1870-ben a spanyol állam sajat kezelésébe vette a hómezőket, de ez nem látszott kifizetődőnek. Ezért 1914-ben örök áron, 30.000 pesetáért eladták a hóbányászati jogot Don Jose Carrero Mata granadai polgárnak. Eleinte keresett volt ä Sierra Nevada hava, de ez nem tartott sokáig. Mar a 20-as évek elején jéggyárak ontották az olcsó mesterséges jeget, és jött az elektromos hűtőszekrény, amely egyszer s mindenkorra veget vetett a hóbányaszatnak. Don lose most azon fáradozik, hogy a sportolóktól belépődíjat szedhessen. A kérelmet azonban már több fórumon visszautasítottak, azzal, hogy nem a hegyet vásárolta meg a család, csupán a hó kibányá- szásának jogát. LONDON ,■ „Szükségünk van szörnyekre ’ A skóciai Ness-tóban élő csodálatos, rejtélyes állatról —vagy talán állatokról— a “Loch Ness-i szörnyről” ősidők óta vannak feljegyzések, de különösen az utóbbi 40-50 évben “jött divatba” es az angol újságoknak állandó témája a népszerűén “Nessie”-nek becézett állítólagos élőlény. Hiteles bizonyíték létezésére mind a mai napig nincsen es meglehetősen elterjedt vélemény, hogy a skóciai idegenforgalom fellendítése érdekében terjesztik el időről időre a “Nes- sie” állítólagos felbukkanásáról szóló híreket. Ha ebben van is igazság, a dolog nem ilyen egyszerű, hozzá tartozik az is, hogy miért érdeklődnek az emberek szörnyek —és más hasonlóan valószínű jelenségei: pl. az UFO-k a “repűlőcsészealjak” — iránt, miért hajlamosak hinni bennük? Mert e nélkül nem találnak hitelre ezek a híresztelések és legendák. Egy angol pszichológus “Szörnyek es mitikus fenevadak” cimü, most megjelent könyveben kifejti: “Szükségünk van ilyen teremtményekre, hogy benépesítsük velük a tény és a fantázia közötti határvidéket és érdeklődésünk tárgya voltaképpen nem is az, hogy léteznek-e ezek, hanem, hogy letezhet- nek-e”. Dr. June Singer chicagói pszichiáter véleménye szerint: “Ugyanúgy szükségünk van a Loch Ness-i szörnyre, mint a Holdba tett utazásokra — hogy túllépjünk azon ,amit tudunk, és hogy lássuk, amit az ember azelőtt soha nem látott.” f Egy ismert angol gyermekpszichologus,dr. Bettelheim “A varázslás haszna” cimü könyveben elmondja, milyen lélektani fontossága van a tündérmesének és rámutat: az emberi fantázia azért alkot szörnyeket, hogy formát adjon aggodalmainak, felelmeinek “Es ha kiderül is, hogy létezik a Loch Ness-i szörny — idézzük befejezésül dr. Gertrude Williams amerikai pszichológus találó megjegyzését — a kép - zeletiink akkor sem fog megnyugodni, hanem valami más hasonlót fog keresni. Gondolok például a Földón kiviili eleire.” / Uj szovjet zongora virtuóz bemutatkozása Andrei Gavrilov Az idei Newport-i zenei fesztiválon egy húsz éves szovjet zongoraművész, Andrei Gavrilov mutatkozott be. A tavalyi, nemzetközi Csajkovszkij verseny győztese, Gavrilov Amerikában eddig ismeretlen volt. Előadása Newportban kimagasló siker jegyében zajlott le es a zenekritikusok a legnagyobb elismeréssel Írtak róla. Nemcsak technikáját dicsérték, hanem izleses es ösztönösen kibontakozó előadásmódját is. Az egyik kritika úgy emlegeti, mint aki a jelenkor egyik legnagyobb zongoraművészé. A siker annál jelentősebb, mivel nem könnyű programot választott: Prokofjev szonátáit, Scriabin, Csajkovszkij és Balakirev müveit játszotta. A legfinomabb nűanszoktól kezdve a legviharosabb finálékig mindenütt a legalkalmasabb tónust találta meg. Ráadásaiban azt is megmutatta, hogy Chopin, Scarlatti es Liszt müveit is hasonló7 nagy művészétté! képes játszani. A tervek szerint Gavrilov jövőre ismét fellep a U.S.-ben, amikor a zenebarátoknak alkalmuk lesz megismerkedni ennek a 20 éves nagy szovjet művésznek a játékával. esésűé#Az infarktus földrajza Az Egészségügyi Világszervezet által rendezett ankét, amelyen megvitatták a szív- és érbetegségek európai elterjedését és az infarktus okozta halandóságot, teljesen váratlan eredményekhez vezetett. Kiderült, hogy a szív- és érbetegségek elterjedésének saját »térképe« van. Az északi európai országokban, például Finnországban, Írországban, Nagy-Britanniában az infarktus okozta halál veszélye négyszer nagyobb, mint Bulgáriában vagy Romániában. Európa középső részének körzetei középütt helyezkednek el a szív- és érbetegségek statisztikájában. Köztudott, hogy a szóban forgó betegségeket számos meghatározott ok idézheti elő: a környezeti viszonyok, a stresszhelyzetek, a genetikai tényezők, az éghajlat, a víz minősége, a fizikai aktivitás, a dohányzás stb. De valamennyi szakember megegyezik abban, hogy az egyik legfontosabb tényező a táplálkozás, mégpedig nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak a táplálkozása is, amelyek húsa éleimül szolgál az ember számára. Az állattenyésztés intenzívebbé válása a húsfogyasztás növekedését eredményezi; általában rossz minőségű, túlságosan sok zsírt tartalmazó húst fogyasztunk. A szakemberek véleménye szerint a legtöbb országban fogyasztott hús már nem természetes, hanem teljesen megváltozott termék, az állatnevelés belterjes rendszerének átalakulása következtében. Norvégiában törvénytervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében, növelni kell a magokból, valamint zöldségből és gyümölcsből készült élelmiszerek termelését. A hús és állati eredetű zsírok termelését lényegesen korlátozni kell. Az adórendszert úgy változtatják meg, hogy az állatok etetése gabonával ne legyen kifizetődő, de a zöldség- és gyümölcstermesztés jövedelmező legyen. ÚTKÖZBEN ELÜNK a cime annak a nagysikerű riport-filmnek, melyet a budapesti Televízió munkatársai 10 hónappal ezelőtt készítettéit Amerikában. A New York-i Second Avenuen kezdték meg es San Franciscotól lefelé minden nagy magyarlakta városon keresztül jöttek vissza a newyor’ü “Gulash” Avenuere. Magyarországon par hónappal ezelőtt mutattak be nagy sikerrel és rengeteg pesti irta meg itteni rokonainak, barátainak: “Láttalak a pesti TV-n!” Természetesen szerepe'nek az egyes magyar fizietek, az abban tartózkodó vásárlók, vendéglők, a 70 perces filmen, remek összekötő szöveggel. A filmet a Buchsbaum Enterprises október 10.-én, vasárnap d.u. mulatja be 'részletes hirdetés lapunk következő oldalán) es erdemes megnézni, mert a filmen láthatjuk hol elünk, hol vásárolunk, egyszóval hol éljük le életünk egyrészét, nem beszélve, hogy nem csal hozzátartozóinkat, barátain! at(de esetleg saját magunkat is viszontláthatjuk a filmen. A kiséfőfilm a régi filmek egyik legnagy obb filmvigjátéka: “KATYI” a hires Katyi-dalokkal! Erdemes megnézni.
