Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-16 / 36. szám
Thursday, Sep. 16. 1976. óhaza Fodor Erna: j j RIPORT GVUIRR01 Lusztig Imre; Észrevételek és tapasztalatok / / . / ' Ez az utolso cikkem magyarorszagi eszreveteleimröl es tapasztalataimról. Nem azért, mintha nem lehetne legalább megegyszer annyit írni, mint amennyit éddig papírra vetettem, de a lap olvasói közűi masok is hazalátogattak es hagyok helyet az ó beszámolóikra is. Ez az utolso cikk, ami azonban nem jelenti azt, hogy tartalmánál fogva az utolso hely illeti meg. ,, n 1,1 f Mint minden előző magyarorszagi látogatásom alkalmával, ezúttal is találkoztam lapunk budapesti olvasóival. A gyűlésén minden olvasó ott volt, csali azok hiányoztak, akik egészségi okok miatt nem tudtak megjelenni. Mindig nagy őróm reszemre az olvasókkal személyesen elbeszélgetni, eszmecserét folytatni, véleményüket, kritikájukat meghallgatni, figyelembe venni. Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Vilagszovetsegenek főtitkára nyitotta meg a találkozót. Amikor szót kaptam, rövid — egy és fél órás — beszédben beszámoltam az Egyesült Államok gazdasági es politikai helyzetéről és lapunk szerepéről, feladatairól. Ezután válaszoltam a feltett kérdésekre és hangsúlyoztam, hogy lapunk budapesti olvasói is járuljanak hozza a lap nívójának emeléséhez és a kiadások fedezéséhez. Mindkét keresemre pozitív választ kaptam. Fodor Erna és egy egész Írógárda állandóan küld érdekesnél érdekesebb felvilágosító cikkeket, melyek képet adnak az olvasóknak a szocialista Magyarország eleteről. Lapunk magyarországi olvasóinak mindegyike havonta MINIMUM 100 forintot ad a lap tamogatasara, ami évi 60 dollárt jelent. Ezt a szép összeget lapunk Budapesti Bizottságai bazartargyak formájában juttatja el hozzánk, amit itt bazárain- kon értékesítünk. A gyűlés bezartaval még sokáig elbeszélgettünk es ez tálán meg most is tartana, ha nem kellett volna visszatérnünk az Egyesült Államokba. Az olvasok gyűlését kővetően kétszer találkoztam a lap Budapesti Bizottságává!: Fodor írna és Austin Manó, Stricker György és Barbara, Gardos Emil, Lieberman Tibor és a Bizottság minden tag- ja nap, mint nap szorgalmasan dolgozik a lap érdekében. A gyűlésén kidolgoztuk a tervet, hogyan lehetne a lapot szebbe, nivosabba, erdekesebbe tenni, hogyan lehet a legbiztonságosabb anyagi helyzetet teremteni a lap részere. Magyarorszagi olvasóink is tisztán látják lapunk, az Amerikai Magyar Szó fontos hivatását és annak szükségét, hogy ezt az egyetlen haladó szellemben irt amerikai magyar lapot el kell juttatni azon ezrek' hez, akik meg nem tudnak létezéséről. 1977-ben, amikor lapunk fennállásának 75. evét ünnepeljük, egyik feladatunk az lesz, hogy e döntést valóra váltsuk. I *"• fl I / Igeretet tettem lapunk ügyvezető Bizottsága es a lapolvasok neveben, hogy valóra váltjuk az összejöveteleken hozott határozatokat. Úgy velem, hogy helyénvaló ezúttal ismetelten köszönetét mondani lapunk minden magyarországi olvasójának és a Bizottság minden tagjának azért a faradságot es áldozatot nem Idméló munkálkodásért, amit a lap érdekében oly nagy' szeretettel folytatnak. TERJESSZE LAPUNKAT Gyula, a magyar Alföld egyik legszebb kisvárosa, a régi Fehér-Körös mellett fekszik, alig 4—5 kilométerre a román határtól. A honfoglalás óta lakott hely, területén a 10—11 szazadból való temetőt tárták fel. A 15. szazad óta varos. Vara a 16. szazadig fontos útvonalak védelmezője volt. A törökök 1566-ban elfoglalták, majd a becsi udvar kezére került, mely Harruckern baronak adta el. A 19. században kulturális és ipari fejlődésnek indult. Megyeszékhely volt egeszen 1950-ig, amikor a vasutak kiépítésé kivette a forgalomból es a megye- székhely Békéscsaba lett. A gyulai kolbász szinte világhírű es jövőre elkészülő húskombinátja 3000 munkást foglalkoztat. Harisnyagyara,köt-szövőipara,tejporgyara, valamint öntözéses zóldsegtermelése, gépállomása, tan-, és erdőgazdasaga is van. II A VAR ES A VARFURDO Gyulán áll Magyarország egyetlen megmaradt alföldi teglavara. A gótikus lakótorony a XIV. szazadban épült. Helyisegeiben var- es varostörte- neti állandó kiállítás es muzeum kapott helyet. A vár udvarán tartja előadásait a Várszínház. Evenként egy történelmi drámát es egy klasszikus vígjátékot mutat be, de a nepi-táncosok csoportjai is fellépnek júliusban. A var sancarkaban csonaka- zok szórakoznak. Rondellájában, ahol valaha puskapor- és lőszerraktár volt, ma érdekes expresso nyílt. A vár közelében épült kastély, barokk stílusban, valaha a Wenckheim grófok otthona volt, ma csecsemőotthon. A sorban álló buszok, az autók szazai hozzak utasaikat, akik a Varfurdot keresik fel. 1958-ban 2400 meteres melységben termálkutat tártak fel. Meleg, vasas, alkalikus vize alkalmassá teszi minqen mozgásszervi megbetegedes eredményes gyógyítására. Különösen alkalmas idult Ízületek megbdtege- désének, az isiásznak, az izomreumának (idegzsaba, neuralgia stb.) eredményes gyógyítására. A festői környezetben épült termalvizfürdonek - 3 egysege áll a közönség rendelkezésére; az 52 holdnyi ősparkban fekvő 7 medencés szabad strand, a fedett fürdő es a gyógyászat. Egyaránt alkalmas strandolasra, üdülésre, gyógyulásra és sportolásra. A GYULAI SZOT-IJDÜlŐbEN A várfűrdővel folyoson keresztül közvetlen kapcsolatban van az uj 9 szintes, 400 férőhelyes Szot- üdűlö, amelyben e sorok iroja is két hete^toltott a szakszervezet jóvoltából. E modern szép épület, amelynek minden szobához külön fürdőszoba is van, kizárólag a magyar dolgozok részere épült. Az ide beutaltak minden fizikoterápiás kezelest, a gyógyfürdővel, stranddal együtt, teljesen díjmentesen használhatják. A helyszínen levő orvosok állapítják meg, hogy kinek milyen kezelésre van szükségé. Eredetileg a ma is hasznait fedett fürdő 1833-ban épült lovardának. Színházterem is volt hozza. Többször is fellepett itt Erkel Ferenc, Gyula szülöttje. Az un. Bank Ban-Fa törzsen emléktábla hirdeti az opera gyulai keletkezését. Gyula lakossága 25.000-re tehető. Rendkívül büszkék varosuk kulturajara. A város szépén parkosított es minden kis térén szobrok díszelegnek. Tavaly novemberben elkészült az uj Erkel Művelődési Központ, amely 14 teremből es 500 férőhelyes színházteremből all. Itt rendszeres opera és színházi előadások szórakoztatják a közönséget. Neves orgonisták hangversenyeznek a belvárosi templomban. Három szép templom is fogadja a varosba latosatokat: a református templom 1791—95-ben épült copf-stilusban, a plébánia templom a regi mecset alapjain 1775-ben barokk stílusban készült, de 1801 után copf-stilussal bővitették, a Gróza ^parkban all a görögkeleti templom, szinten a 18. szazadból, ez barokk stílusban épült, de 1801-ben leégett és 1825-ben építettek újra. TALÁLKOZÁS EGY NÉPMŰVÉSSZEL Müvesztelep is van Gyulán. A Szot-üdüló kiállítási termében intarziás (faberakással készült) képek vonták magukra figyelműnket. Véletlenül alkalmunk volt a szép képek készítőjével is találkozni, sót lakásán be is mutatta, hogy készülnék ezek. Banszky Mihály Békéscsabán született 1923-ban. Édesapja abban az évben halt meg, mert a Tanács- köztársaság bukása után a beözönlő románok nagyon megkinoztak. Nyolc testverevel együtt, akik közül egy meghalt, siralmas gyermekkora volt. Hatéves korában kezdett dolgozni. Apja a hires parasztvezernel, Achim Andrásnál — akit meggyilkoltak — volt beres. 12 eves korában kanasz-bojtar volt havi 4 pengőért. Valahogy sikerült 8 elemit elvégeznie. Paraszti munkán dolgozott 18 éves koráig, akkor épületasztalos-inas lett. Hamarosan versenyzett a segédekkel. 1944-ben katona, illetve miután szlovák származású, munkaszolgalatra hívtak be a hadseregbe. 1945 után Ausztriából hazatért es egy ideig, mint kisiparos dolgozott. Később a bútoripari vállalatnál helyezkedett el es ma is annak gyulai részlégénél dolgozik. Első különleges munkája egy gyönyörű berakásos sakkasztal volt. Intarziás kepeit 1970-ben kezdte készíteni. Azóta magyar, lengyel-, olasz varosokról készített egy-egy látképet. Kimagasló épületek, mint a Pécs-i Dzsámi (mecset) minarettjet, vagy erdekes tárgyakat készített e intarziában. A mellékelt képét a Szót Szállóról szinten intarziában keszitette el es ez a szálloda tökéletes masolata. Gyulát evente több, mint 900.000-ren látogatják, gyógyulást keresve. A varoskának mindössze két szállodája van, eze1'- a nyári szezonban kevésnek bizonyulnak. Van azonban a Kossuth Lajos utcában egy Idegenforgalmi hivatal, amelynek vezetője, egy fiatal hölgy, csodalatos előzékenységgel segíti a látogatókat abban, hogy magánlakásokban szép, tiszta, modern szobákban helyezkedhessenek el. A fürdő minden részlegét napi 6 forint elleneben bárki egész nap használhatja. A fürdő éttermében es külön bufejeben étkezhetnek a vendégek. A fürdő két fedett és 3 szabad gyogymedencejet, súlyfürdőjét, gyógytorna-medencéjét, szénsavas és vizalatti masszírozó kádjait, iszap es más kezeléseit mind ingyenesen kaphatják a magyar állam polgárai. Mások a vonatkozó miniszteri rendeletben megállapított jutányos áron minden kezelésben részesülhetnek. 6
