Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-12 / 7. szám
Thursday, Feb. 12. 1976. EURÓPAI BIZTONSÁGI ' ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás VII. AZ EMBERI JOGOK ES AZ ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOK TISZTELETBEN TARTÁSA. BELEÉRTVE A GONDOLAT, A LELKIISMERET, A VALLÁS ÉS MEGGYŐZŐDÉS SZABADSÁGÁT A részt vevő államok tiszteletben tartják az emberi jogokat es az alapvető szabadságjogokat, beleertve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát, amely mindenkit megillet, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Elősegítik es ösztönzik az állampolgári, a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb jogok es szabadságjogok hatékony gyakorlását, amelyek mindegyike az emberi személyiség méltóságából fakad és lényeges annak szabad és teljes fejlődése számára. Ennek keretében a reszt vevő államok elismerik es tiszteletben tartják az egyen szabadságát arra, hogy egyedül vagy másokkal közösen, sajat lelkiismeretének parancsával összhangban kövesse es gyakorolja vallását vagy hitet. A reszt vevő államok, melyeknek területen nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják az ilyen kisebbségekhez tartózó személyek jogát a torvény előtti egyenlőségre, maradéktalanul biztosítják szamukra azt a lehetőséget, hogy ténylegesen élhessenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal, és ily módón védelmezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren. A részt vevő államok elismerik, hogy az emberi jogok es az alapvető szabadságjogok egyetemes jelentoseguek, hogy tiszteletben tartásuk lenyeges tényezője a békének, az igazságosságnak és a jólétnek, amire szükség van mind az egymás közötti, mind pedig az összes többi allammal való baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének biztosításához. E jogokat es szabadsagjogokat kölcsönös kapcsolataikban állandóan tiszteletben tartják és erőfeszítéseket tesznek együttesen es külón-külőn, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködést, hogy elősegítsek egyetemes és tényleges tiszteletben tartásukat. Megerősítik az egyennek azt a jogát, hogy ismerje ezen a térén jogait es kötelességeit, és ezeknek megfelelően járjon el. A részt vevő államok az emberi jogok es az alapvető szabadságjogok tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival es elveivel, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban cselekszenek. Úgyszintén eleget tesznek az ezen a térén fennálló nemzetközi nyilatkozatokban es egyezményekben megállapított kötelezettsegeiknek, beleertve többek között az Emberi Jogokrol szóló Nemzetközi Egyezségokmányokat, amennyiben azok rajuk vonatkoznak. újítsa meg előfizetését m AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----------------------------------------7 Schafer Emil: UJ-BUDA folytatás Megkezdték a szőlőtermelést a Grand River völgyében,célul tűzve ki a tokaji nemes bort; építettek szeszfőzdét, borospincéket. Meghonosítottak a lótenyesztest. A lovak egyré- szet munkára használták, de kitűnő versenylovakat is neveltek. A Grand River völgy szebbnél szebb erdői tele voltak százados hatalmas fakkal, ezekből építették a házakat. Egymásután emelkedtek a terjedelmes tornacos hazak, kényelmesen berendezve. Újházi csoportja tehetséges szorgalmas emberekből állt. Ott volt Pomutz György, a volt komaromi 48-as rendőrfőnök, aki Újházivá! együtt érkezett UJ BUDÁRA. Nem restelve a legnehezebb munkát sem, segített fakat kidónteni, felfűrészelni és házakat epiteni. Az épületek elkészítése után Pomutz, Takács es Kovács gazdálkodni kezdtek hat kilométerre Újházi földjétől. Pomutz a telepeseket mindenben segítette; ha betegek voltak, ápolta őket; főzött jo magyaros ételeket, megszervezte a mosodát, biztatta a csüggedöket. Otthont akart teremteni a kivándorolt magyaroknak, hajtotta az úttörői lelkesedés. Be is bizonyította, hogy habár a katonai kiképzésén kívül nem volt szakmai kiképzésé, erős akaraterővel, kitartó munkával tudott alkotni, egy uj varost alapítani. Pomutz 1861-ben, a polgárháború kitörésekor otthagyta békés foglalkozását, beállt Lincoln hadseregébe es újból fegyverrel kezeben harcolt a szabadság eszméiért. UJ BUDÁN volt DOBOZI IMRE, aki 1848-ban a forradalmi hadseregben harcolt, és osztrák fogságba esett Onnan megszökve Londonba került, ahol hat hónapig élt, varta, hogy megváltozik a helyzet Magyarországon es visszamegy. De az osztrák terror egyre erősebb lett es igy társaival, Varga Ferenccel, Madarásszal, Radnich-val es Majtenyival Amerika fele indult. A Manchester nevű angol hajóval 22 napi utazas után New Yorkba erkeztek, ahol azt sem tudták mihez kezdjenek. A nyelvet nem tudtak, ügynökök vettek kórul őket, mindenfele ajánlatokPOMUTZ GYÖRGY kai. Végre elhatározták, hogy az ismert Újházi tele - pűlésreJJJ BUDA-ra mennek. Nagy nehezen elkerültek Burlington.Iowaig, ahol lovakat, szekereket vásároltak es igy tovább menve, kalandos utazas után megérkeztek UJ BUDA-ra, a- hol Újházi melegen fogadta őket. Dobozi a földeken dolgozott hűséges odaadással. Mindent elkövetett, hogy az uj-budai vállalkozás sikeres legyen. A- mikor Újházi Texasba ment, Dobozi akkor is kitartott a többiekkel UJ BUDÁN. A polgárháború is ott erte. Mint volt 48-as honved, kötelességének tartotta, hogy azonnal belépjen Lincoln hadseregébe. Az Iowa-i tizedik lovasezredhez csatlakozott. Végigharcolta a háborút anélkül, hogy megsebesült volna. Háború után visszament UJ BUDÁ-ra, 1876-ban földet vásárolt, azon gazdálkodott. 1885-ben 58 éves korában halt meg, maga után hagyva 215 akernyi birtokot, melyet kilenc gyermeke vett át. A gyermekek felnőttek, az uj-budai 215 aker föld kevésnek bizonyult számukra és igy legtöbbjük a közeli Davis City-ben telepedett le. Fnlvtíitiiik 3iiiiiimimmiimiiiimmmimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiE 1 SOBEL OVERSEAS CORP. I = ||/|/ A F#íiiAVllXlfCrA 2,0 EAST *6th street, new york. n. y. 10028 = = mlVA rOUuT IwlVűEU - TELEFON: (212) 535-6490 _ 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE \ = SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY r- VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 3 Egyesült Államok 200 éves történelmében Magyarok az