Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-05 / 6. szám
Thursday, Feb. 5. 1976. Farsang népszokások A magyar farsangolás szorosan kapcsolódik a régi európai hagyományokhoz: a görög dionüszoszi ünnepekhez, az itáliai karneválokhoz és a szomszédos népek rítusaihoz. Elemei a honfoglalás (896) után épültek be népünk szokásrendszerébe, írásos források a XV. századból olasz, a XVIII. századból német hatásról szólnak, de nem hanyagolható el a szláv közvetítés gondolata sem. A magyar farsang szó német eredetű. A farsangi időszak vidám ünneplések, népszokások hosszú sorozata volt Magyar országon. Vizke- reszt napján, januar 6.-án kezdődött a farsang kihirdetésével. Ezen a napon kolompokkal, zörgőkkel, ostorral felszerelt 16—20 éves legenyek járták végig a falut, és nagy zaj közepette adták hifid: “Megjött a farsang, itt van már a farsang!” Farsang idejen több maszkos alakoskodo játékra, felvonulásra került sor. A farsangolók kisebb-nagyobb csoportokban haladtak végig a falun, betértek a házakba, a fonókba, és ott mulattató vagy ijesztgető jeleneteket rögtönöztek. A legrégibb és legnépszerűbb farsangi figurák az allatalakok: a farsangolók medvenek, kecskének, bikának, lónak, gólyának stb. öltöztek. A ház körül található anyagokból megelevenítettek mesterembereket (cipész, kovács, fogorvos, lókupec stb.), koldust, cigányt, betyárt, törököt, halált, boszorkányt stb., esetenként szalmával kitömve. Mindegyik maskarás az ábrázolt alaknak megfelelő játékot adott elő. Játékaik gyakran szabályszerű népi színmüvek voltak, párbeszédes formában, versbetetékkel. A farsang húshagyó keddel es hamvazo szerdával er véget. E két napon országszerte eljátszották a farsang temetését. Egyes helyeken koporsót eszka- baltak két egymásra boritott teknöböl, végighurcoltak-a falun, majd gúnyos szertartás kíséretében a falun kívül eltemették. Másutt szalmabábot készítettek, birkóztak vele, végül elpusztították. A farsangtemetést táncos mulatság követte. Méltán merül fel a kérdés, mi volt ennek a hosszantartó játéksorozatnak az értelme? A választ a régi néphiedelmekben találjuk meg. A farsangi szokások kialakulásában és funkciójában meghatározó a tel- tavasz fordulójához fűződő rítusok szerepe. A XX. századig egész Európában úgy vélték, hogy a tavasz eljövetelét különböző műveletekkel kell elősegíteni. Ezt a celt szolgálta a tel és a tavasz küzdelmének megjelenitese, amiben a telet szalmával boritott alak jelképezte, a tavaszt pedig örökzöldekkel teleaggatott ember. “Párharcukból” mindig a tavasz szimbóluma került ki győztesen. A magyar farsangi szokásokban a szalmabáb eltemetése, később a farsangtemetés a tél búcsúztatását jelenti. A tavasz siettetese mindenkor fontos volt az évi termés biztosítása érdekében. A farsangi játékok, szokások fő rendeltetése a termékenység biztosítása — emberé, állaté, földé — volt. Ezt bizonyítja a bika-, gólya-, kecske-alakok gyakorisága: az európai és a magyar néphitben ezen állatok mindegyike a termékenység jelképe. A farsangi termékenységvarázsló szokásokhoz tartozott a “tusköhuzás”. A farsangoló legények egy fatörzset hurcoltak végig a falun és bekiabáltak a lányos házak ablakán: “Itt a torzsok, húzzad!” A tusköhuzás a rituális szántás változata, amit télutókor végeztek a föld termékenysége végett. Tél végen néhol az asszonyok ekét vonszoltak a falun keresztül, ha nagy volt a hó, a ház padlásán. A farsangolás az említett mágikus feladaton túl szórakoztatott is. A felszabadult játék és mulatozás kezdettől fogva hozzátartozott a farsang lényegéhez. A fent megrajzolt kép a Magyarországon az első világháborúig divo nepfarsangolast ábrázolja. Ez a harmincas évektől kezdve lassú sorvadásnak indult, az ötvenes évektől egy két kivételtől eltekintve már csak az emlékezetben el. A farsang megünneplése ma varosban es falun vidámság, bálozás. Azért néhány faluban még hamisítatlan farsangolásnak lehetünk tanúi. Ilyen a Dunántúlon Moha, Del-Magyar- országon a mohácsi délszlávok farsangja, a busójárás is, mely sok eredeti elemet őriz. Az utóbbi időben minden evben a város vezetősége szervezi meg. MOLVASTAD A LAPUI? ADÓ TOVA«« MAS IS TANULHAT SCL6U9 H0H0R A házban két Rosner lakik. Az egyik Afrikába indul üzleti útra. Ugyanezen a napon a másik Rósnejr meghal. Következő reggel az özvegy Rosnerne táviratot » kap: “Draga szivem, szerencsesén megérkeztem. Útközben minden rendben volt. Csupán az a baj, hogy itt rettenetes a forrósag és állandóan szomjúság gyötör. • , Az olajból gyorsan meggazdagodott texasi elmeséli, hogy három úszómedencét akar epittetni a villája kertjében. — Miért eppen hármat? — Az egyikben melegített viz lesz, a másikban hideg, a harmadikban pedig nem lesz viz. — De hát minek neked viznélküli medence?----El sem tudod képzelni, hány olyan vendégem van, aki nem tud úszni. • — Es miért akar az Egyesült Államokban letelepedni? — kérdi Long Islandon a bevándorlási hivatal tisztviselője az uj jövevényt. — Nagyon egyszerű, békésén akarok élni és becsületesen dolgozni. — Jöhet — hangzik az ítélet. — Ezen a két területen nálunk még nincs túlzsúfoltság. — Szólaljon meg végre! Maga Nagy István vagy nem? Egy párizsi munkaközvetítő hivatalba fiatalember állít be. A hivatalnok megkérdi: — Mi a foglalkozása? — Balnavadasz vagyok. Csakugyan? S hol vadaszik rajuk? — Tavakban es egyeb horgaszhelyeken. — De hiszen ott nincsenek bálnák! — Hat eppen ezert vagyok munka nélkül ! LEGRÉGIBB MAGYAR GÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Taiafon: BU 84983 — BU 84990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda július és augusztusban szombaton zárva van óhaza 6.
