Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-05 / 6. szám
Thursday, Feb. 5. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZOßMwaga Nők a harmadik világban Ki végzi el a munkák oroszlánrészét a szegény országokban? A nók. Ennek ellenére valószínűleg ok képezik a legnagyobb mértékben lebecsült gazdasági erőforrást a harmadik világ országaiban. Nekik a munka nem választott tevékenységük vagy joguk, hanem szuksegszeruseg. A legtöbben közülük élelmiszert, háztartási felszerelést es egyeb piacra vihető árucikket termelnek vagy bérmunkásokként dolgoznak. Elsősorban nem maga a “felszabadulás” a lényég szamukra, hanem,hogy munkaeszközöket kapjanak és képzésben részesüljenek. Rendszerint mindkettőt megtagadjak tőlük, mert a fejlesztési politikánál abból indultak ki, hogy a férfiak dolgoznak, a nők pedig gyermekeket nevelnek. Afrikának a Szaharától delre fekvő területein elő nőkből tevődik ki a munkaerő 80 százaléka. Gyakran napi 8—10 orat dolgoznak, erre az élelmiszer-termeléshez szükség van. De ha lehetőségek nyílnak a tanulásra, ha jobb vetőmagvak és gépek allnak rendelkezésre, ezeket többnyire a férfiak kapjak. Chilében, Kolumbiában és Kenyában a családoknak legalább 26 százalékánál a nő a család eltartója, akinek a házi munkáján túl gondoskodnia kell a család megélhetéséről is. Meg azokban a háztartásokban is, ahol férfi a családfő, a legtöbb asszonynak dolgoznia kell. Mégis azzal érvelnek, hogy nem lehet nőket felvenni a különböző munkakörökbe, amikor olyan nagyarányú a férfi-munkanélküliség. A helyzet iróniája, hogy a modem technológia a nőket es a férfiakat egyaránt megfosztja munkájuktól. A legszegenyebb nők százezrei Indonéziában es Bangladesben elvesztettek egyetlen kereseti forrásukat, a rizshántolast, mert a gépek gyorsabban ellátják ezt a feladatot. Nem készültek azonban tervek arra vonatkozóan, hogy ehelyett más kereseti forrásokról gondoskodjanak számukra. A harmadik világban a nőket mindenütt hallatlanul megterhelik a ház körüli teendők. Naponta negy-hat órát töltenek a gabona megörlésével, viz- hordassal. Nagyon kévés figyelmet fordítottak eddig egyszerű gépek előállítására, hogy csökkentsék az ilyen irányú megterheléseket es lehetővé tegyék a nők szamara, hogy idejük egy részét képzésükre fordítsak. A kormányok es a nemzetközi szervek csak most kezdenek felismerni néhány fontos tényezőt: A harmadik világ országaiban az emberek jelentik a legbőségesebben rendelkezésre álló fejlesztési erőforrást es megengedhetetlen, hogy ennek a hasznos erőforrásnak a felet a végletekig kizsákmányoljak es kellőképpen ne hasznosítsák. A világ elelmezesi problémájának megoldása nagymértekben függ attól, hogy megjavitjak-e minden dolgozo, különösen a nók munkájának termelé- kenyseget. A nepesseg növekedésének csökkentesét megkönnyíti majd, ha sikerül megvalósítani a család- tervezést. A nemzeti vagyon megfelelő elosztásának elérése nemcsak attól függ, hogy a vagyont és a szolgalta- tasokat igazságosan osztják-e el a különböző gazdasági csoportok között, hanem attól is, hogy minden gazdasági csoporton belül kellő elosztás érvényesüljön a nők és a férfiak között. Nagyon kevesen gondolkodtak el eddig a fentiekben felvetett kérdésekről es a jelek szerint senki sem tudja biztosan, hogy ezeken a területeken mi a közvetlen teendő. Legalább háromféle meggyőződés ütközik. Először is a politikát férfiak alakítják, akik a kérdésben csak feminista törekvéseket latnak. Pedig erről szó sincs. A kérdés ténylegesen az, hogy miképpen lehet mindenkinek a munkáját termelékenyebbé tenni a szegénység csökkentése érdekeben. Másodszor: a politika alakítóinak megvan a maguk eszmei koncepciója arról, hogy mit kellene és mit nem kellene tenniük a nőknek, ami viszont gyakran ellentmond a szegény nők élete realitásainak. Harmadszor pedig azzal érvelnek, hogy a nemzeti gazdasági fejlődési problémákat kell megoldani, mielőtt foglalkozni lehet a nők életkörülményeinek megjavításával. Ez az érvelés nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a nők munkája részé a megoldásnak. A Nők Nemzetközi Evének Mexikóban tartott konferenciáján a legfontosabb megállapítások egyike volt, hogy az ilyen jellegű es sok más meggyőződés tévedésen alapszik. A konferencián egyetértettek annak döntő fontosságában, hogy növelni kell a nők gazdasági es döntési jogait, nem csupán azért, hogy ezzel a nők javat szolgálják, hanem azért is, hogy meggyorsítsák az egyes országok fejlődését. A konferencia bizonyára hozzásegített ahhoz, hogy elcsendesedjen a vita arról, hogy kell-e egyáltalán cselekedni, de felvetette annak szükségességét, hogy meg kell vitatni a teendőket és azt is, hogy a jövőben hogyan kell továbbfejleszteni a nők lehetőségeit. Időközben azonban a nőknek maguknak is kezdemenyezoen kell fellépniük, annak ellenére, hogy sok területen tapasztalatlanok, nem eléggé képzettek es nem rendelkeznek politikai és gazdasági hatalommal. A kormányok es a nemzetközi szervek nemcsak azzal segíthetnek, hogy több not alkalmaznak es a politika alakításában is szerepet adnak nekik, hanem azzal is, hogy költségvetési összegeket és megfelelően képzett munkatársakat bocsátanak rendelkezésre, hogy hozzásegítsenek a Mexikóban elhatározott világméretű akcióterv megvalósításához. Konkrétan támogatniuk kell a női szervezeteket, amelyek a munkaelosztas központi szerveivé válhatnak, ahol a nők hitelekhez, képzéshez, tájékoztatáshoz juthatnak és közösségi téren bővíthetik hatáskörüket. A nők szervezeteinek feladatkörébe tartozik az adatgyűjtés és elemzes a nők tényleges és potenciális gazdasági súlyának felméréséhez. A gyermekszülés költségei emelkednek A kórházi költségek drágulása a szülészeti osztályt is érinti. A new yorki korházak napi dijai a szülészeten négy ev alatt átlagban, egyszemélyes szobában, 108 dollárról 161 dollárrá, két vagy több személyes szobában 86 dollárról 120—140 dollárrá emelkedtek. A szülészeti orvosnak négy évvel ezelőtt 500 dollár helyett átlagban ma 700 dollárt kell fizetni, de vannak szülészek, akik szolgálataikért 1000 dollárt is felszámítanak. A kórhazak azzal indokolják a szobák drágulását, hogy drágább lett a munkaerő e's a technológiai újítások nagyon sokba kerülnek. A modern felszereléseket mindenkivel megfizettetik, még akkor is, ha a szülés, mint a legtöbb esetben, a legsimábban, minden komplikáció nélkül folyik le. Egy kórházi ellenőrző bizottság szakértoje.Donald Rubin úgy nyilatkozott, hogy nem a valóságos költségek okozzák a drágulást, hanem az, hogy a kórházakat tékozló és nem gazdaságos módon vezetik. Sok kórházban az agyak fele üresen marad, a kórhazak kapacitáson a- lul működnek. Ez azonban csak a magánkórházakra mondható, mert a városi kórházakban nincs elég férőhely és személyzetük sem elegendő. A dráguló szülészeti költségeket csak nagyon kis mértekben fedezik a biztosítások. A legelterjedtebb a Blue Cross — Blue Shield, mely 9 millió biztosítottjának csak a kórházi költségéit fedezi, de szülészeti kórházi költségekre mindössze csak 200 dollár visz- szatéritest ad. Akiknek meg Blue Shield orvosbizto- sitásuk is van ezenkívül még 250 dollárt kapnak. Ez az összeg evek óta nem változott, holott a biztosítási dijak az utóbbi években már többször emelkedtek. Ilyen módón a szülőknek ezután meg 1000 vagy esetleg 1200 dolláros számla terhét kell elviselniük. A régebbi kisebb kórházak valamivel olcsóbbak, egyes kórházak szülészeti klinikai pacienseiknek kedvezmenyesebb dijakat számítanak es nem nyújtanak be külön számlát az orvosért, vagy szülésznőért. A Roosevelt kórház szülésznő-programja 459 dollárba kerül. Az uj Maternity Center Association kórházban, amely a 48 East 92 St. alatt nyílt meg, szülészorvosokbol es képzett szülésznőkből álló csoport vezeti; normális szülésnél 575 dollárba kerül. Ha komplikáció áll be, mentőkkel 10 perc alatt el lehet érni a közeli, jól felszerelt Lenox Hill kórházat. Mig a szocialista országokban, sót több fejlett kapitalista országban is a szülés ingyenes és a szülő nőről es gyermekéről az allam gondoskodik, addig a leggazdagabb kapitalista országban,az Egyesült Államokban a gyermekszüles komoly súlyos anyagi megterhelést jelent a legtöbb fiatal csala’dnak.- — —— -■» NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. MERTL PORK STORE. ING. 1508 Secónd A ve., New York, NY. 10021 • 78. és 79. utcák közyft. — Telefon: RH: 4-9792 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ÚJÍTSA meg ELŐFIZETÉSÉT 4
