Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 5. szám

Thursday, Jan. 29. 1976. 6___ óhaza SZABOLCS MEGYE VÁLTOZÁSAI Magyarorszag 19 megyeje közül az ország észak­keleti csücskében levő Szabolcs-Szatmar megye mintegy hatszázezer hektár területet sokáig az or­szág legelmaradottabb részéként emlegettek. A második világháború előtt itt élt a legtöbb nincste­len cseléd, földnélküli napszámos, itt született a leg­több gyerek, de itt volt a legnagyobb gyermek- halandóság is. A megye lakóinak szama alig erte el a félmilliót: a munkaképes korúak nehezen talaltak munkaalkalmat es tizezerszámra vándorolták az ország mas reszeibe, sot a határon túlra. A JONATHAN “HAzÁjA” A mezőgazdasági jellegű Szabolcs-Szatmar megye nehez múltat örökölt. A nagybirtokokat itt is fel­osztották a nincstelen parasztok között, de a föld­művelés színvonala rendkívül alacsony volt. A me­gye vezetői ezert legfontosabb feladatuknak a mezo- gazdasagi termelés nagyüzemi kialakítását tartottak, mert igy láttak biztosítva a gyors fejlo'dest, az uj munkaalkalmak megteremtését. A kisebb termelő­szövetkezetekből az evek során éppúgy korszerű gépesített nagyüzemek létesültek, mint az ország más területein. Több tízezer hektáron termelik ma mar Szabolcsban is a legkorszerűbb technológiával a kukoricát, burgonyát, cukorrépát, napraforgót, sót a terméshozamok meghaladják az országos átla­g0t' „ , f, A megye legjelentősebb es legkeresettebb mező­gazdasági terméke azonban most is a hires szabolcsi jonathán alma. A különlegesen finom izu gyümölcs­ből évente csaknem 40 ezer vagonra való’ terem, és a szocialista országokon kívül eljut az NSZK-ba, Nagy- Britanniaba, Eszak-Európa számos országába, de rendszeresen vásárolják még Del-Amerikaban is. A mezőgazdasági nagyüzemekben fellendült az állattenyésztés is. A modern sertés- es szarvasmar­hatelepeken evente több. mint 130.000 hízót és szarvasmarhat nevelnek. Többezer asszony részére teremtettek uj munkalehetőséget a tyukfarmok lét­rehozásával. A nagyüzemi mezógazdasagi termelés megterem­tése magával hozta az élelmiszeripar gyors fejlődé­sét is. A terményeket már helyben dolgozzák fel a modern húsipari üzemekben, a tej- es a baromfi- feldolgozó vállalatoknak. Több konzervgyár műkö­dik, korszerű hűtöházak, óriási befogadóképességű almatárolók raktározzak el a megye termékeit. Az újonnan létesített üzemek sokezer szabolcsi számá­ra teremtettek munkalehetőséget. De nemcsak a mezőgazdasági jellegű üzemek szama szaporodott. Több budapesti és vidéki nagyüzem is gyárat, üzem­részt létesített Szabolcs-Szatmar megyében. Az ipartelepítés előnyösnek bizonyult, hiszen a megyében még volt szabad munkaerő. Csupán Nyíregyházán 5 év alatt 25.000 embernek kínálko­zott ipari munkaalkalom. De a megye központján kívül gyorsan iparosodott, és ezzel együtt városi rangra emelkedett Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Tiszavasvari. Mátészalkán a Magyar Optikai Müvek gyáregységében olyan lányok-asszonyok tanultak meg a szakmát és csiszolják a nagyon érzékeny szemüveglencséket, akik néhány évvel ezelóttig még ^ soha nem jártak gyárban. Az ipari fejlődés üteme jelenleg meghaladja az országos adagot. LENDÜLETES FEJLŐDÉS Ez a gyors fejlődés megváltoztatta az egesz me­gye arculatai. Alig néhány ev alatt nagyvállalattá nőtt az Epitó- és Szerelőipari Vállalat, amely a gyárakon kívül ezrével építette a korszerű uj lakáso­kat is. Harminc évvel ezelőtt Szabolcs-Szatmár la­kóházainak 70 százaléka szalmatetós vályogház volt, és ritkaságnak számított a fürdőszoba. Az utóbbi években bővült a közműhálózat és 70 ezer család költözhetett uj, egészséges, komfortos lakás­ba. Csak az utóbbi 5 évben 42 község kapott veze­tékes ivóvizet. A megyeben regen ezrével szedte áldozatait a tbc. Ma már csak elvetve akad gűmo- koros beteg. Az egész megyeben kiépült a körzeti orvosi es szakrendelő hálózat, uj kórházak épültek. A változás jelentősen érzékelhető a lakosság kultu­rális színvonalának emelkedésében. Soha nem látott méreteket öltött a tanulási kedv. Ahol valamikor a legtöbb volt az analfabéta, ma az általános iskolát végzők 90 százaléka tovább tanul. Helyben képezik az ipar számára szükséges szakmunkásokat. A Nyíregyházán létesített Tanárképző Főiskolán, illet­ve a felsőfokú mezőgazdasági iskolában évente csak­nem ezren szereznek diplomát. Szabolcs-Szatmar megye tehát gyors léptekkel zárkózik fel az ország többi részéhez, igyekszik behozni a súlyos elmaradást. Ez az igyekezet nem­csak a megye ügye, hanem az egesz országé. A köz­igazgatás vezetői hosszutávu terveket dolgoztak ki az iparosodás további elősegítésére, a foglalkozta­tás fokozására, a lakosság életkörülményeinek to­vábbi javítására. Es a tervek megvalósításához min­den segítséget megkapnak az országos szervektől, a kormánytól. Több mint fél kilometer hosszúságban, 40 meter szelessegben mindenki számára megnyitják a Bala- ton-partot Balatonujhely térségében; a szezon kez­detére eltüntetik itt a kerítéseket, sétányt képez­nek ki, s a siófoki szállodasor környékén viz- és szennyviz-rekonstrukciöra is sor kerül. A városban két újabb nagy parkolóhelyet építenek, együttesen ezer gépkocsi számára. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK lIS.RELIEF PARCEL SER VICE ING Phonr. LE 5-3535 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 Second Avenue [Évfordulók- f - ■ ' . .........f JANUÁR 23. 1956 KORDA SÁNDOR a filmművészet törté­netének egyik legjelentősebb egyénisége 20 év halt meg. JANUÁR 29. 1876 100 éve halt meg DEÁK FERENC eziinh DEÁK FERENC államférfi, liberális politikus a 19. század magyar történelmének egyik legkiemelke­dőbb alakja. . 1833-tól tagja volt az or­szággyűlésnek, humánus felfogását általánosan el­ismertek. Az országgyű­lési ellenzék egyik elismert vezére volt. A Kossuth- Széchenyi vitában Kossuth mellé állt. 1848-ban a Batthyany-kormany igaz­ságügyi minisztere lett. Ek- kor.már fékezni igyekezett a forradalmi esemenyek továbbfejlődését, mérsékelni próbálta Kossuth poli­tikáját. 1848-49 fordulóján Batthyány Lajossal együtt részt vett a Windischgraetzhez indított küldöttség­ben, annak eredmenytelensege után visszavonult kehidai birtokára. Itt töltötte az abszolutizmus első éveit. Az 1865 nyaran összehívott országgyűlésén meg­indult tárgyalásokban, majd az 1867-ben létrejött kiegyezésben kiemelkedő szerepe volt ( ekkor kezd­ték a “haza bölcsének” nevezni). BLAHA LUJZA 1872-ben a Népszínház igazgatója egy fiatal szí­nésznőt szerződtetett társulatához vidékről, egy színházi karnagy feleséget, aki szép sikereket ért már el akkor zenés darabokban. A színházi közvé­lemény — beleértve a népszínműveket, a zenet, a szép dalokat kedvelő közönséget is — nagy várako­zással tekintett az uj művésznő fellepese elé. Es varázslat történt. A színpadon csodálatos ének csendült, egy olyan hang röppent fel,, amelyet más­hoz nem lehetett hasonlítani, mint egy boldog csalo­gányéhoz. Blaháne énekelt a színpadon.Blaha Lujza, akinek pályafutása azutan eggyé forrt a magyar színházi e- lettel. A kritikák a népszínmű koronázatlan király­nőjének nevezték. A közönség pedig a nemzet csa­logányának. Reá emlékezünk most halálának 50. évforduló­ján, akit valaha egy ország erzelmes megindultsaga- ban, a maga csalogányának nevezett. Kimagasló eredményt hozott a 900 éves Szolno­kon “Az ifjúság a varosért — a varos az ifjúságért” mozgalom. Az üzemek, vállalatok, tanintézetek fiataljai tömegesen vettek részt a városépítő - és szépítő mozgalomban. 1974-ben például 13 ezer 200 fiatal több, mint 1 mülió forint értékű társadal­mi munkát végzett, az elmúlt evben pedig ennél is többet. Ifjúsági parkot létesítettek, úttörőtáborokat, sportpályákat, játszótereket eoitettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents