Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 5. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 29. 1976. DEMOKRATA PLURALIZMUS Múlt cikkem bemutatta, hol kivannak, más országokban, a nyugati demokráciák plurális, parlamenti rendszert. Ahol balfele fordul a kormánykerek, gyökeres reformokra törekednek, szociális rendszer- változásra, ott követelik. De ahol szolgálják a külföldi — elsősorban amerikai — töket, népelnyomással, kizsakmanyolassal, ott támogatják a terrorista diktatúrát, fajelnyomast. Arra szoktak hivatkozni, hogy a saját országukban megvalósult a pluralizmus, tiszta parlamentarizmusuk van, egyenlő feltételeket elvező pártok, gondolat-és sajtószabadság. 200 eve az Isten-rendelte emberi egyenlőségre hivatkozott az US rabszolgatársadalma, csak 90 évvel később bírták eltörölni (legalább jogilag) gyilkos belháboru árán. De igaz, hogy Európában, Eszakamerikában, más világrészek egyes államaiban kiépült a politikai közszabadsag, a jogegyenloseg. Mégis, kivált ma, mikor társadal- mi-gazdasagi bajaik amúgy is szkeptikussá tesznek minket, nézzük meg közelebbről, hogyan érvényesül pluralizmusuk. Marx es masok, nemcsak szocialisták, sokszor megírtak, hogy ez a demokrácia csak sham, külszín, formai egyenlőség es szabadság mellett nincs gazdasági egyenjogúság és a gazdasági elnyomás a politikai szabadságot is megfosztja lényegétől. MONOPÓLIUM ÉS OLIGOPOLIUM Amikor Upton Sinclair, az irő. California kormányzói állásáért vetélkedett, az egész sajtó és a filmvilág összefogott ellene, jószándéku reformterveit ördögi gonoszságnak gyaláztak. Sinclairnek nem volt hol válaszolnia, csúnyán megbukott, csak később bosszulta meg magát “Brass Check” c., a sajtót leleplező könyvében. Mikor Nixon küzdött McGovernnel, a lapok 90 %-a Nixonert volt, bár tudtak, kicsoda. A mérsékelt, de indokinai-háboru- ellenes McGovernt veszélyes felforgatónak minősítették, Nixon az US elnökválasztásainak egyik legnagyobb győzelmet aratta. Később egyes főbb újságok az Elnök es a háború ellen fordultak es azután büszkén hivatkoztak rá, hogy a független sajtó megbuktatta az Elnököt. Csakhogy a tamadó lapok e's rádiók előbb vad háborús uszítok voltak (rémes, amit tőlük s a politikusoktól, katonáktól, papoktól, zsurnalisztáktól Phillip Knightley könyve “The First Casualty” idéz... a Magyar Szó evekkel megelőzte öt); csak miután a legbefolyásosabb tőkések megsokallták a súlyos társadalmi, gazdasági és pénzügyi veszélyeket felidézett háborút, fordultak ellene. Mert az US 1700 napilapjából 1699 tőkés tulajdon; egy kis példányszámú lapocska a kommunistáké. Uj disszidensek büszkén mondjak, itt mindent meg lehet írni. Lehet, ha valaki megelégszik, hogy népszerűtlen mondanivalója a 60 millió példány- számú napisajtóban 10-20.000 példányú lapban jelenjek meg (es ha nem fél, hogy fekete listára kerül). Igaz, jobb lapokban, folyóiratokban bátor bírálatok jelennek meg, de csak egy bizonyos határig. Mind tudjuk, a Föld jelentős részén szocialista államok vannak es sokan kívánják az USA-ban is az uj társadalmat. Ilyen messzire azonban a bírálok nem mehetnek; javaslataik csak a fennálló rendszeren belül fejthetök ki. Könyvekben szabadon megírható minden; de próbáljon valaki a nagy könyv- kereskedésekben es a paperbackok között bal- vagy szélső baloldali könyveket keresni. Ilyenek csak 2-3 eldugott boltban kaphatok es a New York Times könyvrovata és könyvmelleklete baloldali kiadványokat boycottál. De lehet uj lapokat kiadni — mondják. Lehet, ha van ra 30-50 millió dollár. Es ha volna ehhez öngyilkosságra hajlamos tőkés, csakhamar megbuknék. Mert a “független” sajtó a hirdetésekből él es az üzletemberek baloldali lapokban nem hirdetnek. így alakult ki a helyzet, hogy az Unió legtöbb városában csak egy napilap van, vagy egy tulajdonos két lapja és ugyaneze a helyi rádió es TV is. A közvélemény tájékoztatásának monopóliuma — legjobb esetben oligopoliuma (néhány tulajdonos kartellje) alakult ki az USA és sok más ország legnagyobb részében. A NAGYTŐKE URALMA Egyes európai demokráciákban nem ily kizárólagos az uralmuk, igy Olasz- es Franciaországokban, ahol erős kommunista pártok vannak, ezek nagy napilapokkal rendelkeznek, jónéhány folyóiratot is adnak ki. De példányszámuk csak kis százaléka a boulevard-sajtőénak és pld. Angliában, a kormányon lévő munkáspártnak nincs sajtója. Baloldali kormányok — például Sri Lankában (azelőtt Ceylon) és Indiában — kénytelenek voltak a sajtószabad- sag rovására a sajtot megrendszabályozni, mert majdnem az Összes lapok (jórészt külföldi támogatással) ellenük voltak es Allende bukásának egyik oka volt, hogy az öt gyalázo, US-zsoldban álló pro-fasiszta sárga sajtót szabadon hagyta grasszálni. Aki például a semleges Bécsben az újságárusoknál kitett ezernyi bel- e$ külföldi lapot, képes újságot, folyóiratot, divat- és pornöujsagokat, reklam-kiadvanyokat nézi, egyetlen baloldali újságot nem talal köztük, amikep pld. Budapesten könnyebb (a szállodákban) nyugati kapitalista újságokat megkapni, mint New Yorkban külföldi baloldali napilapokat: ilyenek ott egyáltalán nem kaphatók. Ezzel szorosan összefügg a szabad, plurális pártalakulás kérdése. Az USA két nagy pártjának azonos a világnézete, csak kévéssé különbözik a prog- rammja, de velük szemben más, akárcsak enyhén baloldali part nem alakulhat ki, mert ez százmilliókat igényelne és őket támogató sajtót, TV-t és rádiót (communications media) ami nincs. Egyetemek, főiskolák sincsenek, amelyek a modern eszmékre hajló ifjúságot kiképeznék. Az indokinai háború idején az ifjúság egy részé ugyan szembeszállt az uralkodó politikával, de azóta beállt a baloldali ifjúsági mozgalmak alkonya. A politikai-szellemi pluralizmus tehát, amit a nyugati kormányok és szószólóik a szocialista államoktól és a “harmadik világtól” követelnek, csupán politikai trükk. Amit valóban kívánnak tőlük, az programmjuk feladása s a regi rendszer visszakllitása. Sohase higyjük, hogy őszinték, ma nap-nap után kapjuk ennek uj bizonyítékait. Peregrinus űrtudomány a népjólétert A National Aeronautic & Space Agency uj, kísérleti programja mindennapi élet megkönnyité- sére sikeresnek bizonyult. A NASA segítsége Mississippiben a múlt nyáron gyors eredményt hozott egy megoldhatatlannak látszó kérdés elintézésében. A ciprusos erdőségekben bővelkedő Pascagoula Swamp kb. 40.000 akernyi területének tulajdonosai hajlandók voltak földjüket eladni, aminek a természetvédők különösen örültek. Ez a mocsaras erdőség egyike a legnagyobb még megmaradt eredeti vadonoknak a délkeleten. De amikor a természetvédő egyesületek kértek, hogy az állam vásárolja meg, a törvényhozók nem hallgattak rajuk, az ó szamukra a mocsár értéktelen terület volt es kinevettek a környezetvédelmi szakértőket. De az ürtudomány közbelépett. A közeli Bay St. Louis National Space Technology laboratóriumából, mübolygokrol felvett fényképek részletesen kimutattak a lápvidék fenyőkből és más nemes fákból álló dús erdőségeit. Az ürlaboratorium komputereivel feldolgozott adatok meggyőző gazdasági analízist mutattak ki a mocsárvidek védett területté, kirándulóhellyé való átalakításának előnyeiről. Ennek nyomán a törvényhozók meggondolták a dolgot es helybenhagyták 15 millió dollar értékű kötvények kibocsátását a terület megvásárlására. 1 . Egy uj szövetségi program, amely nem pénzt, hanem szakértői segítséget nyújt, lehetővé tette a NASA szerepét. A NASA es más szövetségi hivatalok, a National Science Foundationtöl 400.000 dolláros támogatással Mississippi és Lousiana államoknak technológiai tanácsot adnak a föld fel- használásáról, a szennyezódes és természeti katasztrófák elleni védelemről. Ez a program nem kerül sok pénzbe és kivételesen mentes a bürokráciától. Mindössze három hét alatt és csupán 10.000 dollárral merte fel a NASA a Pascagoula láp lehetőségeit. Az a meggyőződésük azoknak, akik ezt létrehoztak, hogy ha ezzel olyan szegény államokat, mint Mississippi es Louisiana segíteni lehet, biztos, hogy más államokban is beválik. I ^ ff A kormánynak is haszna van ebből, mivel igy a rendkívül költséges űrrepülési tudományt és technológiát hasznos célokra használhatják fel. A NASA mubolygoi jelenleg részletes térképezést végeznek Mississippiről,’ oly sok pontos adatot gyűjtenek, hogy az allam állatvilágáról teljes képet lehet kapni kevesebb,mint egy perc alatt. Mississippiben a legutolsó ilyen tanulmány 11 évet vett igénybe. SOBEL OVERSEAS CORP. Ilflf Jft FAÍiAV&IKIfCrA 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 IlmA I OUUI nOliuCU — TELEFON: (212) 535-6490 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS LÁTOGATÓK KIHOZATALA - IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába
